© Horváth Szabolcs

Ungváry Krisztián: Tudtommal mindabba belenézhetünk, amibe annak idején a háromtagú Gálszécsi-bizottság belenézhetett, továbbá megvizsgálhatjuk az elektronikus formában lévő dokumentumokat is. Ez utóbbiakat eddig senki sem nézte át. Valamennyi iratot mi sem tanulmányozhatjuk – erre egyedül Kenedi Jánosnak és még egy személynek lesz felhatalmazása.

hvg.hu: Szijjártó Péternek a bizottság felállításával kapcsolatban kiadott közleménye a felkért szakemberek szavahihetőségét előre kétségbe vonta - az ellenzék motivációja kiismerhető. De vajon a kormánynak, helyesebben Gyurcsánynak miért jó, pont most, pont ilyen összetételű bizottság felállítása?

U. K.: Ne legyenek illúzióink, nyilván politikai érdekek is szerepet játszanak. Ez a húzás kifoghatja a szelet az antikommunisták vitorláiból, hiszen annak idején a Fidesz-kormány sem volt hajlandó rendet teremteni a korábban KGB-zsoldban álló nemzetbiztonságiak sorai között, és elzárkózott attól, hogy  a titkosszolgálati akták nagy részét nyilvánosságra hozza. A szocialistáknak igazán nincs nagy kockázata a dologban: az iratok között nem annyira a megrendelőkről, a titkosszolgákról, mint inkább a beszervezettekről, a jelentéseket író ügynökökről fogunk további információkhoz jutni.

hvg.hu: Végül is mit remélhetünk a bizottság munkájától? Lehet, hogy Németországhoz hasonlóan a mi "stázink" aktái között is szabadon vizsgálódhatunk?

U. K.: A mi felhatalmazásunk arról szól, hogy átkutassuk azt a rengeteg – csak „kilométerekben” mérhető – dokumentumot, amely egyelőre a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) óvó-féltő kezei között van. Igyekszünk lehetőleg minél többet a Történeti Levéltár számára felszabadítani. Társaimmal együtt már régóta szorgalmazzuk, hogy az NBH tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, de legalábbis a történészek számára kutathatóvá a máig elzárt iratokat. Most majd nyomatékot adhatunk ennek a követelésnek. Szeptember végéig kapta a bizottság mandátumát, ha addig nem jutunk dűlőre, kérünk hosszabbítást.