Magyarország külföldön már nem számít megbízható, kiszámítható partnernek, mert különutas politikát folytat. Efölött azonban már eljárt az idő. Fölösleges a híd szerepét játszanunk Oroszország és a Nyugat között, közvetítésünkre senki nem tart igényt. Mindezt Szent-Iványi István, az Európai Parlament liberális képviselője, az SZDSZ ügyvivője fejtette ki a hvg.hu-nak, élesen bírálva a Gyurcsány-kormány külpolitikai vonalvezetését.


Szent-Iványi István
hvg.hu: Néhány éve nyugati partnereink még nagy várakozással tekintettek a szocialisták és a liberálisok közös kormányzása elé.

Szent-Iványi István: Hat évvel ezelőtt, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció került kormányra, külpolitikai téren kedvező fordulat történt. Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt javultak Magyarország amerikai és európai kapcsolatai. Oroszországhoz is közeledtünk, úgy tűnt, Putyinékkal sikerül normális gazdasági partneri viszonyt kialakítani. Vagyis az indulás kedvező volt, de a folytatás kevésbé. Érdekes, hogy az Orbán- és a Gyurcsány-kormány pályaíve hasonlóan alakult. 1998-99-ben a Fidesz vezette koalíció is népszerű volt a nagyvilágban, elsősorban a koszovói szerepvállalás miatt, az USA „mintaországnak” tekintett bennünket. De 2000-ben elkezdtek romlani az amerikai kapcsolatok, majd 2001. szeptember 11-e után elérték a mélypontot. Ugyanakkor romlottak az európai kapcsolataink is. A Gyurcsány-kormány is jól kezdett külpolitikai téren, de hasonlóképpen rossz volt a folytatás.

hvg.hu: Mikor tévesztett először utat a Gyurcsány féle külpolitika?

Sz.-I. I.: A jelek szerint 2004 novemberében, már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt történt az első fiaskó. Az ukrajnai narancsos forradalom idején Magyarország szemmel láthatóan rosszul politizált. Míg Lengyelország és Litvánia érezhetően támogatta a szomszédjában zajló demokratikus átalakulást, addig Magyarország feltűnően tartózkodó magatartást tanúsított. Voltak, akik ezt már akkor sem a rossz helyzetértékelésre vezették vissza, hanem a mögöttes okokat keresték, melyek arra késztették a kormányt, hogy az utolsó pillanatig Janukovics mellé álljon Juscsenkóval szemben. Ekkor merült fel először, hogy a magyar külpolitikának olyan szempontjai is lehetnek, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra.

A magyar-orosz kapcsolatokat illetően mára megsokasodtak a nyugati kétségek. Az USA-ban és az EU-ban egyre erősödött a felismerés, hogy Oroszországban a dolgok rossz irányban fejlődnek, a demokratikus fejlődés elakadt, és autoriter rendszer kiépítése zajlik. Eközben a mi kapcsolataink egyre szorosabbá váltak Moszkvával, melynek nagyhatalmi ambíciói is egyre nyilvánvalóbbak. De mi egyszerűen nem reagálunk mindarra, ami Oroszországban történik. Nyugaton nem azt kifogásolják, hogy gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn az oroszokkal, mert ezt mindenki elfogadja, hanem azt, hogy „stratégiai partnerséget” építünk ki velük, egy olyan időszakban, amikor a Nyugat egyre több fenntartást fogalmaz meg, távolságot tart Putyintól. Mintha mi még mindig Chirac és Schröder politikáját folytatnánk, holott Sárközy és Merkel már más álláspontra helyezkedett. Németország Oroszország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, mégis, Merkel kancellár minden moszkvai látogatásán találkozik az ellenzék és a civil szféra képviselőivel. Jellemző módon erre a gesztusra Gyurcsány Ferenc sohasem talált módot, pedig sűrűn találkozott Putyinnal.

hvg.hu: Ön többször bírálta a nyugatiak Nabucco gázvezetékterve körüli magyar álláspont kétarcúságát is.

Sz.-I. I.: Sajnos ez oda vezetett, hogy mérvadó helyeken kétségbe vonták a magyar külpolitika őszinteségét és hitelességét. Ha ugyanis az első pillanattól kezdve állást foglalunk az oroszok által épített Déli Áramlat mellett, és emellett kitartunk, az még mindig védhetőbb lett volna, mint az, hogy folyamatosan ingáztunk, oda- és visszatáncoltunk a nyugati és az orosz álláspont között. Gyurcsány egyszer azt mondta a Nabuccóról, hogy ez csak egy álom, amivel nem lehet fűteni, aztán elkötelezte magát mellette, és közölte, hogy „elsőrendű prioritásnak” tekinti. Bár látszólag elfogadta az EU tanácsának azt a döntését, hogy ez egy kiemelt fontosságú projekt, a megoldást mindig az Oroszországgal való együttműködésben kereste. Persze a vélemények változhatnak, végső soron a tettek beszélnek. Most úgy néz ki a helyzet, hogy a Déli Áramlatról már van előszerződés, a Nabucco pedig még sehol sincs. Az oroszok gázvezetéke tehát előbbre tart a megvalósításban, vagyis ha kitartunk mellette, még azt is mondhatnánk, hogy nekünk volt igazunk. De nagyon rosszat tett Magyarországnak, hogy a kiszámíthatatlan EU-tag hírébe keveredett.

hvg.hu: Az oroszokkal más ügyekben is egyre szorosabbá vált az együttműködés.

Sz.-I. I.: Igen, és ez már Brüsszelben és Washingtonban is feltűnt. Például megjegyezték azt a nyilatkozatot, amit Gyurcsány Ferenc a rakétapajzs ügyében tett. Azt nyilatkozta, hogy „a csehek és a lengyelek esetében kikérte volna Moszkva véleményét”. Közvetve bírálta Prágát és Varsót, ami természetesen az érintett fővárosokban sem tetszett. A másik ügy volt a Koszovó elismerése körüli bizonytalankodás. Végül elismertük Koszovó függetlenségét, de a magyar álláspont sokáig ellentmondásos volt. Ezt persze magyarázza, hogy Magyarország a vajdasági magyarok miatt kényes helyzetben van. Mégis, a magyar álláspont folyamatos módosulása rossz benyomást keltett. Ma Magyarország nem számít megbízható, kiszámítható partnernek, mert különutas politikát folytat. Efölött viszont már eljárt az idő, hiszen Magyarország EU-tag, a Nyugat szerves része. Vagyis nem állunk Kelet és Nyugat között, a közvetítésünkre senki nem tart igényt, el kell felednünk a híd szerepét. Mintha Gyurcsány a nyolcvanas évek külpolitikáját kívánta volna „újrajátszani” a megváltozott körülmények között

Zárva a Fehér Ház ajtaja (Oldaltörés)

hvg.hu: Gyurcsány Ferenc ragaszkodott volna ahhoz, hogy George Bush még a hivatali ideje lejárta előtt fogadja a Fehér Házban. Erre azonban már nem kerül sor. Miért?

Sz.-I. I.: Elsősorban azért, mert az utóbbi időben lehűltek a magyar-amerikai kapcsolatok. Ezért nem fogadja Bush a magyar miniszterelnököt, bár erre a külügy több kísérletet is tett. Ez a helyzet valószínűleg nem változik a közeljövőben, bár mély és alapvető ellentétek nincsenek a két ország között. Nyugaton is látják, hogy Gyurcsány befolyása már saját pártjában is csökkent, eredeti befolyásának jó részét elvesztette, hanyatlása folyamatos.

hvg.hu: Az igazsághoz tartozik, hogy az Európai Unió meghatározó országainak vezetői fogadják, és látszólag nagyra tartják a magyar miniszterelnököt.

Sz.-I. I.: Párizsban, Berlinben, de még Londonban is mások a prioritások, mint Washingtonban. De az EU-ban is romlott Magyarország megítélése, gazdasági teljesítményünk miatt. Ők is látják, amit itthon egyre többen - a közvélemény-kutatások tanúsága szerint -, hogy a magyar miniszterelnök szavai és tettei között mekkora szakadék tátong. Korábban éltanulók voltunk, de ma már egyesek Európa beteg emberét látják bennünk. A többség szemében problémás ország lettünk, melynek a belpolitikai stabilitása is odalett.

hvg.hu: Sok múlhat ebből a szempontból az SZDSZ június 7-én esedékes tisztújító gyűlésének kimenetétől. Eldőlhet, lesznek-e előrehozott választások vagy sem.

Sz.-I. I.: Véleményem szerint hosszabb ideig tartó kisebbségi kormányzás következik. Az SZDSZ-nek ellenzéki szerepre kell felkészülnie, persze nem zárkózhat el a a szocialisták várható koalíciós ajánlatának racionális mérlegelése elől sem.

hvg.hu: Amennyiben a liberálisok nem tudják eldönteni, hogy Kóka János vagy Fodor Gábor legyen-e az elnökük, nem fordulhat-e elő, hogy végül az ön személyében találják meg a kompromisszumos jelöltet, amelyre mindkét tábor szavazhat?

Sz.-I. I.: Többen megkerestek és buzdítottak, hogy induljak el az elnökségért, s magam is fontolóra vettem ezt a lehetőséget. Mivel azonban mind Kóka, mind Fodor eldöntötte, hogy újra indul az elnökségért, úgy láttam, egy harmadik személyre nincs szükség a versengésben. Ezért nem is indulok, viszont Fodor Gábort támogatom.

Pelle János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Chile nagy része sivataggá válhat pár évtizeden belül

Chile nagy része sivataggá válhat pár évtizeden belül

Egy torna döntője előtt kaptak ételmérgezést a miskolci hokisok

Egy torna döntője előtt kaptak ételmérgezést a miskolci hokisok

Nem veszik komolyan Magyarországon a nők segítségkérését

Nem veszik komolyan Magyarországon a nők segítségkérését

Több külföldi híresség is kifejezte aggodalmát az erdőtüzek miatt

Több külföldi híresség is kifejezte aggodalmát az erdőtüzek miatt

Megnézte a YouTube-on, hogy kell gyémántot keresni – aztán talált egyet

Megnézte a YouTube-on, hogy kell gyémántot keresni – aztán talált egyet

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat