Március huszadikán rendezték meg a XXI. Század Intézetben a Népszavazás után – kormánybuktatás előtt? című konferenciát. Ezen két konzervatív szemléletű politológus, Fricz Tamás és Giró-Szász András, valamint a jobboldalhoz nem köthető, ám a médiában gyakorta szereplő szakértő, Babarczy Eszter és Somogyi Zoltán vett részt.

A beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy a több mint ötvenszázalékos, páratlanul magas részvételi arány, valamint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését kívánó szavazatok túlsúlya „hideg zuhanyként” érte a kormányt. Abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy ki van most „csapdahelyzetben”. Az egész ország, mely az ellenzék közreműködésével önmagának nehezítette meg az elkerülhetetlenül szükséges reformok végrehajtását? Vagy a kormánypárti politikusoknak ütött az órája, akiktől a tömegek, látva határozatlanságukat és csalódva a demagóg ígéretekben, demonstratív módon megvonták a bizalmukat?

Valójában mire szavaztak a magyarok? – tette fel a közvéleményt két hete foglalkoztató kérdést Somogyi Zoltán. A Gyurcsány Ferenc kormányfő által sugallt értelmezést, vagyis hogy „az emberek a zsebükre hallgattak, ilyen kérdéseket fel sem lett volna szabad tenni”, szerinte cáfolja az a tény, hogy a három kérdésre majdnem ugyanolyan arányban válaszoltak igennel, és a külképviseleteken is ugyanez volt az „uralkodó vélemény”, ez pedig azt mutatja, hogy „bizalmi szavazásról” volt szó. Az elmarasztaló ítéletben szerepet játszott a balatonőszödi „hazugságbeszéd” visszhangja is, hiszen a kormány és a miniszterelnök népszerűsége 2006 szeptemberétől kezdett el rohamosan csökkenni. A kormány üzenetei azóta is rosszak, ellentmondásosak, vélekedett Somogyi, aki nemcsak a „kormányzati negyed” körüli tehetetlenséget említette példaként, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyurcsány most, a népszavazás után az Alkotmánybíróságot bírálta a kérdések „átengedése” miatt, melyben a baloldal jelöltjei vannak többségben. (A baloldali érzelmű bírák ennek ellenére kisebbséget képeznek, az ezzel kapcsolatos MSZP-taktikák kudarcáról itt olvashatnak.)

Somogyi mindazonáltal élesen bírálta a referendumot mint a nyomásgyakorlás eszközét, s katasztrofálisnak tartaná, ha ezentúl a mindenkori ellenzék élne ezzel az eszközzel. (Az elemző intézete, a Political Capital a Századvég Intézettel együtt dolgozott ki hatpontos javaslatot dolgozott ki a népszavazásról szóló törvény átalakítására, s ezt a szavazást követően publikálták.) Hasonló volt Babarczy Eszter véleménye is: a népszavazás ijesztő precedens, rossz eszköz, s a „népszavazási demokrácia” nem illeszthető össze a parlamenti demokráciával. Abban, hogy a Magyarország ma elkeserítő helyzetben van, az ellenzék is hibás, hiszen hiányzik belőle a „kooperáció kultúrája”, mondta az eszmetörténész, erre építve sikerült megakadályozni a gyenge kezű kormányt a szükséges reformok következetes végrehajtásában.

A Századvég Intézet munkatársa, Giró-Szász András úgy látta, a referendummal Gyurcsány megszűnt „márkanév” lenni, most már korábbi párton belüli hívei sem rajonganak érte. Giró-Szász szerint a népszavazással egyfajta „árokbetemetésre” került sor a jobb- és a baloldal jelentős része között, amennyiben a Fidesz 2,35 milliósra becsült törzstáborához mintegy 1,1 millió baloldali szavazó is csatlakozott. A koalíciós pártok erre nem számítottak, taktikájuk abban merült ki, már előre igyekeztek relativizálni az eredményt. Most először mondott csődöt a „Horn-doktrina”, amely 2002-ben és 2006-ban győzelemre segítette az MSZP-t, s amely az ötvenen felüli nagyvárosi tömegek masszív baloldali érzelmi beállítottságára, és a Fidesz „démonizálására” épített – mondta a politológus. Most azonban a szocialisták nem voltak képesek masszív protesthangulatot kelteni ezekben a tömegekben.

Fricz Tamásnak a népszavazás „történelmi” jellege szúrt szemet, vagyis az, hogy az 1989-es „négy igenes” népszavazás óta nem volt még ilyen magas a részvétel. Mivel a részvételi adatok az országgyűlési választásokon elértekhez hasonló, szerinte „előrehozott választás” volt. Nem vehető biztosra ugyanakkor, hogy a Fidesz képes lesz-e megtartani a hozzá „átszavazott” baloldali tömegeket, hiszen Orbán Viktornak úgy kéne vonzóvá válnia az egész társadalom számára, hogy közben saját tábora előtt nem adhatja fel az „erős, összetartó vezető” imázsát.

