Bence György. Merész, megengedhetetlen, megtévesztő.

hvg.hu: Kemény szavak. Bár talán az első nem annyira. Kezdjük azzal.

B.Gy. Ezt sem szánom valami nagy dicséretnek. De valóban elismerem, hogy Gyurcsány ügyesen kommunikál. Ha valamit nem lehet megmagyarázni, akkor ne próbálj magyarázkodni. Ezt az aranyszabályt kevés politikus meri így alkalmazni. Emlékszel még arra az esetre, amikor Franz-Josef Strauss valamikor a nyolcvanas évek elején hirtelen irányt váltott, és beszállt Genscher keleti politikájába? Mindjárt azzal kezdte, hogy egymilliárd márkás hitelt közvetített az NDK-nak. Amikor a leesett állú újságírók nekiszegezték a kérdést, hogy mi történt, Strauss azt felelte: Én olyan gyorsan kanyarodom be a sarkon, hogy maguk a szemükkel sem tudnak követni.

hvg.hu. Képzelem, mit fogsz mondani ezután arra, hogy miért megengedhetetlen.

B.Gy. Azért, mert a újságíróknak az a dolga, hogy tájékoztassanak a politikai ügyekről, a kormánynak meg az, hogy tájékoztassa őket. Nem vonom kétségbe, hogy bizonyos döntéseket jobb titokban előkészíteni. De ennek megvannak a határai. A magyar parlamentáris rendszerben a miniszterelnök nem választott király, aki a következő választásig azt csinál, amit akar – legfeljebb nem választják újra. Gyurcsány láthatólag félreérti a helyzetét. Nem játszhatja akármeddig Franz-Josef Strausst az újságíróknak. A kampány idején sok újságíró drukkolt neki, ezért elnézték a gyakran irritáló magatartását. De most már győzött, az ellenpárt pillanatnyilag nincs olyan állapotban, hogy különösebben tartani kellene tőle. A türelmi időszak mindenképpen véget ér, ha nem ért már véget. Nem okos dolog direkt ingerelni az újságírókat.

hvg.hu És miért lenne félrevezető Gyurcsány Ferencnek ez a gesztusa?

B.Gy. Mert nem igaz, amit ismételgetett, ami mögé el akart bújni. Nem deduktív módon készítette elő a kormányalakítást. Nem úgy, hogy először a célok, aztán a struktúra, aztán a személyek. Éppen ellenkezőleg, a jelek szerint először kiosztott egy sor kulcspozíciót a szocialista párt erős embereinek, és aztán kezdett a szükséges népszerűtlen intézkedésekről tárgyalni. Ezt egyébként – sok kommentátorral ellentétben – nem helytelenítem, sőt egyenesen a javára írom.

Minthogy Gyurcsány új ember a politikában, ráadásul az előző két évben inkább politizált, mintsem kormányzott, nem lehetett tudni, hogy mennyire kíván támaszkodni a régi emberekre. Számomra megnyugtató, hogy nem tisztogatással kezdte, amit pedig a győzelem után akár meg is tehetett volna. Gyurcsány okos döntésében talán az is szerepet játszott, hogy látnia kellett, Orbán Viktor választási vereségéhez mindenképpen hozzájárult a régi, tapasztalt, kipróbált fideszes politikusok háttérbe szorítása.