A magyar kertitörpe-háborúban átmeneti béke köszöntött be. A miniszterelnök időt, és ezzel életet nyert. Az elmúlt hónap mintha igazolná Gyurcsány Ferenc újabb fordulatát. Nemcsak sikerült bukás nélkül kimenekülnie a 2006 júniusa óta folytatott reformpolitikájából, s átmenni a kisebbségi, baloldali értékeket hirdető, semmilyen korábbi terv folytatására se kötelező kormányzati álláspontra, de tökéletesen semlegesítette pártjának lázongó vezetőit is.

Az elvek, melyekért „mindent kockára tett”, plasztikelvek, az értékek, melyekért tovább osztotta Orbán két képzeletbeli Magyarországát, s harcba vitte nem-igazi csapatait, a tegnap értékei. Tony Judt brit történész írta Blair miniszterelnökről, hogy kerti törpe Anglia Felejtés Kertjében: „nem valódi vezetője egy nem valódi országnak”. A magyar múlt- és jelenhelyettesítés, a világ elvarázslása oly sikeres a két kerti törpe vezér részéről, hogy tudnak háborút, majd képesek békét teremteni egyazon percben.

Gyurcsány személyes sikere, hogy nincs kihívója a pártjában, s képtelen bármilyen fordulatot elérni a Fodor-Kóka birkózópáros. Gyurcsány ebben is kezd a minden bukást túlélő Orbánra hasonlítani. Az előrehozott választás lehetősége és a szocialista nem-kormányzás átlökte a kormányzati felelősséget Orbán nyakába. És Orbán Viktor nem tudott csöndben maradni, egy évre elvonulni, hanem már most kormányozni kezdett.

A negatív kampány és a szokásos „tőzsdei kiigazítás” – a túl magasra futó Fidesznek szükségszerű visszaigazítása a közvéleményben -, elvehetett közel félmillió választót a Fidesztől, akik sohasem voltak igazán az övék. A szocialisták még mindig a 20 százalékos vízszint alatt fulladoznak, de már néha levegőt vesznek. „A legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán” – mondta Békesi László a miniszterelnökkel beszélgetve Friderikusz Sándor utolsó műsorában. Alighanem ez a 2004 októbere óta adott általános fölmentés lesz a következő hónapok jelszava. Az egypárti, kisebbségi kormányt igazolja, hogy létezik. Minden nap győzelem, még mindig van. Miért ne lehetni így 2010-ig. Ha az történik, hogy nem történik semmi – ideális a Gyurcsány-kormánynak. Miért kellene Magyarországon bárminek történnie?

Gyurcsány életet, és ezzel időt nyert. Először nem kellett kormányprogramot előállítania, mert se pártja, se a közvélemény nem vár tőle programot. Most Fodor kért tőle programot, de a miniszterelnök augusztus végére, szeptember elejére ígért kidolgozott tervezetet. Hiába kezd szeptemberben az MSZP és az SZDSZ a 98 vagy 67 pontról szakpolitikai vitába, akkora már eldőlnek a költségvetés sarokszámai, már minimális lesz a ma sem széles mozgástér. (Közbevetőleg: Veres szigorúbb gazdaságpolitikai tervezete alulmaradt Dobogókőn, s ma Bajnai látszik a gazdaságpolitikai középpontnak – ki és milyen költségvetést fog készíteni?)

Ha akár Gyurcsány, akár Orbán fölteszi szeptember végén az egyenes kérdést: megszavazzátok-e a költségvetést, kedves Fodor-Kóka-féle SZDSZ, vagy inkább előrehozott választásokat akartok, mi lehet a válasz? Igen, de… De, igen… Gyurcsány kimondatlanul kimondta: az MSZP és az SZDSZ között nincs értékközösség, de létezik érdekközösség. Ennyi bőven elég. Ezzel 2008 után elmegy a 2009-es gazdasági év is. A 2010-es választási év kérdése csak az marad, hogy mennyit, mikor és hová áramoltat a szocialisták Gyurcsány vezette kormánya. Vesztenivalója igazán már ma sincs, s miért lenne 2009 tavaszán vagy őszén? Kétharmados vereségnél nagyobb nem érheti, akkor hát előre a személyes és a kormányzati túlélés hajóján.

