Tetszett a cikk?

Ma Magyarországon közel 80 ezer értelmi sérült és autista él, közülük mintegy 8-9 százalék képes dolgozni, feltéve, hogy megfelelő munkakört találnak számukra és a munkáltató is érdekelt foglalkoztatásukban. A Kézenfogva Alapítvány öt civil szervezette foglalkoztatási programot dolgozott ki, amelyet részben EU pénzekből, részben állami támogatásból finanszíroznak. A programról kérdeztük Fehér Miklóst, a Kézenfogva Alapítvány program koordinátorát.


 
P.Edina, értelmi sérült. Jókedvvel dolgozik
egy kertészeti cégnél
© Kézenfogva Alapítvány
hvg.hu: Tud olyan példát említeni, amikor értelmi sérült, illetve megváltozott munkaképességű személy munkához tudott jutni a program segítségével?

Fehér Miklós: Több sikertörténetünk is van. Legutóbb egy megváltozott munkaképességű fiatalon segítettünk.  Zsolt gyengén látó, eddig kifejezetten védett munkahelyen, mezőgazdasági területen dolgozott. Sajnos, az a cég nem működött jól, állandóan több hetes csúszásban voltak a fizetéssel. A fiatalember párja súlyosan mozgássérült, és van egy másfél éves kislányuk. Nagyon nehéz anyagi körülmények között élnek, panellakásban, szülőkkel együtt, ráadásul hitelt is felvettek, amit törleszteni kell. Hiába kapnak rokkantsági járadékot és fogyatékossági támogatást, az a pénz gyakorlatilag csak a törlesztésre elég.

Ebben a helyzetben került látókörünkbe Zsolt. Elkészítettük vele a Lantegi tesztet, amelynek segítségével fel lehet mérni valakinek a vizuális készségét, számtani ismereteit, monotonitás tűrését. Eztán egy beszélgetés következett, ahol elmondta, hol dolgozott eddig, milyen végzettsége van, és mik a speciális igényei, időbeosztásban, helyszínben, vagy akár a munka típusát illetően. Az így kapott eredményeket vetjük össze a munkáltatói igényekkel. Előzőleg erről alapos képzést kaptunk, megtanultuk a helyes kommunikációs eszközöket, hogyan kezeljük a munkáltatókat, megértve az ő szándékaikat is. Ezt követően vettük fel a kapcsolatot a lehetséges munkáltatókkal, igyekezve meggyőzni őket, hogy sérült értelmű embereket érdemes foglalkoztatniuk.

hvg.hu: Valóban, egy cégnek miért érdemes sérült értelmű embert foglalkoztatnia?

F.M: Mert széles körű állami támogatásokat igényelhet mind a foglalkoztatási törvény, mind az akkreditációs szabályok szerint. (Az akkreditációs eljárás keretében minősítik a munkáltatót, és ha az pozitív, még több támogatásra jogosult). Míg a foglalkoztatási törvény szerint a bértámogatás plafonja 60 százalék lehet, az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező cégnél a bértámogatás elérheti a fogyatékos munkavállaló munkabérének és járulékainak akár 100 százalékát is. Ez attól függ, hogy a munkavállaló munkaképesség-csökkenéséből, egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység milyen mértékű kompenzációt igényel. Sőt, nemcsak a munkavállaló, hanem a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához is támogatás igényelhető az akkreditált tanúsítvány szerint.

hvg.hu: A pénzen kívül mi motiválja a sérült értelmű embereket a munkavállalásra?

F.M.: Sokkal többről van szó, mint pénzről: érzékelik, hogy beilleszkedtek egy közösségbe, elfogadják, becsülik őket a többiek. A munka, mint terápia, számos esetben képességeik javulását eredményezi, hangulatuk is javul, sokkal teljesebb életet élhetnek.

hvg.hu: Térjünk vissza Zsoltra. Hogyan sikerült őt elhelyezni?

