Tetszett a cikk?

"Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” – hangzott a szlogen a Rákosi-érában. Kabai Károly 40 évvel később saját hasznára gyűjtött fémhulladékot, ám eközben nemcsak számlákkal csalt, hanem orgazdaként, ha közvetve is, de fémlopásra bátorította (ma is működő cégei révén a börtönből is bátorítja) az erre specializálódott bandákat. Aligha vigasz, hogy profitja egy részét feltehetően politikai célokra költötte.

Kabai Károly
Kabai Károly nyírbogáti vállalkozó és helyi politikus hosszú évek óta húzódó ügyére elsősorban letartóztatásának látványos körülményei irányították rá a figyelmet. De miért ítélte el a bíróság három és fél évi börtönre, s adott ki ellene végül a rendőrség körözést? A közvélemény annyit észlelt a históriából, hogy adva van egy üzletember, akinek cégei egyenként több száz millió forintos bevételt produkáltak, s hogy ezután ne kelljen adóznia, éveken át hamis számlák tömegét nyújtotta be az adóhivatalnak.

A HVG 2007/39-es számában Sághy Erna részletesen foglalkozott a Kabai-üggyel. Őt idézzük: „az 1999-ben kezdődött adóhatósági vizsgálat és nyomozás megindulása óta mind a mai napig zavartalanul működik a Kabai-féle cégbirodalom, amelynek Nyíregyházán, Nyírbátorban, Nyírbogáton, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, Kabán és Debrecenben is van telephelye”.

Úgy tűnik, mintha Kabai egyszerű adócsaló volna, vagyis olyan bűn terhelné, amely iránt a társadalom jelentős része bizonyos megértést mutat. Magyarországon több mint egymillió vállalkozás működik, különböző formában, s ezek mind számlákat bocsátanak ki, és fogadnak be. Számlával kelünk és fekszünk, ki az, aki az elmúlt húsz évben minden rovatot szabályosan töltött ki? Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők, akik pedig megszavazták az alkalmi árusokat és az egyetemi professzorokat egyaránt számlaadásra kötelező törvényeket, viszolyognak attól, hogy a költségeiket tételesen igazolják. Istenkém, hát Kabai túlzásba vitte a „bűvészkedést”, amikor valóságos számlagyárat hozott létre, vagyontalanok és munkanélküliek közreműködésével, a jól ismert recept szerint. Amikor „elkaszálták”, önként nem volt hajlandó bevonulni a börtönbe, hogy megkezdje a büntetése letöltését. Több is veszett Mohácsnál!

Az is csak éppen hogy átlépi a közvélemény ingerküszöbét, hogy Kabai 1991-ben a Bogát-Ferr Kft.-t gründolta Veres Jánossal, jelenlegi pénzügyminiszterünkkel együtt, és a cégben Veres 1994-ig résztulajdonos és üzlettárs volt. A barátság kötelez, a politika pedig hozzátartozik a bizniszhez. Kabai a Magyar Szocialista Párt nyírbátori szervezetének alelnöke lett, ugyanakkor, amikor Veres János ugyanott polgármester volt. Támogatták egymást a helyi politikában, hiszen Kabai is volt polgármester Nyírbogáton, igaz, csak fél évig, 2001-ben. Kabai, az MSZP helyi kampányszervezője, jó politikai kapcsolatai révén el tudta érni, hogy Nyír-Uncia nevű cége a Honvédelmi Minisztériumtól 2005-ben. 292 millió forint összegű megrendelést kapjon - igaz, kicsit furcsa, hogy ez jóval azután történt, hogy az adóhatóság vizsgálatot indított ellene.

Kabainak Bárándy Péter vállalta a védelmét, de formailag ebben sincs semmi kivetnivaló: az MSZP-SZDSZ kormány volt igazságügy minisztere mára amolyan sztárügyvéd lett, aki bárkinek a felkérést elvállalhatja. Azt sem hányhatja senki Kabai szemére, hogy nem akaródzott neki börtönbe vonulnia, s ezért különböző ürügyekkel kibúvókat keresett, s hónapokat töltött a felszámolás alatt álló Lipótmezőn.

