Balról jobbra: Borhi László, Simonyi András, Lánczi András és Ungár Péter. © Szegő Péter

Simonyi szerint a magyar politikai elit és a magyar közvélemény „hihetetlenül rosszul ismeri Amerikát”. Simonyi úgy véli: ne tegyük föl azt a kérdést, hogy „Ki lenne nekünk jobb?”. A jó kérdés szerinte a következő: „Hogyan fogunk boldogulni Amerikával, bárki is lesz az elnök?” A volt nagykövet véleménye az, hogy az új elnöknek vissza kell állítania az Egyesült Államok megtépázott tekintélyét és szembe kell néznie hihetetlenül komoly biztonsági kihívásokkal. Úgy vélte: bárki is győz, nem szélsőséges, hanem centrumpolitikát fog folytatni: Barack Obama keményebb, John McCain viszont puhább lesz, annál, mint amilyennek most látszik. Simonyi álláspontja az, hogy Közép-Európa már nem annyira létfontosságú az Egyesült Államok számára. Abszolút prioritást fog élvezni a gazdasági válság kezelése. A diplomata szerint az összes magyarországi pártnak képviseltetnie kellett volna magát az Egyesült Államok két nagy pártjának elnökjelölt-választó kongresszusán.

A tizenhét éves gimnazista, Ungár Péter 2008 nyarán részt vett a Demokrata Párt denveri szervezetének az elnökjelölt-jelölő kongresszust előkészítő munkájában, majd magán a kongresszuson is. Szerinte Obamát már-már úgy várják, mint a Messiást, ezért ha megválasztják, sokan csalódni fognak majd benne. A politikai korrektségnek (PC) megfelelés annyira nagy, hogy elképzelhető, Obamát jelölik be a közvélemény-kutatáson, aztán mégis McCainre szavaznak . Így – bár Obama Ungár szerint kulturálisan fehér, fehérek között nőtt föl és a Harvardra járt – egyáltalán nem biztos az Illinois-i szenátor győzelme. Sok fehér azért nem szavaz Obamára, mert fekete, és a feketék nagyon nagy része csak azért szavaz Obamára, mert fekete. Ez is rasszizmus, csak erről az amerikai médiában egy szó sem esik - tette hozzá Ungár Péter-

Borhi László, az USA 1945 utáni történetére specializálódott történész biztos a demokrata jelölt győzelmében és abban is, hogy a Kongresszusban is jelentősen megerősödnek a demokraták. Szerinte Obama egyáltalán nem lesz „puha fiú”. Amikor 1961-ben John Kennedy elnök lett, Nyikita Hruscsov azt hitte, hogy Kennedy nem veendő komolyan, majd miután az ellenkezője igazolódott be, kis híján kitört a III. világháború. Obama sok tekintetben hasonlít Kennedyre. A történész azt mondta: egy, a New Dealhez hasonló változás várható: a hétszázmilliárdos csomaghoz hasonlóból állítólag még legalább kettő lehet.

„Mindenki a centrum felé tendál” – reagált Simonyi András a moderátori szerepet vivő Lánczi András filozófus azon fölvetésére, mely szerint nagyon kicsi a két elnökjelölt programja közötti különbség. Az esélyekről szólva azt mondta: egyáltalán nem biztos Obama győzelmében. Ezzel vitatkozott Borhi, aki szerint Obama olyan fölényét mutatják a közvélemény-kutatások, hogy még a Bradley-hatást is figyelembe véve teljesen elképzelhetetlen McCain győzelme.

Az amerikai politikai kultúráról Borhi megjegyezte: a jelöltek a legválogatottabb sértéseket vághatják egymáshoz, de egy tabu van: nem lehet kétségbe vonni a másiknak az Egyesült Államok iránti elkötelezettségét. Olyan nincs, hogy az ellenfél nem jó amerikai. „Aki ilyet mond, az politikailag elásta magát” – mutatott rá a történész.

A hvg.hu a kerekasztal-beszélgetés után interjút készített a közönség soraiban helyet foglaló Horváth Jánossal, az Országgyűlés fideszes korelnökével. Bár 1956-tól negyvenegy évet az Egyesült Államokban élt, Horváth akcentus nélkül beszél magyarul. A politikus szerint – bár minden közvélemény-kutatás Barack Obamát hozza ki győztesnek – John McCain lesz a befutó. „Az amerikai választó nem kíván a jól hangzó, divatos közvélekedéssel ellentétesen nyilatkozni.” – mutatott rá Horváth. Szerinte a Bradley-hatás is szerepet játszhat a republikánus jelölt győzelmében, de nem ez a döntő. Obama kevésbé fölkészült és még fiatal, az amerikai választó viszont perfekcionista. A hetvenkét éves McCain korát a sajtó általában hátrányként könyveli el, de sok amerikai szemében kifejezetten előnyös McCain magasabb kora. „McCainhez hasonló korú idősebb emberek – mint Adenauer, Churchill vagy de Gaulle – jelentős államférfiúi teljesítményt mutattak föl és az amerikaiak nagy része nem annyira tudatlan, hogy ezt ne tudná.” A fideszes politikus szerint „arról nincs szó, hogy vége a világnak, ha nem Obama győz”. Horváth szerint McCain fölkészültebb, bár elismerte, hogy „Obama, ez a fiatal jogprofesszor sok mindent tud, az intelligencia sziporkázásával hat”.

Simonyi András szerint az Egyesült Államokban a polgárok jó része radikális politikai fordulatra vágyik, tekintettel az Egyesült Államok presztízsvesztésére és a mostani válságra. Simonyi szerint nem véletlen, hogy Obama a kampány során fölfedezte az Internetet, máshogy, modernebbül kommunikál, mint McCain. „Azt az Amerikát képviseli, amely átlép egy új dimenzióba és képes megújulni, ezzel képes példát, irányt mutatni a világnak, s benne Európának. Obama az izgalmasabb képlet. A kulcs itt van és nem a fehér-fekete kérdésnél” – fogalmazott a volt diplomata.

Szegő Péter