F.M.: Zsolt este rendhagyó volt, mert egy olyan céghez került, akiket nem mi kerestünk fel, hanem ők találtak meg minket. Kifejezetten megváltozott munkaképességű személyt szerettek volna alkalmazni, adminisztratív munkakörbe. A fő motiváció valószínűleg az állami támogatás, - mint említettem az akár a munkabér száz százalékát is jelentheti -, ugyanakkor szinte legalább ennyire fontos a cég imázsának növelése is. Zsolt egy rágógumit forgalmazó céghez került, ahol a napi munkája a számlák számítógépre viteléből, a külképviseletekkel való kapcsolattartásból és egyéb irodai munkákból áll. Zsolt egészen jó értelmi képességű, ennek köszönhetően elvégzett egy alapfokú számítástechnikai tanfolyamot, ami nagy segítségére van a számlák gépre vitelében. A látását egy nagyon erős szemüveggel, plusz egy nagyítóval kiegészítve alkalmassá tették a munkára.. Elmondhatatlan, Zsolt mennyire boldog. Túlzás nélkül a túlélés volt a tét nap mint nap, és most úgy tűnik végre biztos anyagi háttér lesz mögöttük. Emellett dagad a büszkeségtől, hiszen ilyen kvalifikált munkát még soha nem végzett. Teljes egyenértékű partnerként fogadják el, aki felelős döntéseket, javaslatokat is tehet a kirendeltségek felé.

Munkahelyek itt és ott (Oldaltörés)

 
hvg.hu: Bizonyára jóval nehezebb súlyos értelmi sérült embereknek munkát találni...

F.M.: Valóban, mégis sikerül, persze a kihívás jóval komolyabb. Jó példa erre a Bakos faipari cég. A tulajdonossal már korábban is volt kapcsolatunk, sérült értelmű emberek foglalkoztatásának népszerűsítésére készítettünk egy kisfilmet, amit az ő faipari telephelyén vettünk fel. Ebben az értelmi sérült ember körfűrésszel elvág egy fahasábot, csak úgy, mint a többi ott dolgozó. Bakos úr később és elmesélte, a felvétel előtt nagyon aggódott, hiszen a körfűrész rendkívül veszélyes szerszám. Azt kellett azonban tapasztalnia, hogy a sérült emberek nagy körültekintéssel, és hihetetlen odaadással dolgoznak. Szinte kézenfekvő volt, hogy felkeressük, van-e olyan munkakör, amit sérült ember is betölthet? Rögtön talált egyet, egy darálógépbe kell beszórni a hulladék fát, majd a forgácsot összeszedni és elvinni az újrahasznosítási helyére. Ez kifejezetten értelmi sérült embereknek való munka, hiszen a folyamat könnyen elsajátítható, nincsenek váratlan helyzetek, amiben egy sérült ember nehezen találja fel magát.

Egy súlyosan értelmi sérült fiatalemberrel megcsináltuk a Lantegi tesztet, majd a munkáltatót is teszteltük, alkalmas lehet-e a feladatra? Az első találkozás során egyértelmű volt, hogy mindkét fél elégedett, úgyhogy még próbaidőt sem kellett a fiatalembernek letöltenie, rögtön megállapodtunk a szerződésben. A fiatalember mellé a cég rendelt egy idős szakmunkást, aki folyamatosan figyelte és segítette a betanulási időszakot, ezzel párhuzamosan a mi mentorunk segítette a beilleszkedésben. A jó munkakapcsolaton felbuzdulva már egy másik embert keresnek, akinek csavarosztályozás lesz majd a feladata.  A fizetések a minimálbér körül mozognak, de az egyéb juttatásokkal együtt már egész elfogadható összeget tesznek ki.

hvg.hu: Más cégek is ilyen konstruktívan állnak a dologhoz?

