Eörsi Mátyás © Dudás Szabolcs

hvg. hu: Elég rizikós lehetett az út, egy rendőrállamban, nem hivatalosan, turistaként vette fel a kapcsolatot ellenzékiekkel.

E.M. : Az Európa Tanács kicsiny küldöttségét úgy állítottam össze, hogy kifejezésre jusson: az emberi jogok nem köthetők semmiféle pártideológiához: Eric Jürgens, neves szociáldemokrata jogászprofesszorral és Andres Herkel, észt kereszténydemokrata képviselővel utaztunk Kubába. A titkosrendőrség szorosan követte minden lépésünket, tolmácsunkat kis híján kiutasították. Nekünk megüzenték, hogy találkozóinkról tudomásuk van, és jobb lenne, ha időnket a tengerparton pihenéssel töltenénk. Azért módját ejtettük, hogy húsz-huszonöt ellenzékivel, civil szervezetek vezetőivel, aktivistáival tárgyaljunk. A magam részéről beszámoltam a rendszerváltás magyar tapasztalatairól, amelyek rendkívül érdekelték a kubaiakat. A Nők Fehérben mozgalom tagjainak gyógyszert, könyveket vittünk, és biztosítottuk őket: mindent elkövetünk, hogy az európai közvélemény megismerje tevékenységüket.

hvg.hu: Miért gondolja, hogy a kubaiaknak most már elegük van a szocializmusból?

Nők Fehérben. Politikai foglyok hozzátartozóinak tiltakozó menete Havannában.

Eörsi Mátyás: Magyarországon is azt állította az MSZMP a nyolcvanas évek végéig, hogy a nép egy emberként támogatja a rendszert. Tudjuk, hogy ez nem volt igaz. A kezdet persze Kubában más volt, mint nálunk. A Castro-féle forradalom széleskörű támogatást élvezett, a nép örült a Batista-rezsim bukásának. De Kubában soha nem voltak szabad, demokratikus választások. Napjainkban a politikai okokból bebörtönzöttek, és a munkatáborokban raboskodók száma sokszorosan meghaladja azokét, akiket a Batista rezsim utolsó időszakában politikai okokból vetettek börtönbe.

Tudomásunk van róla, hogy naponta negyvenezer jelentés érkezik a kommunista titkosrendőrséghez, a rendszer intenzív megfigyelés alatt tartja a polgárait. A közelmúltban két egyetemistát, csak azért, mert az utcán diplomatákkal beszélgettek, “külföldiek zaklatása” miatt letartóztattak, és évekre elítéltek. Számtalan hasonló példa vall arra, hogy Kuba totalitariánus rendszere nem tűri meg a máskép’ gondolkodást. A jelek szerint a változatlanul súlyos beteg Fidel Castro képtelen visszavenni az ország vezetését, és a jelenlegi vezető, öccse, Raul, mintha hajlandó lenne bizonyos “kínai típusú” gazdasági reformokra.

hvg.hu: Magyarországon szinte a pártállami rendszer felbomlásakor kiütköztek az ellentétek az MSZMP-vel szembenálló, volt ellenzéki pártok között, 1990-ben pedig már nyílttá vált a küzdelem az MDF és az SZDSZ között, melynek gyümölcseit a szocialisták takarították be az 1994-es választásokon. Erről is mesélt a kubaiaknak?

E.M.: Az, hogy mi történt 1989 és 1994 között Magyarországon, elsősorban a történészekre tartozik. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt azt a vádat hangoztatja, hogy az SZDSZ mindig is kommunista volt, és ezt a rendszerváltás utáni politizálásával igazolja. Holott mi a kommunizmus, mint struktúra ellen harcoltunk, és amikor ez megbukott, nem láttuk akadályát annak, hogy koalícióra lépjünk a szocialistákkal. Igaz, hogy ennek a pártnak számos vezetője magas funkciót töltött be a Kádár-rendszerben, de nem hiszem, hogy komolyan hittek volna a kommunizmusban, mint eszmében. Különben is: az MSZP-t egymás öt után öt szabad választás legitimálta. Így egy demokrata, csupán a múltra való tekintettel nem utasíthatta el a szövetséget, amelyet a jövő érdekében kötöttünk egymással. Erről egyébként külön is beszéltem a kubai ellenzékiekkel, felkészítettem őket arra, hogy a Castro-rendszer bukása után a volt funkcionáriusok is a demokratikus politikai porondjára lépnek majd. Előfordulhat az is, ami nálunk esett meg, hogy a párt központi lapjának egykori szemellenzős újságírója egy radikálisan nacionalista, jobboldali hetilap főszerkesztője lesz.

hvg.hu: Kubában, de más országokban is tartanak attól, hogy ha megdől a jelenlegi rendszer, egy szűk gazdasági-politikai elit kaparintja meg a hatalmat, igaz, demokratikus eszközökkel, és a Floridából visszatérő emigráció visszaveszi a kisajátított ingatlanokat, földbirtokot, üzemeket.

E. M.: Európában, de Amerikában sem vitatja senki, hogy Kuba jövőjét a kubaiaknak kell eldönteniük, s ebbe külföldieknek nem szabad beavatkozniuk. Ugyanakkor hasznos, ha a kubai ellenzék megismeri a demokratikus átmenet nemzetközi tapasztalatait. Nemcsak a kelet-európaiakat, de például a spanyol, vagy a dél-afrikai demokratizálódás fejleményeit is. Ami a floridai emigráció várható viselkedését illeti, arról megoszlanak a vélemények. Az első generáció tagjainak többsége meghalt, a gyermekeik pedig beilleszkedtek az amerikai társadalomba, s már nem jellemző rájuk szüleik radikalizmusa. Ha a jelenlegi kubai rendszer megbukik, nyilvánvalóan megjelennek az emigránsok, várhatóan nagy lesz a gazdasági nyomulás, kiéleződhetnek a gazdasági egyenlőtlenségek, még nagyobb társadalmi szakadék alakulhat ki, mint nálunk. A megalakuló, demokratikus kubai kormány feladata lesz ennek a problémának a kezelése. Én igyekeztem tárgyilagosan beszámolni arról, hogy nálunk a multinacionális cégek megjelenése mennyiben volt hasznos, és mennyiben okozott gondokat.

hvg.hu: Egy személyes kérdés: az év végén le kell mondania SZDSZ-es frakcióvezetői posztjáról Kóka János javára. Nem bántja a dolog?

E.M.: Kóka bejelentésre után számos alaptalan spekuláció jelent meg a sajtóban. Engem nagy vesztesként emlegettek, holott már Kóka János pártelnökké választáskor elfogadtam ezt a forgatókönyvet. Igaz, akkor még nem voltam tisztában azzal, mikor kerül sor változásra a frakció élén. Nem tagadom, a frakcióvezetői posztot szívesen töltöttem be, nagy kihívás volt a számomra. De annak is van előnye, ha megválok tőle: többet tudok foglalkozni a hozzám annyira közel álló külpolitikával, úgyis s mint Európai Ügyek bizottságának elnöke, és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a liberális frakció vezetője.

hvg.hu: Ennek alakítására a legjobb pozíció a külügyminiszterség. A második Gyurcsány kormány megalakulása előtt az Ön neve is szóba került, mint aki a tárca élére kerülhet. Ez végül másként alakult. Nem volt emiatt csalódott?

E.M.: Személyes ambícióimat mindig alárendeltem a nagyobb, politikai érdekeknek. Ezzel együtt, ha úgy alakulnak a csillagok, és az SZDSZ jelölhet minisztert, és ha rám esik a párt választása, nem mondanék nemet. 

Pelle János