© Stiller Ákos

Demeter Ervin: A március 20-án hozott határozatot, amely kibővíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá eső szervek körét, a kormány megküldte a megyei jogú városok önkormányzatainak, innen szereztünk róla tudomást. Eszerint az eddigi szervek mellett a főváros, a megyék, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok önkormányzatai is részesülnének a Nemzetbiztonsági Hivatal védelmében, azaz nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kerülnének. Ez a megítélésünk szerint helytelen, célszerűtlen és törvénytelen is, a nemzetbiztonsági törvény erre nem ad felhatalmazást. Erre való hivatkozással kértük Szilvásy György titkosszolgálati minisztert, vonják vissza a kormányrendeletet.

hvg. hu: A Fidesz-érában is keterjedt az önkormányzatokra a megfigyelés jogköre. Akkor nem volt ekkora felháborodás.

D. E.: A nemzetbiztonsági törvény 1996-ban született, és a szolgálatok jogköre 1998-tól kezdődően valóban kiterjedt a Főpolgármesteri Hivatalra és a megyei hivatalokra, de nem magukra az önkormányzatokra. A megyei jogú városokról és a budapesti kerületekről szó sincs az 1998-as rendeletben.

hvg.hu: A kiterjesztést a kormány azzal indokolja, hogy meg akarják előzni az Európai Unió támogatásának felhasználása körüli visszaéléséket, illetve kinyomozni az eddig történt törvénytelenségeket.

D. E.: A kormányhatározatnak ez az indoklása légből kapott, semmivel nem igazolható. 2004 óta vagyunk tagjai az EU-nak, de már korábban is részesültünk az úgynevezett csatlakozási alapokból. Miért most akarják telefonokkal kiszűrni a korrupciót, amelyet, amennyiben létezik, elsősorban szakszerű ügymenettel és hatékony belső ellenőrzéssel kellene megelőzni? Az is figyelemre méltó tény, hogy sem a megyei jogú városok, sem pedig a megyei önkormányzatok nem bírálnak el pályázatokat, illetve nem rendelkeznek uniós pénzek felett. Ők nincsenek döntési helyzetben, csak pályázhatnak az alapok támogatósaira, ugyanúgy mint a vállalkozók vagy magánszemélyek. Ezen az alapon minden pályázó vállalkozót, sőt állampolgárt megfigyelhetnek a biztonság kedvéért. Célravezetőbb lenne, hogyha az NBH észlel valami visszaélést, akkor avatkozzon be, és keljen az igazság védelmére.

hvg.hu: A politika és a lehallgatásokat végző NBH viszonya soha nem volt zavartalan. Itt van például az 1998-ban kirobbant „megfigyelési ügy”, amelyben a Fidesznek egyetlen állítása sem igazolódott.

D. E.: A politika és a titkosszolgálatok viszonya mindig ellentmondásos volt. Az előbbi lételeme a nyilvánosság, az utóbbi eszközei pedig értelemszerűen titkosak, nehéz ezeket feltárni, még akkor is, ha azok, akik használják őket, áthágják a törvényeket. 1998-ban olyan információk jutottak a Fidesz vezetőinek birtokába, hogy adatokat gyűjtenek róluk. Akkor csak annyit lehetett bizonyítani, hogy a Horn-kormány idején egy-két politikusra valóban gyűjtöttek információkat, illetve megrendelést adtak ilyen információk gyűjtésére. Abban igaza van, hogy a „megfigyelési ügyet” nem sikerült teljesen tisztázni, mert az információgyűjtés eredménye soha nem került nyilvánosságra.

hvg.hu: Szilvásy György az önök interpellációjára válaszul a parlamentben felvetette: csak nincs valami titkolnivalójuk az önkormányzatoknak?

