szerző:
hvg.hu

Szabó Stein Imre, több mint másfél évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban ismertetjük.

Tavaly március és 2009 márciusa között több alkalommal indultam az MTV elnöki pályázatán. Az első alkalommal az éppen leköszönt egykori elnökkel szemben, az utolsó alkalommal ez év márciusában, mikor a szükséges tízből a kuratóriumi elnökség hat tagjának szavazatát kaptam csak meg. (A szerzői jog által védett pályázat olvasható csatolt dokumentumként. A szerk.) A legutóbbi választáson már nem vettem részt, a tv jelenlegi, szinte menthetetlen helyzete és az elődök nyomán kialakult zűrök bogozgatása nem vonzó perspektíva.

A valódi probléma az, hogy véletlenül sem a lényegről, a televízió teljesítményéről szólnak a diskurzusok. Nem a műsorok minőségéről, az ismétlések páratlanul magas arányáról, az alacsony nézettségről, az elmaradt létszámleépítésből fakadó ijesztő bérkiáramlásról, nem a tartalomról és a formáról. Az, hogy a köztévé megszűnik betölteni társadalmi hivatását, nem ad mintát és nem etalon, alapvető kihatással van az egész televíziós piac ökológiájára; elősegíti a kereskedelmik parttalan bulvárosodását, a média ethos eltűnését.

Szabó Stein Imre
© Marjai Judit
Ha kellő távolságból egy elfogulatlan pillantást vetünk köztévénkre, szomorú látvány tárul szemünk elé: foltszerűen néha megcsillanó, de egészében széteső műsorszerkezet, kínosan idejétmúlt formátumok, fáradt ötlettelenség, gyenge nézettség, egy csaknem 1700 fős óriás tartalomgyár, ahol álmoktól már rég nem kínzott szomorú, jobb sorsra érdemes helóták robotolnak. Mintha egy életunt és sértett karmesternek a 70-es 80-as évek műdalaiból komponált, egyedi motívumok nélküli, monoton szeriális zenéjét kellene hallgatnunk.

Miért nem sikerült legitim elnököt választani másfél év alatt? A pályázók közt volt fiatal és öreg, nagy név és kis név, naiv és rafinált, kemény és hajlítható – elnök mégsem született. Talán az a gondolat-délibáb kísértett, hogy egy a sors (helyesebben a leköszönő elnök) különös fintora által egyszer csak ügyvezető alelnökké manifesztálódott személy alkalmasabb a kompromisszumok közti navigációra, mint egy autonóm programmal megválasztott legitim elnök?

Nézhetjük érdeklődve úgy is a helyzetet, hogy egy beteg költségstruktúrájú szellemkórház vállalkozó kedvű szűk vezetősége egy rossz törvény jogi szélsőértékeit teszteli jó ideje a köztelevízió boszorkánykonyháján-, csakhogy a kísérletet látható eredmény nem igazolja.

A pályázók a titoktartástól összelapult lélekkel csöndben, szinte elnézést kérve írták, adták be, majd kapták vissza rendre a sikertelen körök után pályaműveiket. (Az indulókat figyelmeztették: kizárják őket a versenyből, ha megszegik a pályázati művükkel kapcsolatos titoktartást.) Az embereknek, de még a szakmának sincs a leghalványabb elképzelése arról, hogy mi lehetett volna, miközben étvágytalanul, de naponta elfogyasztják, elfogyasztjuk azt, ami van, mert nézni kell.

Úgy gondoltam, nem árt, ha a nyilvánosság megismeri az e másfél év alatt született elnöki koncepciókat, annál is inkább, mert ez a köz tévéje, s mint olyan, csakis transzparens lehet; nyilvánosságra hozom pályázatomat, csaknem teljes terjedelmében.

A pályázatot 2008-ban írtam. Értelemszerű, hogy a pályázat elsősorban a 2008-as helyzetet értelmezte, utóbb csak kisebb bővítésekkel láttam el az anyagot. Hozzáteszem, hogy a 2008- as év pontos gazdálkodási adataihoz pontos hozzáférést az ún. titokszobában sem kapott az induló. A 2009-es évet pedig jól jellemzi, hogy az MTV-nek nincs elfogadott üzleti terve. A pályázati anyagomból ezért az utolsó fejezetet, a részletes gazdasági tervet kihagytam, mert azt már többszörösen átírta az idő és az adatkáosz.

A pályázat főbb pontjai (Oldaltörés)

Az alábbiakban röviden ismertetem 2009 márciusában benyújtott, 65 oldalas pályázatom lényeges pontjait:

1. A magyar audiovizuális média, illetve médiapiac alapvető változások előtt áll; a változások, s azok kihatásai olyan mértékűek lesznek, hogy minden túlzás nélkül kijelenthető: paradigmaváltás előtt állunk. Az új médiatörvény az eddiginél sokkal pontosabban fogja definiálni a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi szerepét. A közszolgálati intézményeknek s azok vezetőinek ennek megfelelő, több évre szóló, pontos stratégiával kell rendelkezni. A Magyar Televízió amellett, hogy minden lehetséges módon elősegíti a digitális földfelszíni sugárzásra való átállás sikeres megvalósulását, egyszerűen nem tehet le azon szándékáról, hogy az általa készített tartalmat mind a digitális műholdas, mind a kábeles, valamint az IPTV és Mobil TV hálózatokon is elhelyezze. Tematikus csatornái megjelenésével egyidőben, élve az új technológia adta lehetőséggel és követelményrendszerrel, a Magyar televíziónak nem csak lineáris tartalomszolgáltatást, hanem úgynevezett lekérhető szolgáltatásokat is nyújtania kell.

