Tetszett a cikk?

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH) az idén jelentést készít a magyarországi hajléktalanokról, és ezen belül megvizsgálja az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felszámolása után utcára került elmebetegek helyzetét, amit sokan kilátástalannak tartanak. Alkoholisták, drogfüggők, pszichiátriai betegek, szélnek eresztett volt állami gondozottak, mi lesz velük az új, több-pénztáras egészségügyi rendszerben? Erről kérdeztük Szilágyi Júlia pszichiátert, aki tizenkettedik éve az OBH egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó munkatársa.

Korábbi felvétel az OPNI épületéről. Luxusszálló lesz?
hvg.hu: A pszichiáterek közelmúltban tartott soproni vándorgyűlésén Ön az OPNI, a "Lipótmező" felszámolásának egészségügyi és szociális következményeit elemezte. A hvg.hu-nak adott tavaly októberi interjúban még csak találgatott. Azóta mi történt? 

Szilágyi Júlia: Formálisan tavaly április elsején vonták meg a fekvőbeteg ellátást az OPNI-tól, de december elsejéig tartott az összes osztály felszámolása. A patinás épületben ma már csak kis létszámú adminisztráció tartózkodik, a folyó ügyeket zárják le, hamarosan már csak őrök maradnak. Az intézmény bezárása kihatott az országos pszichiátriai ellátásra: az addig működő 9500 ágyból mintegy négy-ötszáz tűnt el, ennyivel kevesebb ágy maradt az országban pszichiátriai ellátás céljára. (A „Lipót” a Parlament után a második legnagyobb épület, 40 hektáros ősparkjával együtt  a főváros legértékesebb ingatlanja. A mintegy 30 milliárd forintot érő ingatlant a kormány eladja, még nem tudni kinek. A szerk.)  

A fővárosban magában is érezhetőek az OPNI felszámolásának következményei. A Lipótmezőről elbocsátott betegek közül sokan nem jelentkeztek az utódként kijelölt intézményekben, akár volt ott helyük, akár nem. Ezeknek a betegeknek gyenge az együttműködési képessége, ezért elbocsátásuk után hamar abbahagyják a gyógyszeres kezelést. A pszichiátriai gyógyszer felhasználásban mutatkozó visszaesés azt mutatja, hogy mintegy ezer pszichiátriai beteg nem váltja ki vagy nem íratja fel a gyógyszereit, ők tehát ellátatlanok. Jó részük már most hajléktalan, vagy rövidesen azzá válik. Tekintettel arra, hogy már nagyon régen nem dolgoznak, és ilyen állapotban esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak, így a lakhatásuk is veszélybe kerül, ha van egyáltalán. Nemzetközi statisztikai adatok szerint az utcára kerülő pszichiátriai betegek számával arányosan növekszik a betegek által elkövetett bűncselekmények száma is. Mindez Budapest közbiztonságát is veszélyezteti.

hvg.hu: Az egészségügyi miniszter még tavaly azzal érvelt, hogy a pszichiátriai betegségek eredményes gyógyszeres kezelése nyomán kevesebb kórházi ágyra van szükség.

Sz.J: Horváth Ágnes érvelése nélkülözi a szakmai alapot. A gyógyszeres terápia valóban sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de ez keveset ér jól működő pszichiátriai ellátó rendszer nélkül, mely képes arra, hogy kezelje és megtartsa a betegeit. Az orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell páciensei pszichés állapotát, be kell állítania a gyógyszer adagolását, esetleg egy másikra kell cserélnie, stb. Sajnos, a kórházi ágyak számának csökkentésével párhuzamosan az 1927 óta működő idegbeteg-gondozó hálózatot 2002 óta folyamatosan visszafejlesztik, az úgynevezett bázisfinanszírozást állandóan csökkentik. Jelenleg a 2002 évi finanszírozásnak, - az inflációt is kalkulálva - kevesebb, mint a negyede jut a pszichiátriai járóbeteg-ellátásra. A kormányzat kihasználja, hogy az orvoslásnak erről a területéről könnyebb elvonni a forrásokat, mint máshonnan, mert a pszichiátriai betegek nem tanúsítanak ellenállást, rossz az érdekérvényesítő képességük. Többségük azt sem fogja fel, hogy mi történik vele, csak annyit érzékel, hogy egy kapun egyik napról a másikra nem mehet be többé, nincs ott az orvos vagy a nővér, akit évtizedek óta ismer. A legjobb úton vagyunk afelé, hogy a pszchiátriai ellátás kettészakadjon: egy szűk, fizetőképes réteg a pszichiáterek magánrendelőiben kap ellátást, míg a fizetőképtelen többséget alulfinanszírozott ellátó helyeken, nyomorúságos viszonyok között, rossz hatásfokkal gyógyítják majd.

