Néhány aranyra, férfi vizilabdacsapatunk és a kajak-kenusok szereplésétől függően, elvben még várományosok vagyunk, de kétségtelen, sportolóink a vártnál jóval rosszabbul szerepelnek. Peking a magyar sport súlyos válságára figyelmeztet. Ahogy a Sportkórház jövőjét is sűrű homály fedi, ugyanúgy még feltárásra várnak a kudarc okai: többek között, hogy sokat vagy keveset költött-e a kormányzat élsportolóink sikeres szereplésének biztosítására?


A Sportkórház új tömbjének terve. Az építkezés félbemaradt.
Bánki Erik, az Országgyűlés sportbizottságának fideszes elnöke mintegy három hete tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Sportkórház végveszélybe került. Az elmúlt másfél év eseményeiből azt a következtetést vonta le, hogy a nagy múltú intézményt a közeli jövőben, a pekingi olimpia után, fel fogják számolni. Tény, hogy a Sportkórházat az elmúlt másfél évben sorozatos veszteségek érték. A Horváth Ágnes nevéhez fűződő egészségügyi reform keretében megszüntették a belgyógyászatot, amivel felszámolták a sportorvosképzést. A rehabilitációs kezelések terén a Sportkórház az ország leginkább alulfinanszírozott gyógyító intézménye lett. A kórház, illetve az   Országos Sportegészségügyi Intézet (OSE) költségvetése jelentősen összezsugorodott, s emiatt a sportorvosi rendelők számát a múlt évben országszerte csökkentették, 166-ról 100-ra. Az OSE költségvetése 2003-ban 1,7 milliárd forint volt, 2008-ban pedig mindössze 1,3 milliárd.

Öt éve leállították a kórház bővítését célzó, még a Fidesz-érában elkezdett építkezést, azóta félig befejezetten áll az új szárny. Ahhoz, hogy megkezdje működését, belső munkákat kellene végezni és fel kellene szerelni a szükséges orvosi berendezésekkel. 3,5-4 milliárd forintból be lehetne fejezni a beruházást. Bánki Erik szerint napirenden van a Sportkórház felszámolása, s úgy látja, a terület ingatlanspekuláció áldozatául esik, irodaházakat építenek rajta.

A Napi Gazdaság augusztus 8-án olyan információt közölt, hogy nem működhet tovább jelenlegi formájában az Országos Sportegészségügyi Intézet, azaz a Sportkórház. Az utóbbi hónapokban kétszer is átvilágították az intézményt, több tanulmányt készítettek a hasznosításáról, de a sorsa továbbra is bizonytalan. „Az Egészségügyi Minisztérium korábbi döntése szerint a Sportkórház az olimpia végéig működhet mostani formájában, végső sorsáról pedig később határoznak. Az intézetben most hírzárlat van” - olvasható a cikkben. A Magyar Nemzet szerint a Sportkórház 35 milliós adósságállománya havonta átlagosan 15 millió forint körüli összeggel emelkedik. Tavaly az olimpiai előkészületek miatt több mint 60 millió forintot kaptak az egészségügyi tárcától adósságrendezésre.

Legújabb nyilatkozataiban cáfolja a bezárásról szóló híreket mind az egészségügyi, mind pedig a sportot felügyelő önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Maga Frölich Péter kórházigazgató is a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a kórház jövője biztosítva van. Gyenesei István szerint a Sportkórház végéről szóló híresztelés a politikai uborkaszezon termése és felelőtlen hangulatkeltés. Nemhogy bezárnák a Sportkórházat, éppen ellenkezőleg, kiemelt figyelmet fordítanak a jövőjére, a gyógyító munka feltételeinek biztosítására. Ugyanakkor Gyenesei sem vitatta, hogy léteznek problémák, amelyeknek megoldására „számos egyeztetést folytattak a Sportkórház vezetőivel és az egészségügyi miniszterrel, valamint a magánszféra befektetői hajlandóságot mutató szereplőivel”.

Hogy milyen problémákról van szó, arról Bánki Erik elmondta, az illetékes parlamenti bizottságban alig két hónapja hallgatták meg mind a szaktárca, mind az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium képviselőit, akik szerint a Sportkórház pazarlóan gazdálkodik, túl sok műtétet végeznek, s ez nem mehet így tovább. Az életbe léptetett teljesítmény volumen korlát (TVK) következtében már 2008 első félévben elfogyott az egészségbiztosítási pénztár által a műtétek finanszírozására folyósított pénz, és senki sem tudja, mi lesz a hátralevő hónapokban.

Mennyi az annyi? (Oldaltörés)

Ami a Sportkórház áldatlan pénzügyeire jellemző - fejtette ki a hvg.hu-nak Bánki Erik -, érvényes a szélesebb sportfinanszírozásra is. Hat éve, 2002-ben 28 milliárd forintot tett ki a sportköltségvetés, ma, 2008-ban, ez az összeg 14 milliárd, annak ellenére, hogy az idei olimpiai év. A sportvezetők már 2007 őszén aggodalmuknak adtak hangot az akadozó finanszírozás miatt. A parlament illetékes bizottsága meghallgatta őket, majd javaslatot készített, amelyet ötpárti támogatással fogadtak el. De a parlament kormányzati többsége leszavazta a mindennapos testnevelésre, a sportegészségügy fejlesztésére, az olimpiai sportágak eszközeinek beszerzésére és az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Ez utóbbi területen különösen súlyos a helyzet, hiszen a költségvetés 2005 óta nem ad pénzt a pályák korszerűsítésére.

Bánki Erik szerint nem felel meg a valóságnak, hogy erre a célra 3,4 milliárd forintot fordított a hazai költségvetés. Az egyes sportágak szakszövetségei, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság által közölt adatok szerint az olimpiai felkészülésre „első körben” 1,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Ehhez járult még a pótlólagosan kiutalt plusz 300 millió, azaz összesen 2,1 milliárd forinttal gazdálkodhattak. Ha még hozzászámoljuk azt a 460 milliót, mely olimpiai játékokon való részvételt fedezte, az egész összeg nem éri a 2,6 milliárdot sem. Összehasonlításul: az athéni olimpiára való felkészülésünk és részvételünk költségei 1,9 milliárdot tettek ki. Pekingre, ahol a részvétel jóval többe került, kevés pénz jutott, és azt sem folyósították időben. Holott az olimpiák történetében először világszintű volt a kvalifikáció, így a válogató versenyeken való részvétel is sokkal drágább volt. De vajon egyedül a források elapadása kielégítő magyarázatot nyújt-e gyengébb szereplésünkre?

Elbert Gábor, a lemondott sportszakállamtitkár levélben válaszolt Bánki vádjaira. Szerinte minden rendben volt a finanszírozással, és a pénz is elegendő volt. Az olimpiára készülő sportolókat tömörítő valamennyi szövetség megkapta az olimpiai felkészülésre szánt állami támogatásnak több mint a felét az év elején, majd második részletét az év közepén. Az élsportolók április 15-én, januártól visszamenőleg, rendben felvették a csak Magyarországon létező állami ösztöndíjat is, amelyet azóta is havonta folyósítanak nekik. Ez fejenként nettó 100-400 ezer forintot jelent, de az olimpiára kvalifikált versenyzők ehhez ösztöndíj-kiegészítésként még havonta maximum nettó 100 ezer forintot is kapnak. Erre a célra a Wesselényi Miklós Sport Közalapítványnak a Kincstár 436,7 millió forintot folyósított. „Mindezek alapján büszkék lehetünk arra, ahogy olimpikonjainkról gondoskodunk” - írta augusztus 13-án kelt levelében Elbert Gábor.

A Fidesz mégsem találja megnyugtatónak a hazai élsport helyzetét. Ezért október végén, konzultálva a MOB, a paraolimpiai bizottság és a szakszövetségek vezetőivel, a legnagyobb ellenzéki párt „olimpiai törvényt” terjeszt a parlament elé. A törvény célja, hogy négy évre előre garantálja az infrastrukturális fejlesztéseket, illetve az olimpiai felkészülés anyagi forrásait. A költségvetés előre rögzített időpontokban utalná át a felkészüléshez szükséges összegeket. Ezzel egyfajta „forgatókönyvet” hoznának létre, mely kizárná, hogy Magyarország még egyszer olyan kis létszámú delegációval, 171 fővel vegyen részt a játékokon, mint Pekingben, ahová harminc százalékkal kevesebb sportoló utazott ki, mint Athénbe. A törvény arra kötelezné a kormányt, hogy azokban a sportágakban, ahol éremesélyesek vagyunk, maximális segítséget nyújtson a felkészüléshez.

Az ügyben a Fidesz szeptember elején ötpárti megbeszélést kezdeményez, Bánki Erik már el is küldte a frakcióvezetőknek levelét. Szeretne mindenkit meggyőzni, akinek fontos a sport, hogy támogassa a javaslatát. A kezdeményezés politikai indítékai nehezen vitathatók, ezért nem valószínű, hogy a szocialisták megszavazzák, vagyis a Parlament napirendre tűzi. Azt viszont borítékolni lehet, hogy amint véget ér az olimpia, kitör a számháború: valójában mekkora összeget is fordított a költségvetés sportolóink felkészítésére, s hogy ez sok volt-e vagy kevés? A szenvedélyek annál hevesebben izzanak majd fel, minél kevesebb aranyérmet hozunk haza Pekingből. A sportpolitikai vita hevesnek ígérkezik, s egészen addig foglalkoztatja majd a közvéleményt, ameddig az őszi politikai szezon egyéb témái el nem terelik róla a figyelmünket.

Pelle János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Liu Shaoang aranyérmet szerzett a debreceni rövidpályás gyorskorcsolya-Eb-n

Liu Shaoang aranyérmet szerzett a debreceni rövidpályás gyorskorcsolya-Eb-n

Szétfeszítheti a Vatikánt a papi nőtlenségről szóló vita

Szétfeszítheti a Vatikánt a papi nőtlenségről szóló vita

Margaritisz Szhinasz: Auschwitz, az emlékezésen túl

Margaritisz Szhinasz: Auschwitz, az emlékezésen túl

Kihúzták az ötös lottót nyerőszámait

Kihúzták az ötös lottót nyerőszámait

Magyarok is nyertek az Annie-díjátadón

Magyarok is nyertek az Annie-díjátadón

Hiába a védőintézkedések, a Vuhan-vírus egyre gyorsabban terjed

Hiába a védőintézkedések, a Vuhan-vírus egyre gyorsabban terjed