Új megoldásokra lenne szükség, amelyek kezdetben nyilván nem lesznek népszerűek – állapította meg jelentésében a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által életre hívott, három tagú bizottság. Még 2007 őszén kérték fel őket, tanulmányozzák a fekete és szürke gazdaság elleni intézkedések hatását, és erről időről-időre tájékoztassák a közvéleményt.

Pataky Péter , MSZOSZ elnök. "Százmilliárdos összegek tünnek el." © Túry Gergely

A Corvinus egyetemen tartott beszámoló, mely sorrendben a második volt, azért keltett nagyobb figyelmet az elsőnél, mert időközben megszületett Gyurcsány Ferenc Megegyezés című programja, melyben a kormányfő az ellenzék és a volt koalíciós partner, a SZDSZ által egyaránt elvárt nagyszabású adó- és járulékcsökkentés forrásaként a „gazdaság kifehérítését” jelölte meg. Ezzel kapcsolatban sokaknak voltak kétségei, különös tekintettel arra, hogy ugyanez a bizottság 2008. február 14-én nyilvánosságra hozott jelentésében, mely a 2007-ben végrehajtott „fehérítő intézkedések” hatásait értékelte, a többletbevételt mintegy 80-100 milliárd forintra becsülte. Mindebből, az intézkedések többletköltségeit levonva, mintegy 73-93 millliárd forint többletbevétel adódott. Ez az összeg jócskán elmarad attól a 300 milliárdos összegtől, melyet a kormányfő augusztusi programjában feltüntetett. Nem véletlen, hogy Veres János pénzügyminiszter nyilatkozataival már módosította a 2009-re várható adó- és járulékcsökkentés összegét, mely immár közelebb van a 200 milliárdhoz.

A Fekete István, Ligeti Csák és Pataky Péter összetételű bizottság legújabb jelentéséből azonban az derül ki, hogy a fehérítésben 2007 év folyamán elért eredmények nem ismételhetők meg. Ennek legfontosabb oka, hogy tavaly éreztette hatását az a pénzügyminisztériumi rendelet, hogy minimálbéren foglalkoztatott dolgozók után kétszeres TB-járulékot kell fizetni a munkaadónak, és ez jókora többletbevételt jelent a költségvetésnek. Ennél is többet hozott tavaly a „konyhára” az, hogy a Vám és Pénzügyőrség megszigorította a kelet-magyarországi határok ellenőrzését, és sikerült jelentős mértékben visszaszorítani a cigaretta- és benzincsempészést Ukrajnából. Ezáltal növekedtek jelentős mértékben növekedtek a vám és illetékbevételek, amit azonban 2008-ban már nem lehetetett megismételni.

2008 első félévében a fehéredésből mintegy 30 és 40 milliárd forint közötti költségvetési többletvétel keletkezett, és még arra azt sem lehet biztosan állítani, hogy a fehéredés a második félévben ugyanebben az ütemben folytatódik. Idén a legálisan foglalkoztatottak száma nem nőtt, hanem csökkent, a KSH számításai szerint a nyári hónapokban 3 millió 894 ezer volt, ami 54 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a versenyszférában 2 millió 398 ezren dolgoztak. Közülük már kevesebben vannak minimálbérre bejelentve, viszont az intézkedések hatására jelentősen nőtt (44 százalékkal) a 110 ezer forint és a kétszeres minimálbér közötti sávban eső keresetűek száma. Vagyis továbbra is folytatódik, csak megváltozott módszerekkel, a valóságos jövedelmek eltitkolása, és ezek adó- és járulékvonzata a bizottság szerint mintegy 400 milliárd forintot tesz ki.

Továbbra is jelentős tartalékok vannak tehát a fekete- és szürkegazdaságban, de ezekhez az állam nem képes hozzáférni., annak ellenére, hogy 2008 folyamán a fekete foglalkoztatás ellen a hatóságok erőteljesen léptek fel. Elsősorban az építőiparban értek tetten munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozókat (a munkavállalók kb. 40 százalékát), de a feldolgozóiparban, a vendéglátóiparban, sőt, a személy- és vagyonvédelemben is jelentős a „fekete dolgozók” száma. Magyarországon az egészségbiztosítási jogviszony felülvizsgálata során 740 ezer fő helyzetét rendezték. 2008 augusztusában 3, 2 millió foglalkoztatottat, 549 ezer egyéni járulékot fizető vállalkozót regisztráltak. Az egészségügyi jogszabályok szigorítása mintegy 1.1 milliárd forint többletbevételt hozott az APEH-nak.

