A változó időket jelzi, hogy idén kölcsönös gratuláló telefonhívások előzték meg az ünnepeket, mivel nagyjából egybeesik a zsidó új év, vagyis rosh hashana és a muszlim Ramadán. A tervek szerint Moshe Kacav izraeli államfő hamarosan rezidenciáján fogadja Mahmoud Abbasz palesztín elnököt, és a közeljövőben újabb Saron Abbasz találkozó is várható.

A zsidó állam történelemkönyveiben az elmúlt évet minden bizonnyal a gázai kivonulás teszi majd említésre méltóvá. Véget ért 38 év katonai megszállás és a karhatalmi erők segítségével kiköltöztették az övezet telepeseit. Rögös út vezetett a kivonuláshoz, a miniszterelnök folyamatos kormányválságok és koalíciós harcok között lavírozott mióta csak meghirdette az elszakadási tervét, a 67-ben elfoglalt területek egy részének feladását.

Az állandósult koalíciós válságokra a kormányzás átalakítása hozott megoldást, a gázai tervek miatt kiléptek a jobboldali pártok, majd egy vallásos pártoknak adott költségvetési összeg miatt a centrista vallásellenes Sinuj, de helyükre pattant a baloldali Munkapárt. Simon Peresz másodminiszterelnökhelyettes lett, és tovább futhatott a második Saron kormány szekere. Peresz új kormányhivatalát kifejezetten személyére szabták, ugyanis miniszterelnökhelyettes már volt kettő és az alaptörvények módosítása nélkül erre a feladatra már nem lehetett újabb személyt kinevezni. De Izraelben mindig akad megoldás a legbonyolultabb jogi problémára is, feltéve, hogy megvan hozzá a politikai szándék. Az új koalíció sorra meg is szavazta a gázai kivonulás lépéseit.

A palesztin oldalon sem volt unalmas az eltelt időszak. Arafat betegsége majd halála súlyos kérdéseket vetett föl a kormányzati korrupcióval és a Fatah párt vezető szerepével kapcsolatban. Utódját már csak a Hamasszal megkötött politikai alku segítségével lehetett megválasztani, a januári elnökválasztás elött Abbasznak ígéretet kellett tennie a nyári általános választásokra. A hatalom ígért újraelosztása nyáron a gázai kivonulásra és törvényelőkészítési hiányosságokra hivatkozva elmaradt, de 2006 januárjában minden bizonnyal urnák elé járulhatnak a palesztínok.

Egyelőre nem tudni, tagjai lesznek-e az új Törvényhozó Tanácsnak, alias parlamentnek a szélsőséges szervezetek, a Hamasz, illetve az Iszlám Dzsihád képviselői is Kétségtelen, pozíciókat szereztek a a helyhatósági választásokon, de egyelőre nem hajlandók magukévá tenni Abbasz politikai programját, és változatlanul Izrael állam megsemmisítését tekintik céljuknak.

Az izraeli gazdaságban is komoly változások zajlottak 5765-ben. A pénzügyminiszter Netanyahu nevével fémjelzett gazdaságpolitika kulcsszavai a privatizáció, a monopóliumok felszámolása, és az adók csökkentése volt. Az elmúlt időszakban magánkézbe került többek közt az El Al légitársaság, a tengerparti kikötő Ashdódban és Haifán, és a szakszervezet hatalmas ellenállása közepette megkezdődött az izraeli elektromos művek magánosítása. A monopóliumok ellen meghirdetett harcnak áldozatul eshet a piacon egyelőre uralkodó helyzetben levő áramszolgáltatás valamint a Bezek telefontársaság belföldi szolgáltatása. (Külföldre már régóta számos szolgáltatón keresztül lehet telefonálni). 




Bíztatóak a gazdasági mutatatók. Az izraeli statisztikai hivatal 5.1 %-os, a Nemzeti Bank pedig 4.5 %-os GDP növekedéssel számol 2005-ben. Az intifáda kitörésekor, 2000-ben 7.7 % volt a növekedés, ám a terrorizmus elleni harc nyomán az ország eddigi legsúlyosabb gazdasági válságát élte át: elmaradtak a befektetések és visszaesett a turizmus. Úgy tűnik, hogy Izrael az elmúlt évben sikeresen kimászott a válságból, jelenleg már nő az ipari termelés, emelkedik az export és az import, valamint a lakosság fogyasztása. Különösen sikeres a high tech szektor, Izrael nagyhatalomnak számít a szoftverek piacán, vezető szerepet szerzett a távközlés több területén, internetes tehnológiák, orvosi műszerek fejlesztésében. Az izraeli háztartások 60%-ában van számítógép, 41 %-uk internetes hozzáféréssel rendelkezik.

Az adók csökkentésével ugyanakkor visszafogták a szociális kiadásokat, a korábbinál többen kerültek a szegénységi küszüb alá. A 18 év alattiak egyharmada szegénynek minősülő családban él. A gyermekek után járó családi pótlék radikális lefaragása elsősorban a sokgyerekeseket, az arab és az ultraortodox zsidó családokat érintette. A munkanélküli segélyek és az alanyi jogon járó nyugdíjak csökkentése következtében Izrael a nyugati világ sereghajtói közé került a szociális ellátottság tekintetében. A társadalmi szolidaritás sietett a kivonuló állam helyére, gombamódra elszaporodtak a meleg ételt és segélyeket felajánló, adakozásból finanszírozott civil szervezetek.

5765 az izraeli kultúra és tudomány vonatkozásában is emlékezetes év volt. Az izraeli film komoly sikere volt, hogy Hanna Laslo Cannesban a legjobb női alakítás díját kapta. A tavalyi kémiai Nóbel dijat pedig megosztva - többek között - két izraeli kapta, s egyikük, Avram Herskó magyar származású. Szomorú magyar vonatkozású esemény volt a világhírű humorista, Efrajim Kishon halála, aki ugyan többnyire Svájcban élt, de mindig is izraelinek tekintette magát, és Tel Avivban temették el. Nem messze tőle nyugszik, Rónai András, a Valahol Európában Ficsúrja, aki Izraelben komoly színészi karriert futott be, és tavasszal követte humorista barátját.

A politikai enyhülés, a terror elleni harc hatékonysága a békefolyamatba vetett remények leginkább a turizmusban éreztették hatásukat: 2005. január és augusztus között 1.3 millió turista érkezett Izraelbe, ami 25 %-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Spanyolországból 124 %-al, Olaszországból 70%-al, Németországból 32%-al több zarándok érkezett, mint egy évvel korábban. Magyarországról 5206-an jöttek ebben az időszakban, ami 23 %-os növekedést jelent tavalyhoz képest.

Shiri Zsuzsa (Jeruzsálem)