Vince Mátyás [főszerkesztő] interjúja Szikszay Bélával, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjével:

K.: Milyen értékelést adna az első félévről, milyen következtetések adódnak mindebből az év második felére?

V: „A belföldi értékesítés a tervezettet meghaladó növekedést mutat, a lakósság fogyasztása és a beruházások a tervhez képest magasabb szintűek. Így az egyensúlyi helyzet és a hatékonyság javulása, valamint a fogyasztás és a felhalmozás alakulása között nincs meg a szükséges összhang. Fejlődésünk külső feltételeinek javulására a következő évben sem számíthatunk. De nem vagyunk tehetetlenek a változásokkal szemben.”

Szénhelyzet: 26 millió tonna hazai

Tavaly körülbelül 27, 5 millió tonna szén fogyott el Magyarországon, ugyanannyi, mint 1979-ben. A belföldi termelést 1,6 millió tonna külföldről beszerzett barna-és feketeszén illetve antracit egészítette ki: [ezért csaknem 2 milliárd forintot fizetett a külkereskedelem.] Legnagyobb feketeszén szállítók: Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyelország.

Varsói Jelentés – A Krasinski-modell

Amikor e tudósításomat irom, Lengyelországban ismét drámai a helyzet. Ezúttal azonban már nem a hagyományos sztrájkokról van szó, hanem olyan tüntetésekről, amelyek – mint szervezőik nevezik – éhségmenetekké alakulnak át. Élelmiszert, jobb áruellátást, a sorbanállások megszüntetését követelik. Ugyanakkor a raktárak üresek – ezt még a Szolidaritás is megerősíti.

A belső piac szempontjából a helyzet drámai, a boltok gyakorlatilag üresek. Nemcsak élelmiszer nincs, de iparcikkek sincsenek. A zloty további elértéktelenedésétől való félelem miatt az emberek mindent megvesznek, ami csak megjelenik a pulton. A legutóbbi éhségmenetek közvetlen kiváltó oka az a döntés volt, hogy augusztusra csökkentették a jegyrendszer keretében biztosított húsadagot, kategóriától függően személyenként 3-4 kiló húsra és húskészítményre.

Zdislaw Krasinski professzor, az Állami Árbizottság nemrég kinevezett elnökének tervezete lényegében az élelmiszerek, egyes szolgáltatások, valamint a szén, az áram, a gáz, stb. egyszeri és azonnali emelését irányozta elő, valamint a degresszív kompenzálás elvét (minél magasabb a kereset, annál alacsonyabb a pótlék). Az áremelés 120 százalékos lenne, olyan gyorsütemű az infláció, és olyan gyorsan növekszik az inflációs pénzfelesleg. A második szakaszban kerülne sor az iparcikkek árának rendezésére. Talán a piac jelenlegi tragikus helyzete elvezet majd egy társadalmi konszenzushoz.

Alexander Paszynski (Varsó)

Tartós kiküldetés- Csak félig tejfel

Szakértők kiküldése a fejlődő országokba nem üzleti vállalkozás- tehát nem a gazdaságosság, a nyereségesség vezérlik a kiküldetést szervező Tescót, hanem külpolitikai és külgazdaság-politikai szempontok, Ennek következtében a Tesconál úgy gondolják: az, hogy hányan kapnak külföldi megbízást, és az, hogy mennyiért – államtitkoknak, vagyis újságban nem közölhetőnek számít. Ha valakinek a jelentkezését – amit különben a munkahelyén be kell jelentenie – a felügyeleti minisztérium nem hagyja jóvá, a tartós kiküldetés a továbbiakban vágyálom marad.

Reklám és erotika – A szexből is megárt…

© HVG

A saarbrückeni egyetem fogyasztás-és magatartáskutató intézetének munkatársai lelohasztó eredményre jutottak: még a szexből is megárt a sok, a meztelen idomok még legszebben megkomponált reklám hatását is szétrombolják.

Olyan termékek reklámjánál, amelyek a 40 éven felüli asszonyok vásárlókedvét hivatottak felcsigázni, célszerű a szexszel csínján bánni.

A célba vett férfiak pedig többnyire csak az erotikus motívumokra koncentrálnak, és nem figyelnek oda magára termékre.

Nem árt, ha a reklámszakemberek a szexben is jártasságot szereznek.

Heimer György interjúja Jenei Tiborral, a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének Igazgatójával

K.: A jövő tehát az automatizált irodáé. Milyen gépek közül válogathat ma egy magyar vállalat, milyen kínálatból láthatja el munkatársait?

V.: Zsebszámológépekből az idén külkereskedelmünk 150 ezret importál, az ellátás jónak mondható. Az asztali számológépeknél már nem ilyen jó a helyzet, mechanikus irógépekból is kétszeresen haladja meg az igény a kínálatot. Elektromos írógépekre már csak jövőre fogadnak el megrendeléseket. Másológépekből csak az igények felét fedezik az idén. Szövegfeldolgozó gépekből egyelőre nehezen számszerűsíthető a kereslet, mert a felhasználók még nem ismerik eléggé ezt a technikát.