Balázs Péter: „A cseh elnök egy primadonna”

hvg.hu: Örömtüzeket gyújtottak Európában, arra föl, hogy Václav Klaus cseh elnök végre aláírta a lisszaboni szerződést. De az mégis nonszensz, hogy egyetlen államfő elszabotálhatja 27 ország előremenetelét.

Balázs Péter: A lisszaboni szerződés valójában a 2004-es bővítéshez tartozik, hiszen annak az intézményi mélyítését tartalmazza. Tudomásul kell venni, ekkora nyájjal - 27 tagállammal - már nem lehet úgy haladni, hogy egy-kettő le ne szakadna. Először Franciaország vétózta meg a dokumentumot, aztán Hollandia, majd Írország, most éppen Csehország, pontosabban Václav Klaus. A cseh elnök egy primadonna, aki a saját személyes drámáját játszotta el Európa színpadán, de magatartása azt is mutatja, hogy bizonyos tagországok nem akarják igazán az egyesült Európát, hanem inkább különálló nemzetekben gondolkodnak.

hvg.hu: Magyarország szinte mindig együtt megy a nyájjal. Nem kellene néha nekünk is az erőfitogtatás politikai eszközével élnünk?

B.P.: Csehországról a különállás, a többiekkel való játszadozás képe alakult ki, és ez egyáltalán nem pozitív. Ezt nagyon nehéz lesz ledolgozniuk. Maga a cseh külügyminiszter is elismerte, megbízhatatlanná tette őket Klaus.

hvg.hu: Egyébként Magyarország megítélése most milyen az Európai Unióban, hiszen az elmúlt évekre, de legfőképp az utóbbi egy évre nem nagyon lehetünk büszkék?

Balázs Péter © Horváth Szabolcs

B.P.: Sokat rontott a megítélésünkön, hogy az elsők között kapott el bennünket a válság. A Bajnai-kormány óriási áldozatokat követelő, de elkerülhetetlen lépései nyomán kézzelfogható a gazdasági bizalom visszaszerzése. Jövőre valószínűleg a 27 tagállam közül a 3,8 százalékkal nálunk lesz a legalacsonyabb a költségvetési hiány. Komoly esélyünk van arra, hogy elsőként jöjjünk ki a régiónkban a válságból, ami azért nagyon fontos, hiszen ezzel megnyerhetjük a munkahelyekért folyó küzdelmet. Mindezt persze kérdésessé teszi a küszöbön álló parlamenti választás, különösen azok az ellenzéki hangok, amelyek mérlegelés nélkül mindenre azt válaszolják: majd visszavonjuk. Ez egyáltalán nem szolgálja az ország érdekét.

hvg.hu: Erre ennyire figyel Európa?

B.P.: Igen, és ez lerontja a hitelünket.

hvg.hu: A válság mellett a szlovák-magyar konfliktus sem használt nekünk.

B.P.: Ilyen éles konfliktusunk még nem volt, erre nem is volt felkészülve a külügyi apparátus. A helyzetet a Szécsényben tartott szeptemberi miniszterelnöki csúccsal kezelhetővé tettük. A minapi magyar-szlovák külügyminiszteri találkozón további eredményeket értünk el. Sólyom László kitiltásának konfliktusa két úton megy tovább. Az egyik, hogy az EU-nál megindítottuk a kötelezettségszegési eljárást, ami jogi és erkölcsi elégtételt fog adni az elnöknek. Először a Bizottság elé kerül az ügy, majd az Európai Bíróság megállapíthatja a jogszerűtlenséget. Szankció nincs, de a jogszerűtlenség megállapítása a köztársasági elnöknek teljes elégtételt jelent. Másrészt Miroslav Lajcákkal végigzongoráztuk a látogatások protokollját, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyesmi.

hvg.hu: A másik kritikus ügy az államnyelvtörvény. Ebben hol tartanak?

