Jürgen Moltmann, a győztes

A végső „összecsapás” Németország és Svájc, Jürgen Moltmann és a svájci katolikus Hans Urs von Balthasar között zajlott. A teológiai viadal tétje az volt: ki a 20. század legnagyobb hatást gyakorló teológusa. A választ az interneten szörfölő szavazók adták meg Patrik Hagman blogján, http://shrinkinguni.blogspot.com/. Ők döntöttek arról, hogy hatásában, tartalmában és kreativitásában a ma is aktív Jürgen Moltmann a legnagyobb.

Jürgen Moltmann Hamburgban született, 1926-ban, felvilágosult, liberális-protestáns családban, ahol korán megismerte Lessing, Goethe és Nietzsche gondolatait.18 évesen, 1944 végén besorozták a hadseregbe, ahová intellektuális táplálékként Goethe verseit, a Faustot és Nietsche Zarathustráját vitte magával. Fél évvel később megadta magát az első brit katonának. Előbb belga, majd skót, végül angliai fogolytáborba viszik, itt kezdi alaposabban tanulmányozni a Bibliát, amely óriási hatással van rá. A táborokba kiemelkedő teológusok, köztük a német Niemöller, az amerikai Niebuhr jöttek előadásokat tartani. Életszemlélete teljes fordulatot vett, már a fogolytáborban elkezdett teológiával foglalkozni, és amikor kiszabadult, a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait.

Teológiai felfogásában egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a szociáletika, az egyházak társadalmi-közösségi-publikus szerepvállalásának átgondolására. Önéletrajzi jegyzeteiben ezt írja: "Mindig is nehezemre esett a teológiai tudomány és a politikai elkötelezettség szigorú és éles elkülönítése. Egyszerűen nem maradhattam a politikailag semleges tudományosság elefántcsont-tornyában. Göttingeni egyetemi tanulmányaim óta teljesen világossá vált számomra a teológiailag megkerülhetetlen politikai felelősség és következményeinek átgondolása". Kiváltképpen a német nemzeti szocializmusnak ellenálló, Hitvalló Egyház tanítói és mártírjai hatottak rá.

1964-ben jelent meg a Reménység Teológiája című műve, amely egy teológiai gondolatvilágnak lett az alapja. Ebben sokat foglalkozik a végítélettel. Moltmann úgy véli, a keresztény jövővárás lényege, hogy a vég egyben egy új kezdetet is jelent. Isten újat kezd az időbeli élet, az evilág és az időbeli teremtés végén. A keresztény remény a kezdetet várja a végben. Moltmann „Reménység teológiáját” sokan a 20. század egyik legjelentősebb új gondolatának tartják.

Hans Uhr von Balthasar ikonban

A finn teológus házi négyes döntőjébe került Joseph Ratzinger, a jelenlegi római pápa, akit épp Moltmann ütött ki. A bronzérmet a katolikus Karl Rahner nyerte. Az „ezüstérmes” svájci katolikus Hans Urs von Balthasar (1905-1988) Moltmannál kevésbé ismert, de ugyancsak nagy hatású 20. századi teológus, aki helyezését poszthumusz kapta. 1928-ban csatlakozott a jezsuita rendhez, ahonnan 1950-ben kilépett. Isteni elhívásnak érezte, hogy az ősi svájci városban, Churban létrehozza a világi szerzetesek rendjét. 

Saját egyháza sokáig eltiltotta a tanítástól, így nagy elégtételt jelentett számára, hogy II. János Pál pápa 1988-ban bíborosnak jelölte, Balthasar két nappal az ünnepi szertartás előtt meghalt. Életében - Karl Rahnerrel együtt - a 20. századi modern nyugati kihívásokra kereste az intellektuális, hívő keresztény választ. Rahner haladóbb gondolkodású, míg Balthasar tradicionalista volt hitében és teológiájában, de társadalmi megközelítésében már számos progresszív elem volt. Termékeny szerzőként az egyházatyák és a szentek életétől kezdve az Úr dicsőségéről szóló három részes nagy teológiai művéig sok mindennel foglalkozott.

Miért maradok az egyházban? című írásában így vall: „ Mindenesetre nem azért, mert valamilyen mutatón leolvashatom, hogy az egyház az én várakozásomnak vagy Isten várakozásának megfelel…nem kell éleslátónak lenni annak beismeréséhez, hogy az egyház, mint bűnösöknek is tömege, sohasem fog Isten várakozásának megfelelni. Az a rakás bűnös, akik mi vagyunk, mindig többé-kevésbé idióta módjára viselkedett az egyház életében - kiváltképp akkor, amikor azt állította, hogy Isten eljövendő vagy legalább megközelítőleges birodalmát ide képes varázsolni a földre.”

A teológus bajnokságon eredetileg 32-en indultak, valamennyien férfiak: 6 német, 4 amerikai, 2 francia és 4 más nemzetiségű. Vallásukat illetően 9 protestáns, 6 katolikus és egy ortodox.

Patrik Hagman, a teológiai vb rendezője azt jósolta, hogy 50 év múlva már a 20. századi feminista teológiát fogják első helyen díjazni – és számos nő-teológus fog részt venni a versenyben.

Szent Iványi Ilona