Nagy kérdés, hogy a „szociális demagógia”, melyet sokan kárhoztattak mint a népszavazás hátterében meghúzódó negatív jelenséget, milyen szerephez jut a 2010-es parlamenti választásokon. Az MSZP felelőtlen és részben meg is valósított ígérgetéssel („jóléti rendszerváltás”) nyert 2002-ben. A Fidesz már akkor partner volt ehhez, de 2006 tavaszán – téves következtetést vonva le előző vereségéből  – kipróbálta a Medgyessy-receptet, megpróbálta túlszárnyalni riválisát. Jó lenne, ha végre a pártok ezen a téren előre lépnének, a legközelebbi választások már „realista kampányt” folytatnának, és addig is mellőznék az újabb népszavazást. Egy ilyen visszafogott politikára az MSZP részéről Gyurcsány már nem, esetleg Kiss Péter lehetne képes, legalábbis Giró-Szász András elképzelései szerint. Beszélgetőpartnerei és a közönség azonban úgy vélték, ezt az alternatívát még korai mérlegelni.

Pelle János                                                                           

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pelle János Vélemény

Pelle János: Meddig duzzoghat Gyurcsány?

Gyurcsány Ferenc meg sem várta a március 9-iki népszavazás eredményének kihirdetését, máris a nyilvánosság elé állt. Közölte: a kormány már április elsejével eltörli a vizitdíjat és a kórházi ágydíjat. A költségvetés nem pótolja a kieső költségeket. Üzenete világos: a nép megérdemli a sorsát, szenvedjen azért, mert hagyta magát az orránál fogva vezetni az ellenzéki demagóg propagandától.

Vélemény

Analitikus és zsidó

Az 1907-ben született és 1999-ben meghalt Székács-Schönberger Istvánról többnyire csak a szakmabeliek, illetve a pszichológia iránt érdeklődők hallottak.

Vélemény

Gémesi: nem a fémtolvajok, hanem az orgazdák a főbűnösök

Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy a szorult anyagi helyzetben lévő önkormányzatok pótolni tudnák a háziorvosok április elsejével megszűnő vizitdíj-bevételét. A fémtolvajlás megfékezése érdekében a MÖSZ azt akarja, hogy a fémkereskedést sokkal szigorúbban szabályozzák.

Shake

Egy hiteles magyar krimi

Ne gondoljuk, hogy bűnügyi regényt egyszerűbb írni, mint másféle prózát. Alapvetően fontos a társadalmi környezet, a hiteles légkör megteremtése, és éppen ez az, amibe a hazai szerzőknek az elmúlt évtizedekben beletörött a bicskájuk. Most azonban itt egy figyelemre méltó munka.

Vélemény

Rögeszme és végítélet

Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmje megnövelte az érdeklődést a Harmadik Birodalom végnapjai iránt. Ezt elégíti ki Mario Frank Németországban 2005-ben, nálunk nemrég megjelentetett könyve, a Halál a Führer-bunkerben című történelmi munka. Bár néhány érdekes új forrást is felhasznál, alapjában véve nem helyezi új megvilágításba mindazt, ami Berlinben, 1945. április 20-a és május elseje között történt.

Vélemény

Koszovó, az újabb iszlám demokrácia?

Szerbiában új választások kiírásához vezetett a szerb kultúra bölcsőjének tekintett Koszovó függetlenségének kikiáltása. Az új állam által keltett hullámok azonban Európa-szerte érezhetők lesznek. Szerzőnk véleménye Koszovó jövőjéről, az új állam helyéről Európában.

Vélemény

"Nem kötöttünk szövetséget a liberálisokkal"

Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke a szocialista politikusok közelmúltbeli átlépéseiről és az MSZP reakciójáról nyilatkozik. Utal arra, hogy a szociáldemokraták csak „balra nyitottak”, nem írtak alá megállapodást a liberálisokkal. A dúsgazdag vállalkozó páratlanul olcsón importál áramot, s nemsokára földgázt is Ukrajnából, Vásárosnaményben pedig bioetanol-üzemet épít.

Vélemény

Kerpen Gábor: a szakmával nem egyeztették az új oktatási programot

Gyurcsány Ferenc Új tudás, új iskola címmel oktatási programot hirdetett: 2009-től évente 130-140 milliárd forinttal költenének többet közoktatási, közművelődési programokra, és bérpótlékkal csábítanák pedagógiai pályára a tehetséges fiatalokat. Ám a programot előzőleg nem egyeztették a pedagógus szakmával és az érdekvédelmi szervezetekkel. Korábban hatvan-nyolcvan milliárdot kivontak az oktatásból a konvergencia programra hivatkozva. Értelmetlen új tanárokat toborozni, amikor nemrég gyakorlott pedagógust ezreit tettek utcára, akiknek jó része máig sem tudott elhelyezkedni – mutatott rá Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Facebookos adatokra vadászik egy alattomos új vírus

Facebookos adatokra vadászik egy alattomos új vírus

Éhes jegesmedvék tucatjai kóborolnak egy orosz város környékén

Éhes jegesmedvék tucatjai kóborolnak egy orosz város környékén

Másolni fogja az Apple a Samsungot?

Másolni fogja az Apple a Samsungot?

Ritka, albínó őzet láthattak Sopron környékén – vagy valami mást

Ritka, albínó őzet láthattak Sopron környékén – vagy valami mást

Trump mindent megtesz, hogy az adóbevallása ne kerüljön a képviselőház elé

Trump mindent megtesz, hogy az adóbevallása ne kerüljön a képviselőház elé

Dénes Ferenc: A közpénzlicit megy, a közös gondolkodás nem

Dénes Ferenc: A közpénzlicit megy, a közös gondolkodás nem