Lopott fémek vásárlója (Oldaltörés)

Kabai Károly és Veres János
© HVG
Pedig a Kabai-ügy valóban botrányos, és mint cseppben a tenger mutatja a gazdasági életünket és a politikai szférát egyaránt átjáró korrupció szimptómáit. A nyírbogáti „üzletember” eredeti tevékenysége az orgazdaság volt: lopott fémhulladék átvételéből és feldolgozásából gazdagodott meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság 2007. április 28-án kelt ítélete világosan kimondta: A Bogát-Ferr, illetőleg a Bogát-Metál Kft. számla nélkül felvásároltak olyan színesfémeket, illetve fémhulladékokat, amelyek külföldről, illetve illegálisan kerültek a birtokukba. Ezeket a fémeket a továbbértékesítés miatt legalizálni kellett, s ezért szerzett be Kabai a hozzá került áruról valótlan számlákat.

Kabai azt használta ki, hogy a rendszerváltás óta a rendőrök a kellő törvényi felhatalmazás híján nem képesek eljárni a fémtolvajok, és a zsákmányukat felvásárló orgazdák ellen. Csak minősített lopással és közveszély okozással vádolhatják őket, a felvásárlókat pedig illegális kereskedelem, vagy adócsalás címén tartóztathatják le. Holott világos, hogy a fémtolvajok és az orgazdák ugyanannak a bűnszövetkezetnek a tagjai. A rend őrei a hiányos törvényi szabályozás miatt tehetetlenek a fémhulladék-kereskedőkkel szemben. Nem tudják kötelezni őket arra, hogy meggyőződjenek az átvett áru eredetéről, még akkor sem, ha az orruk előtt égetik ügyfeleik a lopott fémkábelek műanyag burkolatát.

Egy olyan kis településen, mint Nyírbogát, kivétel nélkül mindenkinek kezdettől fogva tudnia kellett, mivel foglalkozik Kabai, mint ahogy nem lehetett titok a szomszédos Nyírbátorban sem. E tény ismeretében viszont már más fényben tűnik fel, hogy Veres János mostani pénzügyminiszter 1991 és 1994 között üzlettársa volt az orgazdának, aki napjainkra Magyarország leggazdagabb fémkereskedője lett. Veres lemondott  üzletrészéről, amikor az MSZP országgyűlési képviselőjévé választották, de továbbra is baráti kapcsolatokat ápolt Kabaival, akivel együtt részt vett még a 2006-os választás helyi kampányában is.

A „fémhulladék-gyűjtés” címén elkövetett szervezett lopásra nincs, és nem lehet mentség. E bűncselekményfajta terjedése „új demokráciánk” egyik legriasztóbb bomlástünete, hiszen 1990 előtt csak ritkán fordult elő. Kabai cégei kereskedelmen kívül fémfeldolgozással is foglalkoztak: kohóiban végezte a szobor- és harangbronz, a rézkábel, de az elektromos transzformátor is. Tevékenysége minden valószínűség szerint óriási károkat okozott a Magyar Államvasutaknak, az áramszolgáltatóknak, az önkormányzatoknak, melyeknek a Pénzügyminisztérium által beterjesztett állami költségvetés nyújt támogatást az adóforintjainkból. Itt a kör bezárult. Kabai, aki feltehetőleg jelentős összegekkel támogatta az MSZP választási kampányait is, azt a pénzt forgatta vissza a politikába, amit mindannyiunktól lopott, lelkiismeretlenül és gátlástalanul. Számlacsalóként aztán másodszor is megtette ugyanezt, s notórius tolvajként mostanáig élvezte aktív és volt miniszterek bizalmát, akik felesküdtek a nemzet és a törvény szolgálatára.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!