D. E.: Akkor is tiltakoznánk, ha az NBH a hvg.hu szerkesztőségét akarná lehallgatni. Ehhez önök mit szólnának? Megelégednének-e azzal, ha Szilvásy György megkérdezné: „Uraim, csak nem akarnak valamit eltitkolni?” Komolyra fordítva a szót: ismeretes, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazása súlyosan sérti a személyiségi jogokat, ezért csak a legsúlyosabbakat, így a lehallgatást és a házkutatást csak nagyon indokolt esetben, bírói, illetve igazságügy miniszteri engedéllyel lehet alkalmazni.

hvg.hu: Tételezzük fel, hogy engedéllyel vagy anélkül, de mégis lehallgatják egyes ellenzéki politikusok telefonját, ahogy ezt Kósa Lajos a parlamentben állította. Miért lenne ez veszélyes az ellenzékre, ha tiszta a lelkiismerete?

D. E.: Téves a logikája. Demokráciában nem arra kell indok, hogy miért ne hallgassák le az embereket, hanem azt kell megindokolni, hogy miért igen. A „totális elhárítás”, amely a diktatúrákban bevett gyakorlat, mindenféle jellegű információt produkál, melyeket egy demokrácia törvényei szerint fel sem szabad használni. Nem szabad olyan helyzetet teremteni, melyben politikai vezetők mérlegelhetik, hogy a törvénytelenül megszerzett információkat felhasználják-e, és ha igen, milyen formában. Nem véletlen, hogy a nemzetbiztonsági törvény  kétharmados, vagyis megváltoztatására az ellenzék hozzájárulására is szükség van. Ezt nem lehet felülírni egy kormányrendelettel. A jelenlegi kormány a titkosszolgálatokat a saját politikai céljaira kívánja felhasználni, ahogy erre már több példa is van. Volt, hogy újságírókat fenyegettek meg az NBH munkatársai, aztán 2006 őszén, a tüntetések idején adott ki az NBH vitatható ”állásfoglalást”. A kormány hatalma minden jel szerint gyengült, de megtartása érdekében minden lehetőséget megragad. Nem véletlen, hogy ehhez az NBH, a belső titkosszolgálat élére olyan embert állítottak a kormánypártok, a moszkvai KGB-akadémián végzett Laborcz Sándor személyében, akit a parlament illetékes nemzetbiztonsági bizottsága nem javasolt erre a posztra.

hvg.hu.: A kormányrendeletet most módosították. Ezzel már elégedettek?

D. E.: Interpellációnkra a titkosszolgálati miniszter magyarázkodott, és az önkéntességre hivatkozott. Felvetette, hogy az NBH munkatársai majd leülnek az önkormányzatok képviselőivel, és megszerzik a hozzájárulásukat. Kérdem én, miért nem konzultáltak velük azelőtt, hogy meghozták a kormányrendeletet? Az önkormányzatoknak számos szervezete van, külön a megyei jogú városoknak, a megyei önkormányzatoknak is, amelyeknek a véleményét előzetesen ki lehetett volna kérni. Ezek most mind felemelték a hangjukat és tiltakoznak a rendelet ellen. Ezzel együtt értékeljük Szilvássy úr kijelentését, illetve a bejelentett módosítást, miszerint az önkormányzatokat akaratuk ellenére, illetve úgy, hogy nem is tudnak róla, nem fogják megfigyelni és nem hallgatják le. De ez önmagában nem elégséges. Vissza kell vonni a kormányrendeletet, más megoldás nincs, hiszen az NBH munkatársai is számos alkalommal, igaz bizalmas körben, úgy nyilatkoztak, aggályosnak tartják ennek a kormányhatározatnak a végrehajtását.

hvg. hu: Kulcsár Attila tevékenységének megfigyelésénél is alkalmaztak lehallgatást a K&H bankban. Ez törvényes volt?

D.E.: Igen, a most kibővített nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés már akkoriban is kiterjedt a nagybankokra, így a K&H-ra is. Más kérdés, hogy ennek ellenére sem tudták sem megelőzni, sem megakadályozni a sikkasztást, holott a fő gyanúsítottról óriási mennyiségű hangfelvétel készült, amelyeket később megsemmisítettek. Ilyen viszonyok között a titkosszolgálati miniszternek nem az lenne a dolga, miként lehet újabb körre kiterjeszteni a megfigyeléseket, hanem az, hogy az eddig megfigyelt területeken megelőzzék a bűncselekményeket.

Pelle János