Király Béla: az 56-os forradalom tíz igazsága

1. igazság: Józan hazafi akkor nem kívánt forradalmat, de a gondolkodók alapvető reformokat követeltek. Példának tekintették az 1848-as forradalmat. Akkor a Habsburg-despotizmus, 1956-ban a bolsevisták erőszakos fellépése változtatta a reformra törekvőket forradalmárokká.

2. igazság: A 16 pontban az egyetemi ifjúság a forradalom céljait fogalmazta meg. Többek között: nemzeti függetlenség, a szovjet csapatok kivonása, demokrácia, emberi szabadságjogok, Farkas Mihály és Rákosi Mátyás törvény elé állítása, Nagy Imre miniszterelnöksége, a sztálinisták leváltása, a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv szerződések felülvizsgálata.

Mit nem követelt a 16 pont? A kommunizmus eltörlését nem, de reformot igen, s az egész vezetőség újjáválasztását. A szocializmus eltörlését sem, de a gazdasági tervek, normák és a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát igen.

3. igazság: A forradalom győzött. Október 28-án Nagy Imre miniszterelnök tűzszünetet rendelt el, amit mindkét fél tiszteletben tartott. Az ÁVH és az MDP (kommunista párt) feloszlott. Nagy Imre többpártrendszerre alapuló kormányt alakított. Nem volt az országban személy vagy szervezet, amely kezet akart vagy mert volna emelni az újszülött demokráciára.

4. igazság: A győzelmet a pesti (és vidéki) srácok vívták ki, mert hittek ügyükben, és elszántak voltak a helytállásra. Mivel a Szovjetunió hazánkat tekintette leghűségesebb csatlósának, a közép- és főiskolások katonai kiképzést kaptak, a bolsevisták így maguk képezték ki ellenfeleiket.

5. igazság: A győztes fiatalok központi vezetést választottak, hogy biztosítsák az elért győzelmet, s nemzetőregységekbe tömörültek. Képviselőik a Deák téri rendőr-főkapitányságon Kopácsi Sándor ezredes védelme alatt tárgyaltak. Október 29-én már annyian voltak, hogy határozataikat a szabadságharcosok közös akaratának lehetett tekinteni. Megválasztották a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot és a Nemzetőrség Főparancsnokságát. Nagy Imre elismerte a két forradalmi szervet.

6. igazság: A Szovjetunió az október 30-áról 31-ére virradó éjszakán már 16 hadosztályszintű magasabb egységgel, kétezer harckocsival és egy, főleg vadászbombázó gépekből álló repülő erővel állt készen az intervencióra.

7. igazság: A november 1-jei semlegességi nyilatkozat a szovjet intervenció következménye volt, s nem oka. Mivel a semlegesség kikiáltása november 1-jén, a szovjet intervenció fegyveres szakasza pedig 4-én kezdődött, az a téves következtetés alakult ki, hogy a magyarok nem adtak a Szovjetuniónak más lehetőséget, mint nagyhatalmi tekintélyének fegyveres megvédését. Holott az igazság ennek a fordítottja.

Nagy Imre a szovjet beözönlés ellen tiltakozott a szovjet kormánynál, Andropov nagykövetnél, és az ENSZ-nek is jelentést tett róla. Az ENSZ-től nem jött válasz, a szovjetek átlátszó hazugságokat mondtak. Ezért jelentette be az ország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből.

8. igazság: Az egész szovjet tömb felelős a történtekért. Kína október 30-án jóváhagyta a szovjet agressziót. Másnap Hruscsovék a lengyel vezetést tájékoztatták. Bukarest következett: a román, a csehszlovák és a bolgár vezetők közül az első kettő részt akart venni a magyarok irtásában, csak nem kapott rá engedélyt. Végül Brioni szigetén Tito is igent bólintott. 24 órával a semlegesség kikiáltása előtt!

9. igazság: Célját, méreteit és intenzitását tekintve a szovjet intervenció háború volt, éspedig az első háború szocialista országok között. Nagy Imre november 4-én bejelentette: "...Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt..." Tehát a Szovjetunió hadüzenet nélküli háborút viselt Magyarország ellen.

10. igazság: A nyugati világ nagy gondolkodói és az ENSZ közgyűlése a forradalom után felismerték annak igazságait. Nyugaton tömegtüntetések folytak, az értelmiség nagy számban lépett ki a kommunista pártokból. A magyar nemzet jó híre soha nem látott csúcspontra emelkedett.

A forradalom legjellegzetesebb intézményei a tanácsok voltak. E szó oroszul: szovjet. Hannah Arendt ezt írta: "Amikor a szovjet tankok vérbe fojtották a magyar forradalmat, elpusztították a világtörténelemben csak Magyarországon létező szabad szovjeteket..."

Milovan Gyilasz, Tito volt helyettese prófétai következtetésre jutott: "A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete..."

Az ENSZ Ötös Bizottsága 1957-es záró jelentése megállapítja: "A Szovjetunió agressziót követett el... Magyarország ellen."

Jelcin elnök 1992-ben az Országházban kijelentette: "1956 tragédiája... a szovjet rendszer lemoshatatlan szégyenfoltja marad örökké!"

Ezek 56 igazságai. Tanítsuk meg ezeket gyermekeinknek, unokáinknak. Legyenek büszkék 56-ra, történelmünk e csillagára.

KIRÁLY BÉLA

(A szerző nyugalmazott vezérezredes, az 1956-os forradalom idején a Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, Budapest katonai parancsnoka, a Nemzetőrség főparancsnoka)