A meghallgatás © Túry Gergely

Még ma is a meglepetés erejével hat Göncz Kinga kinevezése a külügyminiszteri posztra. Sokakban él az a feltételezés, Gyurcsány Ferenc ezen a poszton akarja felépíteni Göncz Kingát 2010-re államfőjelöltnek. Elvégre a külügyminiszteri poszt a nemzetközi porond révén tekintélyt kölcsönöz, ráadásul – él diplomáciai körökben a feltételezés – hogy a kormányfő nem tartja fontos helynek a Külügyminisztériumot. Ő maga akarja irányítani az ügyeket, s úgy gondolja, majd okos tanácsadói és a fontos fővárosokba küldött bizalmi emberei gondoskodnak a kapcsolatrendszer sikeres működtetéséről

Göncz Kinga a minisztérium élén jó üzenet, modern felfogást sugall, de azért ne feledjük: számára szintén idegen a diplomácia világa. Noha emberismerete - pszichiáter lévén - bizonyára jó, a szakmai ismeretanyag hiánya feltehetően nem könnyíti meg számára a kapcsolatteremtést. Érdemes elgondolni, egy-egy kérdéskör kapcsán – például az ENSZ Közgyűléséhez társuló két- és többoldalú tárgyaláson - hány és hány különféle szervezetről, cselekvési irányról, nemzetközi szándékról, akcióról kell ismeretekkel rendelkeznie. Ráadásul, a jelek szerint, Baráth Etele távozásával ő lesz az Európa-ügyi miniszter is, ami meg fogja sokszorozni a feladatait, azaz az általános külpolitika feladatok teljesítése mellett az EU intézményi, költségvetési, bővítési kérdéseiről is naprakésznek kellene lennie.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a külpolitika meghatározásában és alakításában döntő szerepet játszik majd a miniszterelnök és környezete. Ám ha éppen véletlenül nincs a zsebükben a bölcsek köve, akkor a jövőben sok olyan kellemetlen meglepetésre számíthatunk, mint amilyen volt csúfos kimaradásunk májusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából: a szavazás második körében már 50-nél is kevesebb tagállam támogatását tudhattuk magunk mögött, miközben olyan országok, mint Azerbajdzsán és Kuba, bekerültek az új testületbe. Lengyelország sem szavazott ránk, és ennek kínos előzménye volt: néhány hónappal korábban, amikor a lengyel államfő, Lech Kaczynski Magyarországra látogatott, Gyurcsány találkozni sem akart vele, végül leült ugyan egy beszélgetésre , de arról hallani sem akart, hogy utána vendégül lássa vacsorán.

Figyelmeztető a fenti epizód: megfelelően működő mechanizmusban a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatrendszer szempontjai megszólaltatják a vészcsengőt, ha a kormányfő kicsinyes belpolitikai szempontok miatt, hogy "megbüntesse" az ellenzékével egy politikai táborba tartozó külföldi partnerét, nem a diplomáciában bevett módon látta vendégül egy fontos és baráti ország miniszterelnökét. Ennek azután meg is lett a böjtje.

Világos külpolitikai stratégia, egyértelmű és éveken át következetesen érvényre juttatott preferenciák, jól felkészült, az ügyért tenni akaró diplomaták, meggyőző és megnyerő politikai vezetés az, ami a sikeres nemzetközi érdekérvényesítés záloga. Ezekről pedig eddig egyetlen szó sem esett. Ráadásul a politikai szféra közvetlen befolyásának kiterjesztése a minisztérium szakapparátusának felső rétegére azzal fenyeget, hogy érdemi döntéshozatali szinten akár nem is lesznek jelen szakmai szempontok, hiszen a politika által kinevezett szakállamtitkároktól elsősorban politikai lojalitás váratik majd el. A dilettánsok uralma ellehetetlenítheti a magyar diplomáciát – figyelmeztetnek a Bem téren.