Bangkokban hamisítványokat semmisítenek meg

hvg.hu: Miért a kiemelt magyar részvétel? Ilyen rosszul állunk vagy ilyen jól?

Herczog Edit: Nem állunk rosszabbul, mint a többi tagország. Ellenben mi elsőként alakítottunk a hamisítás ellen nemzeti testületet, HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács) néven, amely nemcsak hatékony lesz, de reményeim szerint Magyarország külső megítélésének is jót tesz. Ma a tudás a globális környezetben teljesen védtelen. A hamisítások visszaszorítása, a szellemi termékek védelme a tudásalapú gazdaságot hirdető Magyarországon kiemelten fontos.

hvg.hu: Mintha nálunk bocsánatos bűn lenne hamisított Adidas-tornacipőt vagy Lacoste-trikót venni a piacon, filmeket másolni, illegális szoftvert használni. Gondolja, hogy egy új uniós szabályozással elérnek valamit? Ráadásul politikailag nem túl hálás ügy nekimenni a szegényebb rétegeket "kiszolgáló" olcsó kereskedéseknek, piacoknak.

H. E.: A dömpingáron kínált hamisított termékek egész iparágakat tesznek tönkre - s azok, akik emiatt elveszítették a munkahelyüket, nyilván másként látják ezt a kérdést. És az sem jár jól, aki egy hamis Lacoste-trikó festékétől bőrbetegséget kap, vagy aki évente tíz pár silány, ezer forintos cipőt vesz a kínai piacon, ahelyett, hogy egyszer venne egy jó minőségű magyar cipőt nyolcezerért, ami kitart. Vagyis a hamisított termékek egészségre, gazdaságra, különösen a munkahelyekre egyaránt veszélyesek, a fogyasztóvédelmi jogokat pedig természetesen nem lehet rájuk érvényesíteni. Tavaly a frankfurti repülőtéren tartottak egy alapos ellenőrzést. Egyetlen nap alatt ezen a repülőtéren 400 hamisított terméket találtak.

hvg.hu: Ha úgy vesszük, a hamisítók is termelnek, hiszen elő kell állítaniuk a terméket, szállítási költségeik vannak, vagyis ők is alkalmaznak embereket, munkahelyeket teremtenek.

H. E.: Nyilván a hamisított termékek gyártáshoz is tőkére, munkaerőre van szükség. Az ár azért lehet olyan alacsony, mert - figyelmen kívül hagyva e termékek minőségét - nem építik be a kutatásra, az innovációra fordított költségeket, továbbá megspórolják a legális vállalkozásokat terhelő, alkalmazottaik után fizetendő adókat, járulékokat. Az innováció háttérbe szorul, a vállalatok nem éreznek motivációt, hogy óriási pénzekért fejlesszenek, hiszen más egyszerűen ellopja terméküket, s még jobban is jár.

hvg.hu: A hamisított termékek vásárlóit nem akarják büntetni?

Igazi (balról) és hamisított viagra. A hamis is kék, csak nem használ.

H. E.: Ezt sürgetik a kínaiak is, ahonnan - egyes adatok szerint - a hamisított termékek 80 százaléka származik. Több gond is van ezzel. A szellemi termékek, a filmek, zenék letöltésének, másolásának ellenőrzése már nagyjából megoldható. A franciák például bevezették, hogy ha valaki 20 órát tölt másolással, akkor kap egy levelet, melyben megkérdezik tőle, mire a sok másolás. Ezzel a francia adatok szerint 95 százalékkal csökkent az illegális másolás. A maradékot pedig valószínűleg nem lehet fülön csípni. De mi történjen akkor, ha csak utólag derül ki, nem az van a csomagban, a dobozban, mint amire számítottunk mint vevők? Döbbenetes példák vannak. Az egyik leggyakrabban hamisított egészségügyi termék a Viagra. Ugyanolyan a doboza, az alakja, ugyanolyan kék, csak éppen nem használ. Nemrég Németországban ötször kellett megoperálni egy beteget, akinek nem működött a vadonatúj pacemakere. Végül kiderült, hogy egy hamisítvánnyal próbálkoztak, s annak az anyaga nem volt megfelelő.

hvg.hu: De aligha lehet mindezt egyetlen törvénnyel megoldani. Mint ahogy pusztán szigorúbb vámellenőrzéssel sem ért el semmit az unió.

Herczog Edit

H. E.: Hogy egy klasszikust, azaz Rejtő Jenőt idézzem, minden pofon mellé nem lehet rendőrt állítani. A feladatokat meg kell osztani. A politika dolga, hogy a munkahelyeket óvja, s ezért teremtse meg a törvényi feltételeket a tagországok közötti kötelező, egyben hatékony együttműködésre. A visszaéléseket törvényekkel kell szankcionálni, működnie kell a „vészcsengőnek”, a határokon a vámellenőrzésnek. AZ EU jelenlegi kusza márkavédelmét meg kell erősíteni, egységes szabadalmi szabályozást kell kidolgozni. Oktató, felvilágosító kampányokat kell indítanunk, el kell magyaráznunk az embereknek, hogy a hamisítások milyen gazdasági, egészségügyi és szociális károkat okoznak.

A gazdaság szereplőinek pedig az a feladata, hogy őrizzék termékeiket és segítsenek a felvilágosításban. Kiderült, a határellenőrzés magában egyedül nem működik. Az amerikaiak bevezették, hogy az országba érkező minden egyes konténert, minden egyes raklapot egyenként átnéznek. Ez rendkívül drága és lassítja az áruforgalmat. Arról nem is beszélve, hogy az internetes vásárlások korszakában, amikor például gyógyszerből lehet már dobozszámra rendelni, szinte lehetetlenség kiszűrni a hamisított termékeket. Mi egyelőre a felvilágosítással, az együttműködéssel, a márkavédelem és szabadalmi szabályozás rendezésével, valamint szigorúbb szankcionálással próbáljuk legalábbis lassítani ezt a káros folyamatot. De kétségtelen, hogy minél nagyobbak a társadalmi különbségek egy országban, minél szélesebb a rászorulók rétege, annál jobban virágzik a hamisított termékek piaca.

Kármán Zsuzsa