2. A jövőbeni gyártási kapacitások elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a televízió jelentős mértékben saját gyártású műsorokra támaszkodhasson, szemben a jelenlegi gyakorlattal.

A reklámpiaci jelenlét mérséklése, esetleges megszüntetése esetén a kieső piaci bevételek fedezete a meglévő és a célzottan új elosztási (értékesítési) csatornákra előállított tartalmak révén jelentős részben pótolhatóvá válhat. Az interaktivitás, az Electronic Program Guide, a szuperteletext, vagy a webes jelenlét erősítése – ami a gyártási kapacitások megfelelő kiaknázása révén lehetségessé válik a közeljövőben – új bevételeket jelenthet új célpiacok kiaknázása révén. A minőségi, korszerű tartalomközlés és az elvárható legmagasabb nézettség kötelesség a közszolgálati médium számára.

3. A digitális földfelszíni sugárzásban való részvétel a Magyar Televízió jövőbeli stratégiájának alapvető eleme. Jelen pályázatban az m1 és m2 csatorna megjelenése mellett legfeljebb három tematikus közszolgálati csatorna megjelenésével számolok: Cogito, E(r)go, Sum. E három csatorna indulásakor az m2 csatorna korábbi funkciója alapvetően megváltozik: míg a tervezett három új tematikus jellegű csatornára alapvetően a crossover típusú tartalom-megközelítés lesz jellemző, addig az m2 egy alapvetően homogén tematikájú, elsősorban az MTV archívumára épülő, ingyenes hozzáférésű, (de lekérhető, esetleg fizetős) szolgáltatásokat is ajánló mClassic csatornává alakul. A digitális földfelszínű televíziózás érdekében rendkívül fontosnak tekinthető, hogy az azon megjelenő közszolgálati tartalmat, illetve egy kiegyensúlyozott, sokrétű és a fontosabb csatornák kínálatát magába foglaló “alap csomagot” ingyenesen juttasson az üzemeltető a nézőkhöz.

Az m1 csatorna mindenképpen a magyar közszolgálati főadó marad, s mint ilyen, a legmagasabb színvonalú, általános profilú csatorna, amely meghatározásom szerint alapvetően hír és kultúra bázisú. A kultúra a szűkebb értelemben vett művészeti és kulturális aktivitásokon túlmenően mind az általános tájékozódás, mind a társadalmi mobilitás minden szintjére kiterjedő figyelmet, mind az oktatás, tanulás és információszerzés kanonizált módjait és az ezen alapokon meghatározott szórakoztatást is magában foglalja. Elsődleges cél a saját gyártású tartalmak arányának jelentős megnövelése. Kiemelt feladat az egységes, integrált műsorfolyam megteremtése.. Olyan korszerű, a fenti profilba illeszkedő új műsortípusok beindítását szorgalmazom, amelyek egyszerre modernek, közszolgálatiak és jelentős nézettséget hozók. Az infotainment és edutainment típusú új műsorok mellett mind a socioreality, vagy a docureality műfajok meghonosítására gondolok.

4. A rendelkezésre álló információk szerint, ugyan informatikai rendszerének fejlesztése irányában lépéseket tett az MTV, de ezek még mindig nagy részben önállóan működő, nem integrált rendszerek. Általános értelemben a közszolgálatiság erősítése, vagyis mind mennyiségben, mind integrált követhető tartalombővülésben megnyilvánuló közéleti és kulturális műsorgyártási boom csak foltokban, szigetekben érzékelhető; a saját gyártású műsorok készítése jelentősen csökkent. A másik, ezzel korreláló és valóban drámai csökkenést mutató adat a nézettség, míg az egyéb bevételek a 2004. évihez képest a 2006. évre 118%-ra nőttek, addig az anyagjellegű ráfordítások 91%-ra csökkentek. A tendencia nem változik 2004. és 2007. évek tekintetében sem, itt 131%-os növekedés áll szemben 96%-os csökkenéssel. A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a támogatások nem feltétlenül a műsorkészítés fejlesztését szolgálták.

