Id. Kozák János © Stiller Ákos

hvg.hu: Önök, apa és fia, a megyei kisebbségi önkormányzat vezetője és helyettese, külön-külön, közleményben adtak hangot felháborodásuknak Marian Cozma veszprémi kézilabdajátékos tragikus meggyilkolása után. Mi késztette önöket arra, hogy megszólaljanak?

id. Kozák János: A romániai médiától a hazai is átvette, hogy cigány emberek gyilkolták meg Marian Cozmát, és ez meg is felel a valóságnak. Ezután az internetes portálokon, a cikkekhez fűzött kommentárokban elfogadhatatlan támadások jelentek meg egészében a cigányok ellen. Ezekre reagálva összehívtuk a megyei cigány önkormányzatot, s kifejeztük mélységes együttérzésünket a neves sportoló családjával és a veszprémi csapat szurkolóival. De kifejtettük azt is, hogy miközben elítéljük a brutális gyilkosságot, fel vagyunk háborodva, hogy a cigányság egészét teszik érte felelőssé. A tetteseket felszólítottuk, hogy azonnali hatállyal adják fel magukat a rendőrségen saját maguk és a cigányság érdekében.

hvg.hu: Ön szerint mi az oka ennek a megengedhetetlen általánosításnak?

Ifj. Kozák János © Stiller Ákos

ifj. Kozák János: A cigányság ellen mesterségesen gerjesztik az indulatokat, de tény, a hangulatkeltés valódi jelenségekre épül. A cigányok között jóval több a második, sőt a harmadik generációs munkanélküli, iskolázatlan ember, mint a magyarok között. Márpedig azok között, akik a társadalom legalján, mélyszegénységben élnek, nagyobb a kísértés a bűnözésre. Terjed a „cigányozás”, ami nem független a gazdasági válságtól, attól, hogy a gádzsó többség maga is súlyos gondokkal küszködik. A cigányok minden politikai rendszernek a vesztesei voltak, hiányoznak azok az alapok, melyekre az egzisztenciánkat építhetnék. A mostani válságnak is elsősorban mi isszuk meg a levét, mert a közhangulat a veszprémihez hasonló bűncselekményekre hivatkozva ellenünk fordul. Sokan vetik fel azt, hogy bár az elmúlt tíz évben közel százhúsz milliárd jutott a költségvetésből a cigányság integrációjára, ennek kevés jele mutatkozik. Ennek az a magyarázata, hogy ezeknek a hatalmas összegeknek, amelyeknek célja a cigányság felemelése, munkához juttatása, iskolázottsági színvonalának emelése, a telepek felszámolása volt, csak a töredéke jutott el a rászorulókhoz, miközben felvirágzott az „etnobizmisz”. Úgy tűntek el ezek a pénzek, mint a kilencvenes években az a bankjegypapírt szállító kamion, amelyik bement egy alagútba, de már nem jött ki.

hvg.hu: Mi történhetett a milliárdokkal?

id. K. J.: A képlet egyszerű. A bennfentesek gründoltak egy fantom-cigányszervezetet, amely a partnere lett valamelyik kormányzati szervnek, illetve minisztériumnak egy jórészt csak papíron létező projekt végrehajtására. Erre a célra újabb szervezetet, illetve céget hoztak létre, és a pénz túlnyomó részét semmit sem produkáló munkahelyekre költötték. Jó, ha a maradékot fordították az eredeti célra, de ennek a hatása tényleg már meg sem látszik a cigányságon. Erre a sorsra jutott például a „telepfelszámolási program”, amely már hatodik évébe lépett anélkül, hogy bármi érdemleges történt volna. A különböző közmunkaprogramok többségében is „vizet gereblyéltetnek” a résztvevőkkel, ezek jó esetben is csak átmeneti időre nyújtanak valami elfoglaltságot a cigány munkanélkülieknek.

hvg.hu: A világhálón terjed egy felvétel. A felfegyverzett, fenyegető cigány tömeg Siófokon, a parti sétányon vonul. Ez arra utal, hogy etnikai színezetű bandaháború Magyarországon sem elképzelhetetlen. Megértem, hogy a tisztességes cigányok is félnek a saját köreikből származó erőszakos bűnözőktől, a zsarolóktól, a leányfuttatóktól, az uzsorásoktól. De miért nem tesznek ellenük, miért nem működnek együtt a rendőrséggel?

id. K. J.: Nyilván ön kiállt volna a 150 fős tömeg elé, hogy menjenek csak szépen haza... Nem emlékszem arra sem, hogy minden jelentős, többségiek által elkövetett bűncselekménynél követelnék a többségiek elhatárolódását... Komolyra fordítva: lényeges kérdés, hogy hol vannak, mit tesznek ilyenkor a rendőrök?Sajnos a rendőrség lehetőségei korlátozottak, tekintélye sem a régi. A magyarok egy része is úgy gondolja, hogy a rendőrség nem képes megvédeni őket, a cigányok meg hagyományosan nem tekintik partnereknek a zsarukat. A cigányok körében óriási a munkanélküliség, s mert a körükben a tanulás, az iskolába járás soha nem volt túl népszerű, helyzetük a munkaerőpiacon szinte kilátástalan. Addig, amíg a cigányoknak nem lesz újra munkahelyük, nem javulnak a lakáskörülmények és nem emelkedik az iskolázottsági szintjük, a bűnözést nehezen lehet visszaszorítani körükben.

hvg.hu: A cigányság tehát a Kádár-rendszer szocialista viszonyait kívánja vissza, de a demokratikus jogállam keretei között?

ifj. K. J.: Senki sem kívánja vissza a Kádár-rendszert. De ne csodálja, hogy ebben a mostani világban, amikor a politika számára a cigányság csak négy évben egyszer, a szavazatai miatt számít, nem túl jól érezzük magunkat. Nekünk, cigány vezetőknek is rosszul esik, hogy manapság a tanárnak, az orvosnak, a papnak, a rendőrnek, a jegyzőnek nincs tekintélye a társadalomban, és persze a cigányok között még annál is kevesebb. Természetesen a politikusokat sem becsülik sokra, bennünket, cigány vezetőket pedig még annyira sem, hiszen a legálisan megválasztott politikusokkal szemben a média bármely pillanatban kész előhúzni egy ki tudja, honnan szalasztott „vajdát”, és az ő szavaira hivatkozik. Sajnos, már a gyerekek sem tisztelik a szüleiket. De erről persze nemcsak a cigányok tehetnek, ők csak részesei a rendszerváltás után megkezdődött általános folyamatnak. A politika 1990 óta egyértelműen tehetetlennek bizonyult a „cigánykérdés” megoldásában, s ennek a közeljövőben súlyos következményei lehetnek. Ahhoz, hogy végre előre lépjünk a cigányság integrációja terén, egyesíteni kellene a magyar társadalom erőfeszítéseit, nem szabad engedni, hogy szétforgácsolódjanak az erre a célra szánt források és energiák. Bízom benne, hogy hamarosan, talán már a következő kormány időszakában egy Cigányügyi Minisztérium segítségével konkrét eredményeket lehet elérni, és akkor a bűncselekmények is visszaszorulnak.

Pelle János