"Nem biztos, hogy a Malév megéri a telet" - jósolja Ferenczi Zsolt, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének (Hunalpa) ügyvivője.  Száztíz pilóta kapott értesítést arról, hogy szerepelnek a csoportos létszámleépítésben, és őket más alkalmazottak követhetik.  A hvg.hu-nak nyilatkozva Ferenczi arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt öt évet a pilóták végigtúlórázták és a vállalati menedzsment nem az alapteljesítmény, hanem a túlórázott teljesítmények alapján számolta ki az általa szükségesnek tartott pilótalétszámot. „Úgy tűnik, mintha a tulajdonos  el akarná sorvasztani a Malévet” – fogalmazott Ferenczi. „Nem látok hosszú távú stratégiát. Hiányzik a koncepció és a szakértelem” – tette hozzá.

Borisz Abramovics Malév tulajdonos. De meddig? © Stiller Ákos

A mostani tárgyalásokról elmondta: múlt pénteken Borisz Abramoviccsal, a cég igazgatóságának elnökével tárgyaltak és abban állapodtak meg, hogy hétfőn ismét asztalhoz ülnek. Hétfőn – legnagyobb megdöbbenésükre – nem Abramovics, hanem Leonov Péter vezérigazgató jött el a tárgyalásokra. A hétfői megbeszélések anélkül szakadtak félbe, hogy a felek bármilyen eredményt föl tudtak volna mutatni.

A Hunalpa keddi közgyűlése egyhangú szavazással fölhatalmazta az ügyvivői testületet a sztrájk előkészítésének kidolgozására. „Ebből még nem következik automatikusan, hogy lesz sztrájk” – hangsúlyozta Ferenczi. Hogy pontosan mikor lesz, ha lesz, azt nem tudta megmondani, de mindenképpen ebben a hónapban. A szakszervezeti ügyvivő arra sem tudott választ adni, hogy az esetleges sztrájk hány napig tartana.  Nehezményezi, hogy az Airbridge és az ÁPV Zrt. közötti privatizációs szerződésbe nem nézhet bele, még a munkavállalókkal foglalkozó részekbe sem. Ezért fontolóra vették, hogy ombudsmani segítséget vesznek igénybe.

Ferenczi „elképesztőnek” tartja, hogy a Malévnak romániai és moldáviai pilótái vannak. Szerinte az Európai Unió nagy szabadsága ellenére a gyakorlatban teljesen elképzelhetetlen, hogy egy magyar pilótát nemzeti légitársaság, például az Air France alkalmazzon. Ugyanakkor Németh Krisztina, a Malév kommunikációs vezetője szerint a romániai és a moldáviai pilóták nem a Malév alkalmazottai, hanem úgynevezett wetleasing-konstrukcióval dolgoznak a Malévnál – vagyis a repülőgépet annak személyzetével együtt bérli a Malév a Carpatairtől és a Moldavian Airtől. Ferenczi erre úgy reagált: ez igaz, de azt nem vizsgálta a Malév, hogy a külföldiek helyett nem vezethetnék-e ezeket a gépeket a Malév pilótái. Hozzátette: szeptember 30-án a cégvezetéstől kaptak egy ajánlatot, ami teljesen elfogadhatatlan számukra, de erről részleteket nem mondhat.

Az ügyvivő felhívta a figyelmet, hogy a Malév adminisztrációs apparátusa jóval népesebb, mint más, hasonló gépparkkal üzemelő légitársaságoké. Míg a RyanAir például száznegyven gépet üzemeltet húszfős menedzsmenttel, addig a Malév tele van a legkülönbözőbb igazgatóságokkal és osztályokkal.

Ferenczi hangsúlyozta: az orosz tulajdonosok a Malév privatizációjakor jelentős fejlesztéseket ígértek meg, viszont az Abramovics tulajdonában lévő Air Union csődje szerinte arra utal, hogy a fejlesztésekből nem lesz semmi. Ráadásul tavaly megkezdődött a létszám- és kapacitáscsökkentés. A szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy míg 2007-ban 28 gépet üzemeltetett a cég, addig ez a szám 2010-ban a tervek szerint csak 17 lesz. Nehezményezi azt is, hogy akkor szüntették meg a New York-i és a torontói járatot, amikor küszöbön áll az Egyesült Államokba utazók vízummentessége.