B.P.: Az államfői látogatás elutasítása a két állam konfliktusa volt. A nyelvtörvény viszont egy Szlovákián belüli ügy, a szlovák kormány és a szlovákiai kisebbségek, köztük a magyarok konfliktusa, éppen ez teszi különösen érzékennyé. Magyarország harmadik félként, mint a szlovákiai magyar kisebbség védelmezője léphet fel. Óriási előrelépés, hogy Szécsényben sikerült megállapodni: mindkét fél elfogadja az EBESZ összes ajánlását. A hét elején abban is megállapodtunk szlovák kollegámmal, hogy a kisebbségi vegyesbizottság tovább fog dolgozni, megtartjuk ezt a fórumot.

Megegyeztünk abban is: Szlovákia elfogadja, hogy Magyarország ebben az ügyben harmadik félként belép, kérdéseket tesz fel és véleményt nyilvánít a készülő végrehajtási rendeletről. Ez azért fontos, mert rendkívül érzékeny a téma: a szlovák állami szuverenitás a kisebbségekért vállalt felelősséggel találkozik. A héten megállapodtunk a nyelvtörvény végrehajtási szabályainak megjelenési módjában is. Eloszlottak a korábbi kételyek, biztosítékot kaptunk, hogy publikus kormányhatározat lesz. Minderről tájékoztattam Csáky Pált és Bugár Bélát, akik erre úgy reagáltak: ennél jobbat ők sem tudnak elképzelni.

hvg.hu: Mikor lesz újabb miniszterelnöki találkozó?

B.P.: Kidolgoztuk az alapját annak az új együttműködési csomagnak, amelyben a két ország miniszterelnöke meg tud állapodni, és szerintem megérhet a helyzet egy újabb találkozóra akár egy-két hónapon belül is.

hvg.hu: Szlovákia és Magyarország is választ jövőre. Mennyire számít a feszültség újbóli kiéleződésére, például szlovák oldalról a magyar kártya ismételt előhúzása, vagy magyar oldalról a kettős állampolgárság felvetése miatt?

B.P.: Az Európai Unión belül a kettős állampolgárságnak nincs hozadéka az egyének számára. Máshogy is ki lehet fejezni a magyar nemzet történelmi, kulturális egységét, összetartozását, például iskolák, egyházak, civil szervezetek támogatásával, ahogy ezt nemzetközi szinten is teszik. A kettős állampolgárság tömeges erőltetésének hozadéka nem lenne, kára viszont annál több.

hvg.hu: Ez okozhat feszültséget a két ország viszonyában?

B.P.: Okozhat. Magyarország történelmileg nem dolgozta fel saját múltját, ellentétben a németekkel, a dánokkal, akik régi konfliktusaikon túl tudtak lépni, és meg tudtak fogalmazni egy új identitást. Súlyos történelmi késésben vagyunk, és a politika gyakran visszaél ezzel. Itt van például a trianonozás. Időnként elfelejtjük, hogy mekkora az államunk és nem teszünk különbséget állam és nemzet között. Lehet úgy a 21. században múltat ápolni, jó nemzeti tartással járni-kelni Európában, hogy azzal másokat ne sértsünk meg, hogy az nemzeti és ne nacionalista legyen.

hvg.hu: De nem minden múlik rajtunk, a szlovákok folyamatosan kijátsszák a magyar kártyát.

B.P.: Ezek egymást erősítő folyamatok, amit mindkét fél gerjeszthet. Most úgy látom, Slota kezd kiszorulni a hatalom centrumából, tehát Szlovákiában enyhülhet a helyzet. Jó lenne, ha Magyarországon sem romolna.

hvg.hu: Mennyire lesz folytonos a magyar külpolitika a kormányváltás után? Németh Zsolttal, aki most a Fidesz fő külügyére, mennyiben van egy hullámhosszon?

B.P.: A külpolitikai egyeztetés parlamenti fórumai most működnek, a kérdés az, hogy a kampány mennyire viszi el szélsőséges irányba az ellenzéket.

hvg.hu: Önnek tavaszig szól a bérlete a bársonyszékbe. Mi lesz ezután?

B.P.: Most a magyar külügyminiszterségre koncentrálok. Korábbi munkahelyemről, a CEU-ról fizetés nélküli szabadságon vagyok, oda bármikor visszatérhetek.

hvg.hu: Mit szól Andor László jelöléséhez?

B.P.: Jó és bátor döntésnek tartom.

Apáti Tóth Kata