Szanyi Tibor © mszp.hu

Sz.T.: Sajnos rengeteg a hiányos, slampos jogszabály, törvényeink, rendeleteink nem kedveznek a fenntartható fejlődésnek. Remélem, a fővárosi döntéshozók ezután majd gondoskodnak arról, hogy az általuk hozott rendeletek érvényesüljenek. Kétségtelen, a KRESZ-t is módosítani kell, hogy megfelelő előírások legyenek szmogriadó esetére.

hvg.hu: Nem hiszem, hogy az ellenzék akár a Városházán, akár a parlamentben akadályozta volna a vészhelyzetekben alkalmazható jogszabályok elfogadását. 2002 óta baloldali többség van az Országgyűlésben, a Városházán pedig 1990 óta, folyamatosan. Kit okolnak a problémákért?

Sz.T.: Valószínűnek tartom, bár nem vagyok benne egészen biztos, hogy a szmogriadóra vonatkozó, használhatatlan jogszabályt konszenzussal alkották meg a Városházán. Vagyis az ellenzék is visel érte a felelősséget. [Mint Demszky Gábor főpolgármester a hvg.hu-val közölte, a jogszabályt – beterjesztésekor – az önkormányzat közgyűlése egyhangúan jóváhagyta. A szerk.]

hvg.hu: Szakadjunk el a szmogtól, és térjünk rá vitairatukra. Egyes megállapításaikat populistának nevezte a Népszabadság. Bizonyos kitételeik tényleg magyarázatra szorulnak. “Öreg, eltakarítandó szerkezetnek” nevezik benne a szabadpiaci kapitalizmust. Mit állítanának a helyére?

Sz.T.: A szabadpiaci, “önszerveződő” kapitalizmus összeomlott a világválsággal, el kell takarítani a törmelékeit. A liberális szociáldemokrácia is elveszette a létjogosultságát. Ugyanakkor a szocializmus mint vágy és eszmény mégiscsak tovább él. Már tavaly májusban kifejtettem egy értekezleten, melynek elég nagy visszhangja volt, hogy nemcsak a szabadpiaci kapitalizmus és az államszocializmus között lehet választani A “harmadik út”, amit annak idején Anthony Giddens és Tony Blair vázolt fel Nagy-Britanniában, szintén kimerítette tartalékait. Vitairatunkban a “fenntartható fejlődés” egy lehetséges vízióját vázoltuk fel, pontosabban azt, ami ebből Magyarországon megvalósítható. Sehol a világon, nálunk sem tartható az, hogy bő hatvan százalékkal többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk. Mi is rákényszerülünk arra, hogy visszafogjuk a fogyasztásunkat.

hvg.hu: Mit jelent vitairatukban, hogy “munkába lendítenék” a magyar társadalom összes csoportját, még a nyugdíjasokat is? Egyelőre nő és egyre nyomasztóbb a munkanélküliség, a kormányzat sikereinek pedig se híre, se hamva.

Sz.T.: A teljes foglalkoztatottságot mint célt a baloldal nem adhatja fel. Ezt erősítette meg az európai szocialista pártok most, december elsején elfogadott kiáltványa is, amely az EU-választások alkalmából született. Ugyancsak kívánatos a life-long learning, az élet végéig tartó tanulás, s ebben az idősebb korosztályok is részt vehetnek. Az európai baloldal mindig is a nyugdíjkorhatár kitolására törekedett, bár ezt jogszabályban nem egyszerű rögzíteni, tekintettel a komplikációkra. Viszont jó lenne, ha az idősebbek minél tovább maradnának a munka világában, és az öregek részt vennének azokban a programokban, melyek révén a társadalom hasznosítaná a tapasztalataikat.

hvg.hu: Kiáltványukban szerepel a “társadalmi csoportok együttélési programja” és a “többségi verdikt” elutasítása. Ez mit jelent közelebbről?