Második rész (Oldaltörés)

hvg.hu: Egy fontos részterület a drogfüggőség kezelése. A jelenlegi helyzetben hogyan oldják meg a kábítószeresek ellátását?

Sz.J .: Lipótmező kiesésével Budapest két fekvőbeteg osztálya közül az egyik, továbbá a főváros budai oldalának két drogambulanciája megszűnt. Mivel a drogbetegek is erősen kötődnek a helyhez, ahol kezelik őket, ezért most az OPNI drogbetegekkel foglalkozó orvosai ambulanciát igyekeznek létrehozni Budán, de ennek sikere a finanszírozástól függ. Sok szakember kiesett: sokan nyugdíjba mentek, de volt, aki visszament Amerikába, ahol jól fizető állás várta. Bizonytalan a sorsa a gépparknak, amellyel eddig az OPNI-ban az ambuláns ellátást végezték: a készülékeket nemsokára elárverezi az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet.

hvg.hu: Mint az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársa, nem tehet valamit hivatalból a gondozás nélkül maradt pszichiátriai betegekért?

Sz.J.: Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, azaz ombudsmanja az idén egy átfogó projekt keretében meg fogja vizsgálni az emberi méltósághoz való alapjog helyzetét. Ennek részeként tervet dolgozunk ki a pszichiátriai betegek, köztük a drogfüggők helyzetének megvizsgálására is. Jelentést készítünk a parlament illetékes bizottságai számára. Sajnos, az Egészségügyi Minisztérium mindeddig nem igazán vette tekintetbe a különböző betegcsoportok eltérő igényeit. Számukra a pszichiátriai betegek ellátása az egészségügyi rendszer átalakításának elhanyagolható részproblémája csupán. Hiába ismételgetik a pszichiáterek, hogy az ő szakterületük különbözik a belgyógyászattól vagy a sebészettől, a szakmapolitikusok egy része ezt felesleges akadékoskodásnak tekinti, és nem hajlandó velük párbeszédre.

hvg.hu: Mi történik majd a magánpénztárakra alapozott egészségügyben a pszichiátriai betegekkel, akiknek egy része soha nem fizetett járulékot?

Sz.J.: Különösen azoknak a fiatal betegeknek az ellátása van veszélyben, akiknek soha nem volt, s valószínűleg soha nem is lesz munkahelyük. Ha senki nem fizeti utánuk a járulékot, előbb-utóbb ellátás nélkül maradnak. Az alkoholbetegek helyzete különösen aggasztó, hiszen ma is közülük sokan válnak hajléktalanná. Tudnivaló, hogy az országban több százezer, a kezelést elutasító alkoholista van, ugyanakkor csak mintegy százezer a nyilvántartott betegek száma. Az ellátás nélküli betegek többsége feljön Budapestre, mert csak itt van esélye annak, hogy még egy ideig vegetálhat. Az alkoholistákból, pszichiátriai betegekből, drogosokból, volt állami gondozottakból verbuválódó hajléktalanok a budapesti aluljárókban, a város körüli kiserdőkben gyűlnek össze. Itt tudnak összeszedni annyit, amiből futja egy kevés ennivalóra és a napi italra. Az aluljárókban legalább szélvédett helyen vannak, nem áznak meg, ha esik az eső, és éjszakánként elalhatnak. Az OBH vizsgálata azt is szeretné kideríteni, hogy milyen társadalmi rétegekből és csoportokból kerülnek ki a fővárosi hajléktalanok, honnan jön az utánpótlás.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!