A Malév „feneketlen hordó” voltát Ferenczi azzal magyarázta, hogy az állam a rendszerváltáskor nem konszolidálta a légitársaságot. Az összesített mérleg az állam szempontjából még így is pozitív, mert a Malév mindig több adót fizetett be az államnak, mint amennyit az állam ráköltött – tette hozzá.

Németh Krisztinát, a Malév szóvívője a „szakszervezettel való megegyezés érdekében” nem akart részleteket elárulni a tárgyalásokon képviselt álláspontokról. „Nem akarok a pilótákkal háborúzni a nyilvánosság előtt” – fogalmazott. Fölhívta figyelmünket szeptember végi közleményükre, mely szerint a légitársaság folytatja a szervezet, az útvonalhálózat, a flotta átalakítását és az ehhez szükséges létszám kialakítását. Ennek részeként bezárják a megnyitásuk óta folyamatosan veszteséget termelő hosszú távú járaokat, a cég erőforrásait Európára összpontosítja. Flottáját átalakítja, költséghatékony, lényegesen alacsonyabb fogyasztású gépeket állít forgalomba. […] Megkezdődött az értesítő levelek átadása az érintett munkavállalóknak, köztük 78 pilótának, akikből 31 fő évek óta fizetés nélküli szabadság keretében külföldi légitársaságoknál repül. Ez azt jelenti, hogy a Malévnéál jelenleg szolgáló pilóták közül kevesebb mint 50 fő érintett (közülük 34 fő szolgált a most bezárandó hosszú távú járatokon). ”

Kovács Tibor, az 1300 fős Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet alelnöke, (a LESZ tagjai között a Malév, a Budapest Airport, illetve az ez utóbbi tulajdonában lévő Repülőtéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. alkalmazottai egyaránt megtalálhatók) komolyan tart attól, hogy a pilóták elbocsátása láncreakciót indíthat el. Az üzemanyag-kiszolgálóknál már folyamatban van tizenhat dolgozó elbocsátása. Kovács a hvg.hu-val közölte: október közepén ülésezik a szakszervezet, vélhetően akkor döntenek a sztrájkról.

Az állam nem segítheti ki a Malévot a slamasztikából. Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szóvivője szerint a cégnek adandó tőkeinjekció a kormány hatásköre lenne, de erről nincs szó. Az Európai Unió szabályai ugyanis nemcsak azt nem teszik lehetővé, hogy a Malév állami tulajdonban maradjon, de azt sem, hogy a légitársaságot az állam mentse meg.

A privatizációs szerződés részleteit Száraz nem volt hajlandó a hvg.hu olvasóival megosztani. Azt mondta: az üvegzsebtörvény szerint nem az egész szerződést, csak a két szerződő fél adatait, a szerződés dátumát, hatályát, tárgyát és értékét kell nyilvánosságra hozni, ez pedig megtörtént. Az Airbridge a cégbe történő tőkejuttatást illetően banki garanciákkal alátámasztott kötelezettségeket vállalt, s ezeket maradéktalanul teljesítette – tette hozzá. Az Airbridge öt évig nem adhatja el a részvényeket az állam jóváhagyása nélkül, és az államnak erre az időre visszavásárlási joga van. Arra a kérdésre, hogy az Air Union csődje után érdemes-e Abramovicsban bízni, Száraz úgy válaszolt: az Airbridge eddig minden, a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, ezért meg lehet bízni benne.

Száraznál jóval szűkszavúbb volt Leonov Péter, aki nemcsak vezérigazgatója a Malévnak, hanem az Airbridge-nek is igazgatósági tagja. A privatizációs szerződés nyilvánosságra hozatala ügyében a hvg.hu-t Leonov a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez irányította, ahol egyszer már sikertelenül próbálkoztunk. Leonov – a szakszervezeti vezetőknek némileg ellentmondva – kijelentette: nincs sztrájkhelyzet. Az esetleges állami tőkeinjekcióról a vezérigazgató még ennyit sem árult el. „Nem tudok róla” – mondta.

Szegő Péter