Az épülő vereckei emlékjel.

Katona Tamás: 1896-ra épült meg azon a ponton, ahol a vasút átlépte a Kárpátok gerincét. Ez az emlékmű elég sokáig megmaradt, ugyan az első világháború után eltávolították, de 1939-ben visszaállították. 1945-ben szovjet emlékmű lett belőle. A rendszerváltozás után fölmerült visszaállításának gondolata, és ebbe eleinte a függetlenné vált Ukrajna is belement. A születő ukrán államot azonban jobban érdekelte a saját múltja, mint a magyaroké, így aztán az emlékmű avatása mind az Antall-, mind az Orbán-kormány idején elmaradt.

hvg.hu: Kinek köszönhető a megújult emlékmű, azaz emlékjel?

K. T.: Az emlékjelet a Munkácson született Matl Péter szobrász készítette; hét hatalmas kőtömb emlékeztet a hét törzsre, a belőlük kialakított kapu pedig Alsóverecke ukrán nevére utal: Nyizsnij Borota, azaz Alsó kapu.

Katona Tamás

K. T.: A magyar államfő az első napot Kijevben töltötte volna, a másodikon egy magyar katonai hősi temetőt óhajtott felavatni, amelyet Holló József Ferenc altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója hozatott rendbe a két ország között a katonasírok védelméről szóló megállapodás szellemében. Juscsenko elnökkel megállapodtak, hogy március 14-én együtt avatják a monumentális szobor-együttest, azon a földdarabon, amelyet a hágó legmagasabb pontján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már korábban megvásárolt. Megvolt tehát az ukrán fogadókészség, de azután, a  téli időjárás bizonytalanságára hivatkozva,   az ünnepség májusra-júniusra halasztását javasolták. A hágót csakugyan fölöttébb nehéz megközelíteni márciusban, mert óriási hó vagy óriási sár fogadja az arra járót. 

Nem valószínű, hogy ukrán nacionalista szervezetek nyomására mondák volna le az eredeti programot, azok csak  tessék-lássék tiltakoztak az emlékjel felállítása ellen. A két elnöki hivatal - tudomásom szerint - már dolgozik az új időpont egyeztetésén. Kérdés persze, hogy az ukrán belpolitikai civakodások és erőpróbák nem fogják-e végképp megakadályozni az emlékjel ünnepélyes felavatását? Dmitro Tkacs ukrán nagykövet szerint nem. Ő kezdettől fogva a rossz időjárási viszonyokra hivatkozva javasolta az avató ünnepség elhalasztását. 

hvg.hu: Munkács váránál pedig ismét felállították a turulmadarat.

K. T.: Minden, a magyar történelem múltjára emlékeztető szobor, tábla, jel fontos az ott élő magyarok számára. Éppen ezért örvendetes, hogy a munkácsi vár falánál újból megépítették az 1896-os millenniumi emlékmű hatalmas, toronyszerű talapzatát, és a talapzatra visszaemelték a Kijevben kiöntött hatalmas turulmadarat, az eredeti szobor pontos másolatát. Köszönet érte az adakozónak, Mihajlo Beleny ukrán szobrásznak és öntőnek, továbbá Munkács város megbízott polgármesterének, Lengyel Istvánnak. Beregszászott pedig immár több mint ötven magyar emléktábla segíti a város történetének jobb megismerését.  

Mohai V. Lajos