Sz.T.: A kisebbségi csoportok integrációját nem szabad összekeverni az asszimilációval. A kisebbségi csoportok, mindenekelőtt a romák, ma még nem tudják képviselni a saját érdekeiket, ezért a többség fogalmaz meg velük szemben bizonyos igényeket, elvárásokat. Pedig programokkal kellene ösztönözni a cigányok korosztályokra, település-típusokra, szakmákra, stb. alapuló önszerveződési törekvéseit. Ezek közül csak a cigányzenészek hozták létre a szervezeteiket, de például a kosárfonók nem. Mindezzel nem akarom kisebbíteni az “Út a munkához” program jelentőségét, mely remélhetőleg hatékony segítséget nyújt a romák önszerveződéséhez is, illetve ahhoz, hogy munkahelyeket teremtsenek a számukra a gazdaságban. Mi ezen a téren a liberálisoktól eltérő filozófiát ültetünk át a gyakorlatba. Ők ugyanis azt vallották, hogy a kapitalizmus magától munkalehetőséget teremt majd azoknak, akik dolgozni akarnak, a többieket pedig segélyezni kell. Mi a dolgozatunkba is beleírtuk: nem lehet azonos módon kezelni mondjuk azt a vak embert, aki egy tanyán él egyedül, és azt, aki nagyvárosi bérházban. Ezzel a példával is azt jeleztük, hogy elindultak azok a baloldali programok, melyek néhány éven belül sokkal igazságosabb viszonyrendszert hoznak majd létre.

hvg.hu: Önök a kiáltványban felvetik: „ Az nem mehet tovább, hogy a kockázatos ügyletek minden hozama a pénzvilágban marad, ám a veszteségek az államok, azaz a társadalmak nyakába zúdulnak! Találjuk meg annak módját, hogy a brókerek és bankárok vagyonával legalább részben kárpótolhassuk a vagyonvesztett kisemberek sokaságát” – írják. Ezt nem tartja vegytiszta demagógiának?

Sz.T.: Ez a gondolat valóban szerepel a kiáltványunkban. Talán a magyar közvélemény még nem értesült róla: Amerikában, Angliában, de még Svájcban is, ahol az állam konszolidálta a bankokat, a székükből felállított igazgatótanácsi tagok magánvagyonából jelentős összegeket vontak le. Hasonló vagyondézsmára lenne szükség nálunk is. Meg kellene nézni, hogy a prominens pénzügyi vezetők a 2008 szeptembere és az év vége között mekkora jövedelemre tettek szert. Gyanúm szerint ebben az időszakban, azaz a válság első fázisában, a bankárok és a brókerek nálunk is többet kerestek, mint bármikor addig.

hvg.hu: Írásuk "zöld alkotmányt" sürget, zöld adókat, egészen új megközelítésben akarják az adórendszert átalakítani. Ez alatt mit értenek?

Sz.T.: Felfogásunk szerint át kellene alakítani a jelenlegi alkotmányt, úgy, hogy a fenntartható fejlődést szolgálja. A közteherviselés jelenlegi formáján is változtatni kellene, a jövedelem- és vagyonadókat a természeti erőforrások használatához kapcsolt adóknak kellene felváltaniuk. Céljainkat úgy kell meghatározni, hogy azokkal az emberi cselekmények elején számolni lehessen. Figyelembe kell venni az adók kivetésénél azt is, hogy a korszerű mezőgazdaság legalább annyira szennyezi a környezetet, mint az ipari tevékenység.

hvg.hu: Megállapítják, hogy  a magyar politikai elit egy része akadályozza a reformokat. Kire gondol konkrétan?

Sz.T.: Itt a jobboldalra mutogatok. Pontosabban: a magukat jobboldalinak nevező pártokra. Valódi jobboldal, igazi konzervativizmus nem létezik Magyarországon. Ezek a pártok, a Fidesszel az élen, a mindent tagadó ellenzékiséget testesítik meg. Konstruktivitásnak nyoma sincs részükről, nélkülözik a koherens ellenzéki programot. Hol parlamenti, hol parlamenten kívüli eszközökkel hiúsítanak meg minden reformkísérletet, nem lehet velük zöld ágra vergődni.

hvg.hu: A jelenlegi közvéleménykutatások szerint a Fidesz vezet, esély van rá, hogy 2010-ben ők alakítsanak kormányt. Ha ez történik, az MSZP, Gyurcsány Ferenccel az élen megmutatja majd, milyen a konstruktív ellenzékiség?

Sz.T.: Mi, szocialisták, már 1998 és 2002 között megmutattuk, milyen a jó értelemben vett ellenzékiség. Csak egy adalék: mi nemzetközi porondon soha nem bíráltuk az akkori kormányt, amit viszont a Fidesz megtett velünk szemben. Nem hiszem ugyanakkor, hogy az MSZP elveszíti a választásokat, bár erre számos oka lenne. De hogy a Fidesz mitől nyerné meg, arról sejtelmem sincs. A közvéleménykutatások jelenlegi adatait nem kell véglegesnek tekinteni, úgy gondolom, hogy 2010-ben szoros eredmény várható. Sajnos, a mai berendezkedés a politikai erők polarizálásra épül, és csak a négy éven belül végrehajtható intézkedéseknek kedvez, a távlatos programok megvalósításának már nem.

Pelle János