Simor András. Nyugtat © Pataky Zsolt

Simor: cél az árstabilitás

Az MNB a forint beavatkozási sávjának eltörlésével is egyértelművé tette, hogy legfőbb célja az árstabilitás elérése - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Mint mondta: a sáveltörlés után senkiben sem lehet egy fikarcnyi kétség sem afelől, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, az infláció letörése. Elemzők szerint Simor arra utalt, hogy a forint várható erősödésével olcsóbb lesz az import, könnyebb lesz az adósságszolgálat teljesítése, s mindez hozzájárulhat az infláció letöréséhez.

Az elnök elismerte, hogy miközben a magyar gazdaságot továbbra is alacsony növekedési ráta jellemzi, az infláció mérséklődése a korábban vártnál lassabban halad előre, részben az elmúlt egy-másfél év nemzetközi inflációs hatásai, részben a hazai költségvetési intézkedések inflációs vonatkozásai miatt. Felgyorsította az inflációt az élelmiszerek és az olaj világpiaci árának megugrása, a hazai termelői energia árának, továbbá a központilag szabályozott áraknak a pénzromlás ütemét jóval meghaladó emelkedése.

Karsai: ami vitatható és ami jó

Karsai Gábor. A döntés vitatható © hvg.hu

A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor szerint viszont az MNB döntése vitatható; bár a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya javul, a forint várható jelentős, hosszabb távon bekövetkező erősödése sértheti az exportérdekeket, ami visszavetné a magyar gazdaság növekedését is.

Ami az euró előszobájának tekintett ERM-II (European Exchange Rate Mechanism) rendszerbe való belépést illeti, Simor szerint a forint szabadon lebegő árfolyama segíteni fog, hogy a magyar valuta megtalálja azt a középárfolyamot, amely mellett leginkább érdemes lesz belépnie az ERM-II-be. (Ebben a rendszerben két évig az „euró-jelölt” valuta plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat az euróval szemben, mígnem az euró lesz az illető ország pénze - a szerk.)

Karsai szerint viszont, ha a kormány sejteni engedett szándékai szerint 2012-ben próbálnánk belépni az euróövezetbe, ehhez két éven belül be kellene lépni az ERM-II-be. Ez azt jelenti, hogy akkor a most eltörölt sávhoz hasonlót kell majd létrehozni. A GKI emiatt sem tartja indokoltnak ezt a lépést – mondta Karsai Gábor.

A GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese elképzelhetőnek tartja, hogy a sáveltörlés melletti döntésben szerepet játszott a jegybank hitelességének helyreállítása is, de ennek középtávon (hónapokban mérve) a növekvő spekulációs lehetőségek miatt újabb kockázatai lehetnek.

Karsai Gábor ugyanakkor jó döntésnek nevezte a kamatszint változatlanul tartását. Véleménye szerint, ha a központi bank tartósan nem is mehet szembe a piaccal, az se szerencsés, ha a spekulánsok által könnyen zsarolhatónak bizonyul. (Korábban olyan hírek terjedtek el a piacon, hogy spekulánsok a kamatszint emelése érdekében igyekeznek nyomást gyakorolni - a szerk.) Ezt most sikerült elkerülni, a jegybanki önállóság demonstrálásának ára azonban a későbbiekben a forint gazdaságilag irracionális megerősödése lehet. Karsai elismerte, hogy a jegybanknak nincs egyszerű dolga, hiszen egyszerre érvényesül recessziós és inflációs veszély, ezek viszont egymásnak ellentmondó intézkedéseket igényelnének.

Surányi György. Kicsik és nyitottak vagyunk © Végel Dániel

Surányi: nagyobb növekedés kellene

A CIB Bank elnöke, Surányi György szerint mindössze arról van szó, hogy az MNB és a kormány közötti bizalom kellőképpen helyreállt, ma már csak élnek és nem visszaélnek a monetáris politika eszközeivel. Ugyanakkor a bankelnök szerint az euró bevezetését semmilyen formában nem érinti ez az intézkedés.

Tudomásul kell venni - fejtette ki -, kis és nyitott gazdaság a magyar, a forint eleve sebezhető. Igazából csak tartós, kiegyenlített és fenntartható gazdasági növekedés közepette lehet stabil a valuta, teremtődnek meg a feltételek az euró bevezetésére, ehhez viszont szükség lenne többek között a költségvetési újraelosztás jelentős csökkentésére, adóreformra, a közigazgatás átalakítására.

A bankelnök nem mondott nemet a hvg.hu felvetésére, hogy ezek között számos népszerűtlen intézkedésre is szükség lenne.



Varga: kedvező hatása lehet

Varga Mihály. Jószándék © Stiller Ákos

Varga Mihály, a Fidesz gazdasági, pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerint jószándékú, előre látható döntés született, amely akár kedvező hatással is járhat.

Végül is közös érdek, hogy mielőbb az euró előszobájába jussunk, teljesítsük a maastrichti feltételeket. Az MNB - a 7,5 százalékos kamat tartásával - ehhez most inkább az árfolyamon keresztül kíván közelebb kerülni, így akarja mérsékelni az inflációt. Közben a költségvetési politika adós az inflációra adandó válasszal, a 6 százalékos évi pénzromlás még mindig túlságosan gyors.

A kormányfő jövőre meghirdetett 200 milliárdos adócsomagja, a népirészvény-program nem igazán válasz a kihívásokra, így azután félő, hogy amit a monetáris politika igyekszik elérni, azt a kormány fiskális politikája meghiúsítja – adott hangot véleményének Varga Mihály.

Elemzők: nem lesz jelentős erősödés

Az árfolyamsáv eltörlése nem fog a forint jelentős erősödéséhez vezetni, és a kamatkilátások továbbra is borúsak - mondták a Reuters által megkérdezett elemzők.   A megkérdezett tíz elemző véleményének átlaga szerint a forint az euróval szemben az év végére 256 forintra erősödik. A Reuters elmúlt heti megkérdezésében az elemzők még arra számítottak, hogy egy  euró 2008 végén 255 forintot fog érni.   A jegybanki alapkamat alakulásával kapcsolatban továbbra is megosztottak az elemzők azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén nem változtatott a kamat 7,5 százalékos mértékén.   A megkérdezett tizenegy elemzőből öt szerint a következő hónapokban kamatemelésre kerülhet sor, öten csökkentést jósoltak, míg egy elemző változatlan kamatszinttel számol. A múlt heti megkérdezésben az elemzők 50-50 százalékban voksoltak 25 bázispontos kamatemelésre, illetve a kamat szinten tartására. Egyes elemzők úgy látják, hogy bár az árfolyamsáv eltörlése hosszabb távon pozitív hatású lesz, szükség lehet kamatemelésre, tekintettel a jelentős áremelkedésre egyebek mellett a kőolaj és a búza esetében.