"Mindkét nagyapám polgármester volt, az egyik Tordán, a másik Marosvásárhelyen" - hívja fel a figyelmet bizonyos folytonosságokra az ezek mellett a 17. századig visszavezetett nemesi múltját is felemlítő, újabban szocialista alpolgármesterére az asztalt ráborító 55 éves szabaddemokrata városatya. Csak 1960-ban költözhetett Segesvárról Magyarországra, ám itt is sokfelé lakott: "a mostani budafoki a tizenharmadik állandó lakhelyem". A nehezített indítás - "még saját szobám sem volt" - azonban már a kezdetekkor sem látszik tanulmányi eredményein, "matekból, fizikából első, kémiából második, biológiából negyedik, angolból pedig ötödik voltam a középiskolai tanulmányi versenyeken" - sorolja az egykori diadalokat, de mivel "nem éreztem, hogy az elméleti pályán igazán kiemelkedőt tudnék alkotni", betagozódik az Országos Tervhivatalba (OT).

Menet közben felszed még egy közgazdasági diplomát, és a buzgalmat

© Dudás Szabolcs

"Már tízévesen egyedül indultam neki Erdélynek, gimnazistaként hátizsákkal pedig bejártam a szocialista országokat" - beszél korán ébredő utazási mániájáról a magánéletében is viszonylag mobil városatya, aki második feleségével, annak két gyermekével, továbbá saját első házasságából származó négy sarja közül kettővel él budafoki sorházi lakásában. Amikor egyéb ingatlanvagyonát firtatnánk, lakonikusan csak annyit mond: "Három évvel ezelőtti válásom óta tartozásom van, nem nyaralóm."

- Pont akkor állt össze a Fidesszel, amikor annak egyik prominense azt fejtegette: az szavazzon az ön pártjára, aki azt szeretné, hogy serdülő fiúgyermekét holmi szakállas férfiak avassák be. Vagy a liberális büszkeséget legyőzte önben a reálpolitika?

- Amit Semjén Zsolt mond, nem színvonalas konzervatív álláspont. Sajnálom, hogy elhangozhatott. Liberálisként persze elfogadom, hogy számos vélemény élhet egymás mellett. De konzervatív is vagyok, mert számomra a konzervativizmus értékmegőrzést jelent. És szocialista is: szeretem ugyanis felforgatni a világot.

- De ha már nemesi ősök, konzervatív attitűd és gyakorló vallásosság, akkor miért nem eleve a másik oldalon látjuk? Mondjuk az MDF-ben?

- Talán mert a nyolcvanas évektől a mai liberálisokhoz voltak kapcsolataim. A Duna Körhöz például, amelynek azonban nem voltam a tagja, és négy gyerekem miatt arra is vigyáztam, hogy még a tüntetésekbe se keveredjek bele. Olvastam viszont szamizdatot, és amikor már úgy gondoltam, hogy kockáztathatok, errefelé kerestem a kapcsolódást.

- Azért még lehet, hogy politikusként feltűnik egészen más színekben?

- Kizárt. Ha ne adj' isten valamilyen oknál fogva a jövőben nem tudok egyetérteni a szabaddemokraták elveivel, többé soha egyetlen pártba nem lépek be. Nem vagyok politikus. Nehezen viselem a kényszerű kompromisszumokat, amelyek leginkább rossz alkuk.

- Hát nem erről szól a politika? Még inkább a polgármesterkedés?

- 1989-et végigpolitizáltam. Plakátot ragasztottam, tüntettem, ott ültem a háromoldalú tárgyalásokon a gazdasági albizottságban - velem szemben hivatali főnököm, a KSH elnöke, Hoós János -, de aztán amikor minden eldőlt, úgy határoztam, ennyi elég, kiszállok. Akkor érkezett ide a felkérés, amin annyira megdöbbentem, hogy egyből igent mondtam rá.

- Még az említett tárgyalásokon segítette az ellenzéket azokkal a speciális ismeretekkel, amelyeket az OT-ban, majd a KSH-ban - államtitokként - megtudhatott?

- Bár az OT-ban 95 százalék volt a párttagok aránya, büszkén mondhatom, kimaradtam. Egyébként a tervhivatalban talán egyedül az atomrakéták számáról, illetve telepítési helyéről nem tudtam. Bár ha izgattak volna, azokat is meg tudtam volna szerezni. De azt magam számoltam ki, hogy a magyar költségvetésben nem 3, hanem 15 százalék a katonai kiadások aránya. Minden anyag kint volt az asztalon. A KSH-ban viszont már nem volt tudomásom effélékről. Egyébként néha súgtam, de katonai témákban soha.

- És azon kevesek egyike volt, akik díszőrséget állhattak Nagy Imre sírjánál, majd nem sokra rá az ősellenség Újpestről csábították el a ferencvárosi polgármesterségbe. Csodáljuk is, hogy "származása" miatt nem tört ki lázadás...

- Mi tagadás, már a beiktatás napján felkeresett egy újságíró, és azt tudakolta, hol lakom a kerületben, mire elárultam, hogy Újpesten. Erre azt a címet adta a tudósításának: Újpest-Ferencváros 1:0. Csak remélhettem, hogy a Fradi B közép nem olvassa. Azóta persze voltam Fradi-meccseken, gyerekeimet is itt anyakönyvezték, és kiegészítettem Ferencvárossal kapcsolatos, korábban hézagos ismereteimet is.

- Előbb már meggyőzött körültekintő óvatosságáról. Nem jön össze, hogyan vághatott bele egy ilyen kockázatos kalandba!?

- Megnéztem a törvényt, és megnyugodtam, hogy ha már a képviselő-testület megválasztott, nem tudnak elzavarni csak úgy. Kiderült, hogy miután az államigazgatásból jöttem, ezért ha korábbi munkahelyemről csak fizetés nélküli szabadságra megyek, vissza kell hogy vegyenek. Így ma is a KSH tartalékos főosztályvezető-helyettese vagyok.

- Most már érdekelne, milyen agyafúrt magyarázata van arra, hogy máig Budafokról bumlizik munkahelyére, és nem szerzett egy szép ferencvárosi ingatlant?

- Nem óhajtottam támadásoknak kitenni magam. Mert ha ott fejlesztenek, ahol lakom, azt mondják, magam felé hajlik a kezem, ha pedig, ezt elkerülendő, éppen ott nem engedek fejleszteni semmit, ellenem fordul a szomszédság.

- Viszont az ön kerületében épültek az Orbán-éra kulturális presztízsberuházásai, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája. Lehet, hogy érdemileg is bevonták?

- Erről csak annyit, hogy amikor Schwajda György urat kinevezték a Nemzeti Színház biztosának, beszélgettem vele, és javasoltam, hogy az építésben egy nagy magyar nemzeti építésznek kellene közreműködnie. Azt mondtam, el tudnám képzelni - persze nem ideológiai alapon - Makovecz Imre urat. Na, ne - volt rá a válasz.

- Ha már itt szép lassan az a kép kerekedik ki, hogy szinte minden irányban tárgyaló- és szövetségképes, tán jogos a kérdés, nem készül-e valaki egy főpolgármester-jelöléssel megdöbbenteni önt a bizonytalan sorsúnak ítélt Demszky Gábor helyébe?

- Erről még nem hallottam, de gondoljuk végig: érdemes-e megkockáztatni egy bizonytalan végű főpolgármester-jelölést, ami után - ha nem sikerül - a kerületben sem maradhatok?

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN