Dr. Kende Péter: Nincs hamis vád a hamis ítéletekre

Benkő Eszternek szíve joga utálni engem is, írásaimat is. Valamint szíve joga szeretni Varga Zoltán bíró urat, a móri ügyben immáron bizonyítottan súlyosan és vétkesen hibás verdiktet hozó, valamint – az én elemzésem szerint – Székely Zoltánról is tévesen döntő ítészt. Egyikkel sincs semmi baj.

Azzal azonban már van, ha mindennek úgy ad hangot, hogy a méltán tekintélyes hvg.hu-t belerángatja igaztalan vádak közlésébe is.

Bíró-berkekből hallhatta a tudatosan terjesztett pletykát: Kulcsár Attiláék négyen álltak össze és „dobták össze” azt a 150 millió forintot, amellyel megvettek engem, hogy tegyem tönkre Varga Zoltánt, lévén az ő lemondásának egyenes következménye, hogy elölről kell kezdeni az egész Kulcsár-pert. Néhány bíró hónapok óta sutyorogja ezt szanaszerte, talán azt is jegyzetelve, kinek nem mondták még. Ezt most Benkő Eszter sietve a nyilvánosság elé tárta, persze konkrétum nélkül, csak rejtve-bujtatva, hiszen ha bizonyítania kéne, az lehetetlen volna.

Így hát mindössze azt írja: hamisan vádoltam egy bírót. Ami kétszeresen nem igaz. Először: nem vádoltam – legalábbis a szó jogi értelmében, márpedig a hamis vád jogi kategória – se Vargát, se mást. Vádolni úgy szokás, hogy az ember feljelentő levelet ír illetékes helyre –, nem pedig úgy, hogy ír egy publicisztikát, s annak ezt a kétségkívül túlságosan puffogó „Feljelentés” címet és „figurát” adja. Sajnos az élet engem igazolt a magyar sajtó siralmas mentális állapotáról. Amikor a móri ügyről közöltem nagy elemzést, amikor a Székely Zoltán-perről írtam meg, hogy ilyen bizonyítékokkal szerintem nem lett volna szabad bűnösnek ítélni őt – a kutyát sem érdekelte, egyetlen sajtóorgánum sem foglalkozott ezekkel. Amint viszont ilyen jó bulváros, puffogó figurát választottam a – valójában tényleg majdhogynem lényegtelen – aljasgyilkosozó Varga-iratnak, azonmód három tévé, két rádió és négy lap keresett meg.

Másodszor Benkő Eszternek csak akkor lenne igaza abban, hogy „hamisan vádoltam bűncselekménnyel egy bírót”, ha a (most mindegy, hogy nem létező) vád tárgyává tett bűncselekmény tényállása lenne hazugság. Itt azonban erről nincs szó. A „több emberen, részben aljas indokból elkövetett emberölés miatt elítélt Székely Zoltán” szövegű iratot Varga Zoltán írta alá kétszer is, tehát maga a cselekmény megtörtént. Hogy az okirat-hamisításnak nincs gondatlan alakzata, az mindössze azt jelenti: a cselekmény nem büntethető.

Sem Varga Zoltán, sem a rendszeresen helyette nyilatkozó Gatter László és Lomnici Zoltán egyetlenegyszer sem mondta azt a Székely lealjasgyilkosozó levél nyilvánosságra kerülése után: – Pardon, elnézést kérünk. – Amiként egyiküknek sem fért ki a száján mind a mai napig Kaiser Edétől bocsánatot kérni. Ilyen mentalitású ma a bírósági vezetők döntő többsége. Én ez ellen harcolok cikkeimmel és könyveimmel – ha ez nem is tetszik Benkő Eszternek.

Benkő Eszter: Pardon, elnézést kérünk

Kende Péternek joga van magyarázattal élni, hiszen őt is megilleti a gondolat, különösképp a lelkiismeret szabadsága. Joga van érzékenységéről tanúbizonyságot adni, és azt feltételezni, nem szeretjük sem őt, sem az írásait, még ha oka nincs is erre.

Joga van ahhoz is, hogy az őt elmarasztaló kifejezések súlyos hétköznapi jelentését - azok jogi értelmezésével - finomítsa, súlytalanítsa, és így követeljen „felmentést”.

Kende Péternek természetesen joga van egy-egy írás (szerinte) rejtett-bújtatott üzenetét megfejteni, akkor is, ha kódfejtés közben hibás, a cikk szerzője és leközlője számára teljesen érthetetlen, sőt mi több, megdöbbentő, 150 milliót érő következtetésre jut.

Joga van továbbá igaztalan vádak közlésével okolni a hvg.hu-t, noha érdekes, hogy épp Kende Pétertől tudjuk, hogy „vádolni – ugye - úgy szokás, hogy az ember feljelentő levelet ír illetékes helyre – nem pedig úgy, hogy ír egy publicisztikát.”(?!)

Dr. Kende Péter jogász-újságírónk joga van tudni azt is, hogy az okirat-hamisításnak a Btk.-ban létezik gondatlan alakzata. Talán joggal merül fel, hogy ez nem csupán joga…

Amihez azonban – a szó sokkal inkább etikai, mint jogi értelmében - nincs joga még Kende Péternek sem, az például az, hogy nyilvános fórumon „hamisan vádoljon” bűncselekménnyel egy bírót, egy embert, valakit, akárkit, bárkit. Attól még, hogy e tény jogi értelemben lehet, hogy nem meríti ki a hamis vád fogalmát, hétköznapi értelemben nem jár alóla ”felmentés”, mert e cselekmény etikai, erkölcsi és emberi mivoltában is elfogadhatatlan. Kende Péter ezzel nemcsak a bíró szakmai tisztességén, hanem a hiteles újságírás intézményén is foltot ejtett.

A hvg.hu a 2008.06.26-n közölt cikkével ez ellen emelt szót – mert joga van hozzá - ha ez nem is tetszik Kende Péternek.