Az adószabályok változása következtében is származtak többletbevételek a költségvetés számára 2008 első nyolc hónapjában, így az új áfa-törvény és a fordított adózás bevezetése mintegy 3-5 milliárd forintot „hozott”. Ehhez járult még 1,2 milliárd forint társasági adó többlet, illetve az, hogy az úgynevezett „körbeszámlázási” csalások leleplezése után, 2008. július végéig az APEH 11 milliárd forint eltitkolt adóra bukkant. További bevételeket hozott a dohányáruk jövedéki adójának emelése. A szorosan vett „fehérítés” hatása főként a személyi jövedelemadó és járulékok terén mutatható ki, ez a becslések szerint 33,1 milliárd forintot tett ki.

A tisztességes adófizetők érdekeinek védelmében (hogy ne ők fizessenek mások helyett), egyszerre kell a pozitív és a negatív ösztönzést gyakorolni. Ugyanakkor a bizonyítottan jogtévesztőkkel szembeni fellépést meg kell különböztetni a tényleges csalók elleni hatékony intézkedésektől. Ezzel párhuzamosan emelni kell az adótudatosságot a tisztességes adófizetők körében. Hiszen ők azok, akik ha ráébrednek, hogy a fekete gazdaság szereplőinek adóját velük fizettetik ki, ésszerű magatartásukkal támogatni fogják a feketegazdaság visszaszorulására vonatkozó intézkedéseket.

Erre mondja azt a latin, hogy pium desiderium, azaz kegyes óhaj. Ami ritkán szokott teljesülni, pontosabban a megvalósulásának megvannak a maga szigorúan racionális előfeltételei. Pataky Péter, a MSZOSZ elnöke, aki a „fehérítő-bizottságban” a munkavállalókat képviseli, a következőket fejtette ki a hvg.hu tudósítójának: „Mi is tudjuk, a minimálbérrel megspórolt járulékoknál jóval nagyobb tételt tesz ki az az összeg, amit a nagyvállalatok úgy takarítanak meg, hogy nem fizetik be a költségvetésbe. Sajnos, bizottságunk ezt a területet egyszerűen nem tudja elérni a vizsgálataival, holott például csak az ÁFA-körben százmilliárdos összegek tűnnek el évről-évre, körbeszámlázás következtében. Elsősorban ezen a területen kellene megtalálni a megfelelő eszközöket a gazdaság „kifehérítéséhez”. Tudjuk, hogy egyetlen könyvelő tizenöt-húsz, azonos tulajdonú cégnek is könyvel, és jó eséllyel minimalizálni tudja az adóbefizetéseket. A körbeszámlázások, a ’karusszel-típusú’ csalások elleni hatékonyabb fellépés mellett rendet kellene tenni az egészségbiztosítási járulékok és hozzájárulások nyilvántartása terén is.”

„Igaz, már az eddigi változás is előre lépést jelentett az eddigi teljes rendetlenséghez, az átláthatatlan viszonyokhoz képest. Mi azt szeretnénk, hogy a munkavállalók és a munkaadók személyhez kötődően, egyéni számlára fizessék az össze járulékot, a TB-t ugyanúgy, mint az egészségbiztosítást. De az adatbázisok egyeztetésével sok a probléma, a három szám, az APEH-é, az OEP-é- és a Nyugdíjbiztosításé soha nem egyezik”- állapította meg a MSZOSZ elnöke.

Vagyis az adófizető állampolgárok „átnevelése” önmagában semmiképp sem hozhat áttörést a fekete gazdaság elleni harcban. Újabb APEH-barát kampányokra nincs szükség. Viszont az államnak meg kellene tennie az első, komolyabb lépéseket, amivel lerakhatná a későbbi, az eddig tervbe vettnél nagyobb nagyságrendű adó- és járulékcsökkentés alapjait.

Pelle János