Tetszett a cikk?

Mi indokolja, hogy a kormányok többsége még most is csak lagymatag harcot folytat a dohányzás visszaszorításáért? – veti fel Bíró Judit új könyvében, melynek címe: A cowboy, a disznó és a piros cseresznye, alcíme "A dohányzásról és a dohányról”. A szerző, az ELTE oktatója a társadalmi devianciákat kutatja, és azt vizsgálja, miként vált a dohányzás napjainkban a társadalmi normáktól eltérő, egyre inkább elítélt jelenséggé.

Senki sem vitatja, hogy a dohányzás rendkívül káros egészségügyi következményekkel jár, és a dohányzók gyógyítása óriási terhet ró az amúgy is súlyos gondokkal küzdő, átalakítás alatt álló egészségügyi rendszerünkre. Az emberek a dohányzás következtében kialakult betegségek miatt átlagosan öt-tíz évvel előbb halnak meg, mint a nemdohányzók. Másfelől az is tény, hogy a dohányáruk eladásából befolyt jövedéki adó hatalmas összeget jelent, a költségvetés bevételeinek egyik legbiztosabb forrása.

Mi éri meg jobban a magyar államnak? Az, hogy eltűrje a dohányzás jelenlegi, világviszonylatban is magas szintjét, úgy, hogy közben tessék-lássék jellegű kampányokat folytasson a dohányzás ellen? Vagy, realizálva, hogy a nikotinszenvedély járulékos költségei többe kerülnek az államnak, mint a dohányjövedékből és az áfából származó haszon, megpróbáljon gátat szabni a dohányzás terjedésének? Végül lehet-e ezt a bonyolult kérdést akár elméleti alapon is mérlegelni úgy, hogy eltekintünk a humánus szempontoktól?

Bíró Judit idézi azt a tanulmányt, melyet a Philip Morris, az egyik legnagyobb amerikai dohánymulti készített a cseh kormány számára, a dohányzás közgazdaságtani következményeit vizsgálva. „A megállapítások egyikeként szerepelt az a logikus következtetés, miszerint nemcsak a dohányjövedék hoz hasznot az államnak, hanem a dohányosok korai halála is: az egészségbiztosítás és az öregkori ellátórendszer mind-mind spórolhat ezen. A szöveg szerint az ország költségvetése néhány év alatt 174 millió dollárt nyert az időnek előtte meghalt dohányosok ki nem fizetett nyugdíján és egészségügyi hozzájárulásán.” A Magyar Dohányipari Szövetség, a hazai, de nyugati székhelyű multicégeket (Philip Morris, Reemtsma, British-American Tobacco) tömörítő dohánylobbi-szervezet ugyanebben az időben rendelt tanulmányt a magyar helyzetről is. Eszerint az államnak valójában kétszer akkora bevételt hoz a dohányzás, mint amekkora a dohányzás okozta károk enyhítésének költsége. „1999-ben a költségvetésnek 131 milliárd, 2000-ben 155 milliárd forint volt a dohánybevétele (a jövedéki adóból, az áfából), míg kb. 74 milliárdot költött a dohányzás következményeinek orvoslására (gyógyítás, gyógyszer, tűzkár)” – idézi Bíró Judit a nehezen hozzáférhető, és kontrollálhatatlan adatokra épített szakvéleményt.

Az utóbbi években egymás után születtek törvények és rendeletek a dohányáruk reklámozásának korlátozásáról, illetve tilalmáról is, s ezek hatására bizonyos mértékben csökkent is a dohányzás. Az Egészségügyi Minisztérium, illetve az erre szakosodott egyesületek minden évben kampányokat finanszíroznak a dohányzás ellen, s különösen a fiatalkorúakat igyekeznek rádöbbenteni arra, milyen súlyos veszélyt jelent, ha túl korán válnak a szenvedély rabjává. De nemhogy a kampányok hatását nem méri fel senki, arról sincsenek információink, hogy összesen mennyi cigaretta fogy Magyarországon. Pedig ez az adat kulcsfontosságú lenne, mert tartalmazná a legálisan eladott és az illegálisan becsempészett, elsősorban Romániából és Ukrajnából származó füstölnivalót.

A csempészetre hivatkozva ellenzik a nagy dohánygyárak a cigaretta amúgy is meglehetősen magas árának további emelését, mondván, ha az ár egy bizonyos szint fölé emelkedik, növekszik a zárjegy nélküli dohány fogyasztása, s ettől nem nő, hanem csökken majd az államkincstár bevétele. Jó lenne egy új reprezentatív felmérést végezni a dohányosok között, hogy mennyit szívnak naponta. Erre a felmérésre azonban valami furcsa okból nincs pénze az egészségügynek, mely ugyanakkor az összeg többszörösét költi jórészt haszontalan kampányokra. (Egy tíz évvel ezelőtt készült felmérés szerint a rendszeresen dohányzó felnőttek hetente átlagosan 103-116 szál cigarettát szívnak el. A férfiak minden korcsoportban többet dohányoznak, mint a nők. Az életkor előrehaladtával azonban a nemek közötti különbségek mérséklődnek. A rendszeresen dohányzó tanulók valamivel több mint egynegyede naponta legfeljebb 4 szálat, a többiek ennél több cigarettát szívnak el. A dohányzó gyerekek körében a naponta elszívott cigaretta mennyisége növekvő tendenciát mutat.)

Bíró Judit utal arra, hogy a nagy dohánygyárak rafinált módon politizálnak, s óriási profitjuk egy részét a termékeik fogyasztása ellen küzdő mozgalmak és szervezetek támogatására fordítják. Ennek révén a nekik kedvező irányban befolyásolják a kampányokat ugyanúgy, mint a termékeiket minősítő tudományos vizsgálatokat. „A dohánygyárak cinizmusa határtalan. Úgy tesznek, mintha a dohányzás kulturált formái kialakíthatóak lennének” – állítja Bíró Judit, és idézi a dohánygyártók interneten talált egyik egészségügyi ajánlását: „A dohányosok számára íratlanul is kötelező és mindig betartandó előírás, hogy gyerekek közelében sohase cigarettázzanak. Figyeljünk oda arra is, hogy cigarettázás közben ne legyen a közelünkben kismama vagy légzési nehézségekkel küzdő ember!”
 
Pelle János

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Választási törvény: gereblyére lép a Fidesz, vagy szétzúzza az ellenzéket?

Választási törvény: gereblyére lép a Fidesz, vagy szétzúzza az ellenzéket?

7 milliárd forintos támogatást kap a divatipar

7 milliárd forintos támogatást kap a divatipar

Az állam koncesszióba adná ki az elektronikus BKK-jegyek értékesítését is

Az állam koncesszióba adná ki az elektronikus BKK-jegyek értékesítését is