5. Az MTV gazdálkodásának egy másik sarkalatos kérdése a létszámleépítés. A társaságnál 2007. május 31-én csaknem 1900 fő dolgozott, ezt év végére körülbelül 1700 főre kívánták csökkenteni (a több éve kívánatos, és a tervekben leírt 1200 fővel szemben). Véleményem szerint az MTV jövőbeni stratégiája által diktált feladatok, valamint egy legalább valamennyire optimális költségszerkezet elérése szempontjából maximum 1050 fő alkalmazotti létszám az elérendő cél. A bérköltség a 2001. és a 2002. éveket leszámítva szignifikánsan emelkedik, reorganizációs – karcsúsítási program beindulásakor kezdenek növekedni a bérek, holott a létszámcsökkentés, illetve a racionalizálás fő célja éppen a bérkiáramlás csökkentése lenne. Érdekes megfigyelni, hogy a 2004-es bázis évhez képest 2006. évre 139%-ra, míg 2007. évre 164%-ra nőnek a bérköltségek.

6. A költségvetési törvényben meghatározott célokat a társaságnak nem igazán sikerült elérni, annak ellenére, hogy 2005–2007. évekre összesen 17, 3 milliárd forint támogatást kapott a fenti célok megvalósítására. Az eredmény esetleges növekedése nem az általában stagnálónak mondható értékesítés nettó árbevételéből, hanem inkább az egyéb bevételekből következik. A reorganizáció eredeti célkitűzéseitől és a céltámogatások struktúrájától eltérően a létszám és ezzel együtt a bérkiáramlás jelentősen megnőtt.

7. A részvénytársaság állami támogatása folyamatosan nő, a nézettség folyamatosan csökken. Az MTV rendkívüli mértékben veszítette el a 18–59 éves, magasan kvalifikált és jelentős vásárlóerővel rendelkező nézőit is. A diplomások körében a Magyar Televízió műsorkínálata, és általánosságban minden fontos ismérv szerinti megítélése a 2004-es népszerűségének, illetve megítélésének kevesebb, mint kétharmadára zsugorodott.. Mindezekből az olvasható ki, hogy az MTV az elmúlt 4 év során nem tudta megfogalmazni és következésképpen megvalósítani a közszolgálati formanyelvet és műsorstratégiát.

A közszolgálatiság megújítása a közeljövőben csak a korszerű tradicionalitás és a kísérletező újítás egyensúlyán keresztül érhető el, mely az értékteremtés konvencióját újítja meg korcsoportokra és életmódközösségekre szabott egyedi formátumokban.

Az új közszolgálatiság tartalmi irányelveit a multikulturalizmust lassan európai szinten is felváltó interkulturalitás szellemisége foglalja keretbe, mely a csoportkülönbségek újra­fogal­mazá­sá­val, az előítéletek oldásának új típusú módszereivel a nemzeti integritás és értékképzés folyamatát erősíti. Az új MTV célja végső soron: Magyarország kulturális intelligenciájának, az egyének és a közösség együttműködési képességeinek fejlesztése szellemi kalandot, élményszerű gondolkodást tükröző műsorokon keresztül.

8. Jelen pályázat írója azzal számol, hogy beiktatása esetén egy rövidebb, 2 éves időszakra szóló konkrét közszolgálati feladattervet készít, valamint egy olyan 4–5 évre szóló részletes stratégiát dolgoz ki, amely alapja lesz az állammal, mint tulajdonossal kötendő közszolgálati szerződésnek.

9. A magyar közszolgálati televízió egyedi, konkrét stratégiája következményeként az m1 csatorna a jelenleginél 20%-kal nagyobb nézettségét tekintem kitűzhető célként 2008-ban az egész nap; és 25%-os emelkedését a főműsoridő vonatkozásában. 2009-re további 25%-os nézettségjavulást tűzök ki célul (2008-hoz képest) az egész nap és 35%-os nézettségjavulást a főműsoridő tekintetében. A net reklámárbevétel 2008-ban lényegében a 2007. évvel azonosnak feltételezem, de az új műsorrend hatására 2009-re már egy jelentős 20%-os reklámárbevétel növekedéssel számolok.

Remélem, más pályázók is kedvet kapnak, s hozzám hasonlóan megosztják elképzeléseiket a nagyérdeművel, hogy később visszatekintve legalább egyvalami világos legyen: lehetett volna megoldás.

Szabó Stein Imre

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kíváncsi, milyen idő van a Marson? Ezen a weboldalon megnézheti

Kíváncsi, milyen idő van a Marson? Ezen a weboldalon megnézheti

Tolonganak a megrendelők, 500 millió forint értékben vettek ebből a zsebre rakható projektorból

Tolonganak a megrendelők, 500 millió forint értékben vettek ebből a zsebre rakható projektorból

Álszentség, iratmegsemmisítés - kemény szavak a pedofíliáról a Vatikánban

Álszentség, iratmegsemmisítés - kemény szavak a pedofíliáról a Vatikánban

Keletről támad a II. ukrán hidegfront

Keletről támad a II. ukrán hidegfront

Töltse le, megéri: ez a bővítmény egy kattintással felgyorsítja a böngészőjét

Töltse le, megéri: ez a bővítmény egy kattintással felgyorsítja a böngészőjét

Még további fél évig fennáll a bevándorlási válsághelyzet

Még további fél évig fennáll a bevándorlási válsághelyzet