A kommunizmus bukása óta gyors növekedésnek indult a globális civil

© AP

társadalom. A berlini fal 1989-es leomlása óta három jelentős dolog alakítja jelenlegi világunkat. Az első, hogy a történelem folyamán először él több ember demokratikus kormányzás alatt, mint diktatúrában. A második az internet hódító terjeszkedése. A harmadik pedig az, hogy világméretekben is megerősödött a nonprofit szervezetek szerepe.

Az internet robbanásszerű terjedése életbevágóan fontos a civil társadalom kialakításában. A kínaiak például a világháló segítségével tudták rábírni kormányukat, hogy ismerje el a SARS-járvány veszélyét, és hogy a szükséges lépésekkel állja útját a kórnak. A Délkelet-Ázsiában pusztító szörnyű cunami után az amerikaiak 30 százaléka adományozott valamit az áldozatoknak. És ezeknek az adományoknak a felét interneten ajánlották fel. Ha még azokat a szálakat és kapcsolatokat is számításba vesszük, amelyek a fejlődő országok és a gazdag államok nonprofit szervezeteit kötik össze, akkor igen optimistán ítélem meg a változás lehetőségét.

Az általam létrehozott szervezet, a Clinton Globális Kezdeményezés leginkább abban tud majd segíteni, hogy összehangoltabban és ennek következtében hatékonyabban végezhessék a munkájukat olyan szervezetek, mint például a Bill Gates Alapítvány, amely dollármilliárdokat költ Indiában és Afrikában egészségügyi kezelésekre, vagy más kisebbek-nagyobbak, amelyek például Latin-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában nyújtanak mikrohitelt vállalkozásoknak. Remélem, olyan környezetet tudunk teremteni, ahol vállalkozók, szakszervezeti és politikai vezetők, nonprofit szervezetek tagjai egy asztalhoz ülhetnek, hogy eldöntsék, mely dolgok elengedhetetlenek a közös jövőnkhöz, s milyen programokat mennyi időn belül kell végrehajtani.

Brazíliából két olyan esetet is említhetek, amelyek példát mutathatnak az egész világnak. Az egyik az AIDS-ellenes gyógyszerek szétosztása a betegségben szenvedőknek. A medicina még a legeldugottabb zugokban élő emberekhez is eljut, egyebek között azokhoz a bennszülött törzsekhez, amelyek nem is beszélnek portugálul. Ez pedig fantasztikus teljesítmény, amihez fogható egyetlen országban sem működik. Brazília büszke lehet arra is, hogy a szegény családok rendszeresen pénz kapnak, ha iskolába járatják a gyerekeiket.

Úgy vélem, sok módja van, hogy az efféle programokat a korrupció veszélyét elkerülve pénzeljük. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő embereket. Sok volt kommunista országban tucatjával találunk olyan megbízható embereket, akik járatosak a kormányzati munkában, miközben a bürokrácia, amely körbeveszi őket, a velejéig korrupt és működésképtelen. Igaz, becstelen kormányzat esetében a segítség csak ablakon kidobott pénz, bár nonprofit szervezetek még ebben az esetben is sok életet menthetnek meg, vállalatokat hozhatnak létre, elősegíthetik a gazdasági növekedést.

A kezdeményezésem szívemhez legközelebbi része az, amely a környezet megóvása mellett próbál gazdasági jólétet teremteni Kínában és Indiában. Támogatnunk kell a nap- és szélenergia hasznosítását, azokat a nagy termelékenységű növénytermesztési módszereket, amelyek segítenek megóvni a talajt és a vízforrásokat. Így az emberek megértenék, hogy a környezetvédelem gazdagabbá teszi őket, nem szegényebbé. Az életszínvonal és a fogyasztás növelése azzal az előnnyel is járna, amit statisztikák bizonyítanak: minél gazdagabb egy ország, annál lassabban növekszik a népessége.

(A szerző 1993-2001 között az USA elnöke volt)

© Global Viewpoint