hvg.hu: Hol kezdte politikai pályáját?

Bíber József Tibor: Először a MIÉP-ben politizáltam, 2001-ben. Csurka István pártjában gyorsan jutottam előre, félévi tagság után lettem Szolnokon a párt városi elnöke, egy hónap múlva már megyei elnök voltam. 2002 tavaszán, a MIÉP parlamentből való kiesése és egy sikertelen önkormányzati választás után levontam a következtetést, hogy Csurka Istvánnal nem lehet eredményt elérni. Csurka számos hibát követett el 2002 tavaszán, de ezek közül a legnagyobb az volt, amikor bejelentette, hogy a párt száz képviselőjelöltjét visszalépteti a FIDESZ javára. Néhány társammal együtt kiléptünk, és új pártot alapítottuk a nemzeti radikalizmus képviseletére. Először a Nemzeti Front nevű szervezetben politizáltam, aztán 2003 nyarától felvettem a kapcsolatot a Jobbikkal.

hvg.hu: A nemzeti radikalizmus újabban egyre élesebb bírálatot fogalmaz meg a FIDESZ-szel szemben, miközben a média egy része a két pártot szövetségesnek tekinti. Mi a kritikájuk lényege?

B. J. T.: A FIDESZ néppárt, míg a Jobbik a nemzeti radikalizmus eszméit képviseli. A mi törekvéseinket és értékeinket ők nem vállalják fel.

hvg.hu: A Jobbik által létrehozott Magyar Gárdától a FIDESZ igyekszik elhatárolódni. Talán úgy gondolják, hogy a cigánybűnözés problémájának tematizálásával a Jobbik olyan ingoványos terepre tévedt, ahová nem akarják követni.

B. J. T.: Ha most a december 9-ei, tatárszentgyörgyi beszédemre gondol, közölnöm kell, hogy azt mindenki félreértette. Kiragadtak belőle néhány mondatot, azzal a céllal, hogy lejárassanak bennünket. Beszédemben egy tanulmányból idéztem, melyet 1994-ben publikáltak a pécsi Janus Pannonius Egyetem kutatói. Az interneten is hozzáférhető a tanulmány, melynek címe „Romológiai alapismeretek”. A bölcsészettudományi karon, a pedagógiai tanszéken készült, huszonnégy Baranya megyei cigány család vizsgálata alapján. A kutatók úgy találták, hogy huszonnégy cigány családból tizenötben fordult elő vérfertőző kapcsolat a tagok között és minden negyedik gyermek testi vagy szellemi fogyatékos volt.

hvg.hu: Meglehetősen perverz gondolkodásmódra vall összekapcsolni az állítólagos vérfertőzést és a fogyatékosokat a bűnözéssel. Egyoldalúan, rasszista logika szerint interpretált valódi adatokat, miközben Ön vádolja az ellenfeleit azzal, hogy kiforgatták a szavait.

B. J. T.: A tanulmányban szerepel, hogy e családokban „visszaadják az államnak” a fogyatékosokat, akiket a saját fajtájuk gyötör, majd „használ fel mindenféle célra”, így lopásra is. E tendenciákat felerősíti, hogy a cigányok iskolázottsága rendkívül alacsony szintű, sok közöttük a szellemileg elmaradott, sőt, az analfabéta is.

hvg.hu: Bármilyen riasztóak egyes adatok, demagóg, uszító módon interpretálja őket. És olyan következtetésekre jut, mellyel senki, aki felelősen gondolkodik, nem érthet egyet.

B. J. T.: Elutasítom, hogy belekössenek a szavaimba. Közleményemben is olyan megszorító megfogalmazásokat alkalmazok és feltételes módot használok, amely kizárja, hogy a véleményem valamennyi cigányra vonatkozzon. Az első bekezdésben szó szerint a következőt állítom: „A cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigány bűnözés egy részét, amelyben a vérfertőzésből származó, majd a bűn útjára lépő utódok esetében a genetika is szerepet játszhat.” Magyar szakos tanárként állítom, hogy ebbe az állításomba nem lehet belekötni, nem is jelentett fel érte senki.

hvg.hu: Úgy tesz, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy a közvélemény világszerte hogyan fogadja a rasszizmust. Hadd idézzem Jean-Paul Sartre kijelentését: „A rasszizmus valamikor a vélemények egyike volt, ma a bűnök egyik fajtája.”