2010 receptje: kemény, Gyurcsány által jól alkalmazott, baloldali, „szegény- és demokrácia-védő” negatív kampány Orbán ellen. Szociális osztogatás célzott választói rétegeknek. Megfelelő elmesélhető történet a ciklusról: „az első két évet nem mi, hanem a liberálisok szúrták el, a második kettőben egyedül megmutatjuk”, „mi bársonyos, párbeszédes reformokat akartunk, de ők nem hagyták, mert a kóka-molnár-horváthok radikálisan rárohantak a társadalomra, az orbán-kövérek utcai harcokkal és népszavazással mindent megakadályoztak”. „Ők elvennének – a titkos liberális Orbán, és a nyílt liberális Fodor-Kóka -, mi adunk”; „ők megtámadnának, mi megóvunk a nyugdíjak befagyasztásától, az ősmagyarok nyilaitól”; „ők nem demokraták, mi vagyunk a demokrácia egyedüli védelmezői” – igen, igen, igen.

Mozdulni az MSZP nem képes – a Bajnai-, vagy a Kiss-kormány a jelenlegi kormánynál nem jobb ajánlat a Fodor-Kóka SZDSZ és a közvélemény számára. Mozogni a Fidesz se tud – az előrehozott választások és utána szakértő kormány parlamenti erő híján nem ajánlat. Állnak és méregetik egymást, várnak a másik hibáira.

Mozdulni az SZDSZ tudna, ha tárgyalóképes lenne. De Fodor nem tudta, nem merte kimondani, hogy június végéig kéri a kisebbségi Gyurcsány-kormány program-vázlatát, s ha nem kapja meg, vagy nem felel meg, akkor előáll a 2010-es választásokig kormányzó, szakértő vezette kormány javaslatával. Helyzete és természete miatt határozatlan. Alkalmatlan, hogy kimondja a mindenki által tudott igazságot: nem hisszük, hogy te, Gyurcsány Ferenc, képes és hiteles vagy program készítésére és véghezvitelére. Mi egy bukott Kóka-programon ülünk, és az én programnélküliségem helyzetében vagyunk.

Hogy kimondja: helyre kell állítani az ország hitelességét és kormányzóképességét. Ezért bízzunk meg közösen olyan szakértőt a kormány vezetésével, aki nem felelős a korábbi kormányzati hibákért, akiben nemcsak mindkét párt megbízik, de akit a közvélemény és a külföld egyaránt hitelesnek és kormányzóképesnek tekint. Kérjük fel, hogy a nyár folyamán alakítsa ki a mi politikai segítségünkkel, szakmai és érdekképviseleti csoportok együttműködésével programját, majd szeptembertől hatalmazzuk fel parlamentárisan a 2010-ig tartó kormányzásra. Bízzunk benne, hogy e kormányt lépései megtételekor nemcsak a szocialista és a liberális, hanem a konzervatív szavazatok is támogatni fogják a parlamentben, s így képes lesz kivezetni az országot 2010-ig a bajból. Az MSZP és az SZDSZ erejéhez mérten részt vehet a kormányzásban, és készülhet a 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra. Ennyi.

A barátságosan mosolygó Fodor Gábor, Kóka János társaságában hozzátehette volna: nem mondunk személyt a kormány élére, jussunk közösen a megfelelő személyhez. Nem kérünk külön tárcákat, nem határozunk meg nekünk megfelelő kormányszerkezetet – mindezt a kialakuló programhoz szabjuk. Egyetlen előzetes kérésünk, hogy az MSZP támogassa az SZDSZ igényét Kuncze Gábor 2010-es budapesti főpolgármester-jelöltségére, mert Budapest a liberális párt otthona, amit nem akar elveszíteni. A többi kérdésben rugalmasak leszünk.

Miért tennénk mindezt? – hangzik Gyurcsány és az MSZP-vezetők válasza. Mi jól elvagyunk hatalmunk monopóliumában két esztendeig. Iroda, kocsi, jövedelem, gazdasági háttérteremtés nehéz időkre, van. S ti, törpe párt, huzakodhattok, durcáskodhattok, de meg fogjátok igényeinket szavazni, mert előrehozott választásokat nem akarhattok. Nem akartok azonnal lefolyni a politikai lefolyóban. 2009 végén tárgyalhatunk a ti választási megsegítésetekről. A mai törékeny egyensúly bármiféle megbontása összeomláshoz vezet. Fenntartani a mai lehetetlen helyzetet, ez a közös érdekünk. Megoldás nincs – ez a megoldás. Kellemes nyaralást.