Tetszett a cikk?

Még csak négy éve történt, amikor 2001. szeptember 11-én néhány óra leforgása alatt megváltozott a világtörténelem iránya, elkezdődött a harmadik világháború, a globális Terror háborúja. Vajon ki áll az öngyilkos merénylők mögött? S ő mögöttük? Van-e, s kicsoda az ős-felelős az általunk átélt félelmekért?

A világbéke a szó tradicionális értelmében fennmarad(t) ugyan, a félelem

Caravaggio képe. Ábrahám megtette volna
kiküszöbölése a mindennapi életünkből azonban egy csapásra lehetetlenné vált. „Ki vagy? Célpont vagy terrorista?” Ez lett a kérdés. A Nyugat a globális terror célpontjává vált.

A World Trade Center ikertornyainak lerombolását Karlheinz Stockhausen zeneszerző, az elektronikus zene klasszikusa, minden idők legnagyobb műalkotásának nevezte, gyilkos, Lucifertől való akcionista média-alkotásnak, olyan tökélyű "koncertnek", amelyre egyetlen zeneszerző sem lenne képes. Ez az akcionista és terrorista „koncert” mindenesetre úgy volt megkomponálva, hogy még az is, aki átaludta a nyitányt, egyenes adásban láthatta a CNN hírcsatornán, amint a két torony összedől, és persze a támadás és a katasztrófa minden pillanatát újra és újra.

Azóta négy év telt el. Mintha csak most lett volna!– vágjuk rá az egyik percben. „Korszakok teltek el azóta” – mondjuk a másikban. S hogy is ne mondanánk: naponta tízszer-húszszor-harmincszor láttuk a tornyokba csapódó repülőgépeket, a hatvanadik emeletről kiugró embereket, az egyik, majd a másik torony összeomlását. Ezek a képek beleégtek az agyunkba, e képeket sohasem fogjuk elfelejteni: máris élesebben idézzük őket magunk elé, mint Auschwitz, Hirosima vagy a Gulag képeit – pedig még azokat sem dolgoztuk fel. Amikor a politikai terror hajnalán a jakobinus diktatúra kiérdemelte a Terreur nevet, még csak a franciák, főként a párizsiak féltek. Ma elég arra gondolni, mindjárt szeptember 11. lesz, s máris fél az egész világ. Vagy inkább szorong?

Ha elfogadjuk azt a közkeletű definíciót, mely szerint a félelem és a szorongás között az a különbség, hogy a félelemnek ismerjük a tárgyát, a szorongásnak pedig nem, akkor a terrorfenyegetettségben egyszerre élünk át félelmet és szorongást. Félelmet attól, hogy lezuhan a gép, nem érkezik meg a vonat, bomba robban a buszon, összedől az épület: félelmet konkrét, elképzelhető dolgoktól. És szorongást, mert nem tudhatjuk, mi vagyunk-e éppen a következő terrorakció tárgya, célpont, egy, a valahol halálra ítélt járókelők közül

A nyugati ember szorongása talán éppen az öngyilkos merényletek elharapózásával éri el a tetőfokát. Ezt nem fogjuk fel ésszel! Az öngyilkos fanatizmust, amely attól, hogy öngyilkos, egyszersmind gyilkos, tömeggyilkos is. Az Egyesült Államok és az egész Nyugat védelmi politikája eddig azon a tapasztalaton alapult, hogy az ellenséges katonák, illetve terroristák féltik a saját életüket – így sebezhetők. Az öngyilkos merénylők nem féltik a saját életüket. Tudjuk, hogy manipulálják őket, hogy komoly agymosást kapnak, tudjuk: az öngyilkosmerénylő-jelöltekből hidegvérű kiképzőik formálják a terroristát. De azt is tudjuk, hogy ilyen fokú vallási fanatizmus nem lehetséges ideológiai megalapozás nélkül.

De vajon ki a legősibb képviselője annak a gondolatnak, hogy az Úr aktuális parancsának engedelmeskedni – minden körülmények között feltétlen kötelességünk, még akkor is, ha azt parancsolja, hogy öljünk, és/vagy öngyilkosok legyünk? Ábrahám volt az az ős, aki Izsákon keresztül a zsidóságnak és így a kereszténységnek, Izmáel fián keresztül pedig az araboknak, s így az iszlámnak az ősatyja. Istenéről, azon kívül, hogy szövetséget kötött vele, semmit sem tudunk – csak azt, hogy hűséges fiának azt a parancsot adta, hogy áldozza fel neki a kisfiát, Izsákot, s ő kész volt megölni fiút (a muszlim tradíció szerint Izmaelt). Kierkegaard korántsem veti el a sulykot, amikor „Félelem és reszketés” című könyvében azt írja: Ábrahám tettének hitbeli értelmezése az, hogy Izsákot föl akarta áldozni, etikai értelmezése ellenben az, hogy Izsákot meg akarta ölni.

Ki kell beszélni magunkból Ábrahámot is.

Gerlóczy Ferenc

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Hollywoodi vetélkedés szeptember 11-ért

Filmet akar készíteni a 2001. szeptember 11-én történtekről a Universal Pictures is. A cég immár a harmadik a hollywoodi filmipar óriásai közül, amely témául választja a terrortámadás-sorozatot.

MTI Gazdaság

A Katrina többe kerül, mint 2001. szeptember 11.

A Katrina hurrikán pusztítása okozta gazdasági károk következményei többszörösen súlyosabbak lesznek a költségvetésre nézve, mint a 2001. szeptember 11-i terrorista merényleteké - legalábbis erre számit Judd Gregg republikánus szenátor, a szenátus költségvetési bizottságának elnöke.

MTI Világ

A szeptember 11-i terrortámadás megakadályozható lett volna

Az amerikai polgári légi közlekedést felügyelő szövetségi hatóság (FAA) a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt számos figyelmeztetést kapott az utasszállító gépeket fenyegető veszélyekről, de mégsem rendelte el a megfelelő óvintézkedéseket - írja a The New York Times csütörtöki számában.

Hirschler Richárd Vélemény

"Amerika hagyja abba!"

Három neves értelmiségi gyűlt össze a Napkelte vasárnapi adásában, amúgy jó barátaim. Sajnos, belementek Lakat T. utcájába, aki szeptember 11. és a Katrina nyomán kötelességének érezte felszólítani az Egyesült Államokat: hagyja abba! Feltehetően az USA szuperhatalmi státuszára gondolt. Washingtonból érdemben eddig még nem érkezett válasz…