B. J. T.: Nekem nem célom semmiféle általánosítás, hidegen hagy, hogy a többség milyen értelmet tulajdonít a szavaimnak. Amúgy a Jobbik nem rasszista, mint ahogy én sem. Ezt bizonyítja az is, hogy megpróbáltunk felvenni a kapcsolatot az Országos Cigány Önkormányzattal, s személy szerint Kolompár Orbánnal, azzal a céllal, hogy közös megoldást találjunk a felmerülő problémákra. Sajnos, az OCÖ vezetői nem hajlandók szóba állni velünk, át sem vették a petíciót.

hvg.hu: Úgy tűnik, kidolgozott javaslataik vannak a „cigánykérdés” megoldására. Vázolna ezek közül néhányat?

B. J. T.: Tatárszentgyörgyön mondott beszédemben arra hívtam fel a figyelmet, hogy az oktatásban, legalábbis bizonyos esetekben, csak a szegregáció vezet eredményre. Gyakorló pedagógusként tudom, hogy egy olyan osztályban, ahol nyolc-tíz deviáns gyerek van, akiknek a többsége rendszerint cigány, tudatosan szétveri az oktatást, nem lehet megfelelő szinten tanítani. Vagyis nem szabad felszámolni, hanem fenn kell tartani a külön cigány osztályokat.

hvg.hu: Vagyis olyan megoldást javasolnak, amelyről egyszer már kiderült, hogy nem vált be.

B. J. T.: Egyes deviáns, lumpen cigány családok gyerekeitől a törekvő, tisztességes cigányemberek is szívesen megszabadulnának az iskolákban, mert az ő gyermekeik előrehaladását is akadályozzák. Ezért írattak sok rendes cigánygyereket is a jászladányi alapítványi iskolába.

hvg.hu: Azt a tényt, hogy a cigányok körében, akár áldozatokról, akár elkövetőkről van szó, gyakrabban fordulnak elő bizonyos bűncselekmények, a szociológusok hátrányos szociális helyzetüknek, a szegénységüknek tulajdonítják.

B. J. T.: Mi „cigánybűnözésen” nem azt értjük, hogy minden cigány bűnöző, hanem hogy vannak bizonyos bűncselekmény fajták, melyek kifejezetten rájuk jellemzőek. Ilyen például a színesfémlopás vagy a tömegverekedések.

hvg.hu: Ön szervezett egy Izrael-ellenes tüntetést is Szolnokon, 2004 áprilisában. Ezt mivel indokolta?

B. J. T.: Ez nem antiszemita tüntetés volt, hanem a cionizmus ellen irányult. Hering József zsidó barátom ezen héberül szólalt fel, és bírálta Izrael elnyomó politikáját, melyet a palesztinok ellen folytat. Azóta azonban az Izrael és a palesztinok között megindult egy megbékélési folyamat, vagyis megváltozott a helyzet. Ma már a Jobbik, és személyesen én sem rendeznék egy ilyen tüntetést.

hvg.hu: Térjünk vissza az uniformisban masírozó Magyar Gárdához, melynek tagjaihoz Tatárszentgyörgyön beszélt. Nem érzi úgy, hogy „,mentális lincselésükkel” bármikor komolyabb konfliktusokat provokálhatnak?

B. J. T.: Felfogásunk szerint sem az egyenruha, sem pedig a bakancs viselését nem lehet megtiltani. Nem a Magyar Gárda szít polgárháborús hangulatot, mert az csak reakció a lincselésekre, a tömegverekedésre, a bűnözés elterjedésére, a lakosság terrorizálására. Nem lehet megfordítani az okot és az okozatot. Ma Magyarországon a cigánykérdés megoldatlan, s emiatt a rendszerváltás óta valamennyi kormány felelős. Mivel az állam nem tudja megoldani a problémát, nem képes megvédeni a jogkövető lakosságot a bűnöző bandáktól, nekünk kell felvállalni.

hvg.hu: Mégis, milyen programot javasolnak?

B. J. T.: Mindenekelőtt fel kell számolni a cigányság alá „lovat adó” pozitív diszkriminációt az élet számos területén. Nem lehet faji-etnikai alapon támogatni embereket, vállalkozásokat, ez az Európai Unióban csak nálunk fordul elő. Ahogy egy amerikai kutató megállapította, mindazok, akiket „pozitívan diszkrimináltak”, visszaélnek ezzel a ténnyel, „zsarolják a környezetüket”.

hvg.hu: Az, hogy az állam igyekszik elősegíteni az iskolázott cigány középosztály, vállalkozói réteg kialakulását, épp a szegénység és a deviancia ellen hat.

B. J. T.: Elhibázottnak tartjuk a kormány cigánypolitikáját, amely semmiféle eredménnyel nem jár. A cigány vezetők pozitív hozzáállására, példamutatására lenne szükség, hogy a magyar társadalomnak ez az elmaradott rétege csökkentse a többségtől való lemaradását. Sajnos, a jelenlegi cigány vezetők képtelenek teljesíteni rájuk háruló feladatot.

Pelle János