F.M.: A legtöbb cég megkeresésünkre pozitívan reagál. Az IBM például 30 értelmi sérült személyt kész foglalkoztatni, támogatni akarják képzésüket, többek között egy alapfokú, könnyített angol-tanfolyamot szerveznek, ahol az értelmi sérültek is megtanulhatnák azokat az alapvető kifejezéseket, melyekre egy recepciós munkakörben szükség lehet. Pécsett is számos cég reagált konstruktívan megkeresésünkre, köztük ai Baumax Áruház és a Mecsextrém Park. Az ott alkallmazott értelmi sérült dolgozók remekül ellátják feladataikat, mindenki legnagyobb megelégedésére. De vannak rossz tapasztalataink is. Jártam például olyan cégnél, ahol azt mondták, előbb meg szeretnék szondázni, hogy a munkavállalók milyen csoportot támogatnának az esélyegyenlőség keretein belül. Ez furcsa reagálás, hiszen nem a munkavállalóknak kell kidolgozni a cégek esélyegyenlőség tervét, ráadásul legritkább esetben van fogalmuk arról, hogy milyen célcsoport illeszkedhetne az adott vállalt profiljához. Volt olyan cég is, akik megkerestek bennünket, hogy alkalmaznának megváltozott munkaképességű személyt, az utolsó pillanatban azonban visszakoztak.

hvg.hu: Állítólag egy értelmi sérült foglakoztatása morális szempontból is jó hatással van a közösségre.

F.M.: Mi még nem visszük olyan régóta ezt a programot, hogy konkrét tapasztalataink lehessek. Viszont egy spanyol példát tudok említeni. A legnagyobb spanyol olajipari cég elhatározta, hogy az egyik benzinkút shopjában alkalmaznak értelmi sérült munkavállalókat. Az alapkoncepció szerint tesznek egy próbát, ha nem jól sül el a dolog, egy ekkora vállalat lenyeli a veszteséget és legfeljebb újra gondolják az ötletet. Egy év elteltével azt konstatálták, hogy megnőtt a shop forgalma. Nem tudták, mi az oka, hiszen semmilyen új termékkel nem rukkoltak elő, hát elkezdték szondázni a vevőkört. Ők sem tudtak konkrét választ adni, de kifejtették, szivesen vásárolnak ott, mert jó a hangulat, oldott a légkör és mindenki hihetetlenül kedves, nemcsak a vevőkhöz, hanem a kollegák egymással is. Ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy a sérült emberek különös szociális érzékenységgel bírnak. Valahogy jobban leveszik a metakommunikációs jeleket, és könnyedebben őszintébben reagálnak rá. Ettől a kommunikáció sokkal barátságosabb, emberközelibb és talán ezt érezték meg a shopba betérők is.

Fontos az a tapasztalat is, hogy ezeken a munkahelyen a többi kollegának a sérült emberekről alkotott véleménye alaposan megváltozik. Rendkívül fontos a személyes találkozás, a konkrét benyomás. Ezért lenne jó már kiskamaszkorban elkezdeni a témáról való beszélgetést, lehetővé tenni a találkozást. A gyerek láthatja, hogy a másik, a sérült gyerek is lehet épp olyan, mint ő, ugyanolyan játékot szeretne, ugyanaz a könyv a kedvence, hogy hasonlók a vágyai, csak éppen nem tudja segítség nélkül bejárni azt az utat. Sokszor nem arról van szó, hogy lenézik a sérült embereket, hanem félnek, nem mernek hozzájuk szólni, nem tudják, min sértődhetnek meg.

hvg.hu: És min sértődhetnek meg?

F.M: Mindenek előtt ne hívjuk őket fogyatékosoknak. Mert a fogyatékos azt jelenti, hogy valamivel kevesebb, a sérült pedig egy állapotot mutat be, nem minősít úgy, hogy bántó legyen, nem kirekesztő. Hiszen olykor-olykor valamennyien sérültek vagyunk 

Simonfalvi Anita

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!