Tetszett a cikk?

Hol van a viszonosság? Miközben a 90-es években a nyugati szolgáltató cégek hadát fogadták tárt karokkal a rendszerváltó országokban, az Európai Parlament legújabb döntése számos akadályt gördítene az új tagországok, köztük Magyarország szolgáltató cégeinek nyugat-európai tevékenysége elé.

Szemérmetlen önzés és vak bezárkózás okán a strssbourgi Európai Parlament felvizezte a szolgáltatások Unión belüli liberalizálására kidolgozott törvényjavaslatot.  Az eredeti javaslat számos könnyítést helyezett kilátásba  a szolgáltatások piacán a kelet-európai országok előtt. A véglegesen még nem jóváhagyott szabályozás szerint - a javaslatot még megvitatja a Brüsszeli Bizottság, és a tagországoknak is jóvá kell azt hagyniuk  -   az „átdolgozó” cégeknek tartaniuk kell magukat a vendéglátó ország általában jóval szigorúbb környezetvédelmi, egészségügyi, munkaügyi és munkavédelmi előírásaihoz. A helyi szolgáltatók védelme jegyében felállított akadályok - borítékolni lehet - elbátortalaníthatják  még a vállalkozóbb kedvű közép- és kelet-európai cégeket is.

Nyugat-Európában szabad piacot hirdetnek, amikor vállalataik piacát bővítik, de igyekeznek piacaikat korlátozni, amikor az újonnan csatlakozottak tudnák érvényesíteni előnyeiket. Tartanak az olcsó kelet-európai szolgáltatásoktól: takarítócégektől, ügyvédi irodáktól, a „lengyel vízvezeték-szerelőtől” (Franciaországban a derék lengyel mester gyerekijesztő, a "szenesember" szinonimája lett). Pedig nem is olyan régen a nyugati tanácsadó, könyvvizsgáló és egyéb pénzügyi szolgáltató cégek lelkesen vettették bele magukat a térségünkben végrehajtott privatizáció menedzselésébe, pénzügyi, jogi hátterének biztosításába, a vendéglátó kormányok egyértelmű támogatása mellett. Jó nagy nyereséget is szakítottak. Senkit sem zavart, hogy a Budapestre költözött nyugat-európai szolgáltatók számos területen versenyelőnyre tettek szert - ismertség, referenciák, tudás, tapasztalat okán.

A kelet-európai szolgáltatók bérköltségek, bizonyos területen szaktudás tekintetében előnyt élveznek nyugat-európai versenytársaikkal szemben. Az utóbbiak viszont az eurózónában jóval könnyebben és olcsóbban jutnak kölcsöntőkéhez, ráadásul  általában kevesebb bürokratikus megkötéssell kell számolniuk.  A versenytehát egészséges lenne. Egyetlen példa: Nagy-Britannia, Írország egyre több magyar orvost alkalmaz kórházaiban. Miért kellene ellehetetleníteni, hogy néhány magyar „orvoskölcsönző” cég összetettebb orvosi szolgáltatást nyújtson nyugat-európai ügyfeleinek? 

Az angolszász mantra szerint a zárt piacok felnyitása ugyan átmeneti sokkot, visszaesést okoz, de a „creative destruction”, azaz a teremtő rombolás nyomán új erők szabadulnak fel, a piacon megjelennek a versenyképes szereplők, és a gazdaság mozgásba lendül. Jó lett volna, ha erről most Strassbourgban sem feledkeztek volna el. Brüsszel, figyelem: még lehet korrigálni! 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Karrier

Ezrek tüntettek a szolgáltatások uniós liberalizálása ellen

Több tízezer tüntető, köztük több tucatnyi magyar szakszervezeti aktivista vonult fel kedd délután Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének alkalmából, hogy az arról folytatott képviselői vitával párhuzamosan tiltakozzon a szolgáltatások uniós liberalizálását célzó jogszabály egyes elemei ellen.