hvg.hu: Mikor fogant meg a szakmában és a politikai döntéshozókban a Tisza-szabályozás gondolata?

Kassai Ferenc : Az elképzelés akkor körvonalazódott, amikor a Tiszára zúdult hatalmas víztömeg 1998 és 2001 között négy nagy árvízet eredményezett. A védekezési, kárelhárítási és újjáépítési költségek 120 milliárd forintra rúgtak, óriási többletterhet róva a nemzetgazdaságra. A helyzetre értelmes megoldást kellett találni. A Tisza-völgy árvízi biztonságának megerősítéséről az Orbán-kormány 2002 februárjában döntött. A koncepció lényege az volt, hogy - az ökológiai szempontokra is figyelemmel - javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket, és a folyó árvízeit a kiépülő védelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni. Az elképzelés a Vásárhelyi Pál által tervezett, a XIX. században megvalósult rendszerre épült. Dióhéjban ez azt jelenti, hogy az árvízkor keletkezett víztömeget az ártér egy részén helyezik el, majd a vízmennyiség felhasználásával a folyó mentén eleven tájgazdálkodást hoznak létre.

hvg.hu: Akkor a terv korántsen csupán árvízvédelmi cél szolgált.

Kassai Ferenc

Kassai Ferenc : Az árvíz-biztonság mellett a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztése a terv szerves része. Erről 2004 tavaszán az Országgyűlés törvényt alkotott. A Vásárhelyi-terv első üteme tartalmazta a környezet- és természetbarát, az EU- követelményrendszerrel harmonizáló terület- és földhasználat kialakítását.. A 2004 és 2007 között a Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árapasztó tározók, valamint a Nagykörüi tározó első ütemének megvalósítása szerepelt a tervek között.

hvg.hu: Az érintett Tiszavidéki települések polgármesterei viszont hamar élni kezdtek a gyanúperrel, mondván „nem árvízvédelmi, hanem átfogó vidék- és infrastruktúra-fejlesztési programmá kell tenni a Vásárhelyi-tervet.”

Kassai Ferenc : Igen, voltak akik – helyesen - ezt hangoztatták. Mások mellett a Szamos-Kraszna közi tározóról tartott 2004 májusában tartott tanácskozáson Veres Nándor, a tározókkal érintett térségek polgármestereiből álló, egyelőre nyolctagú tanács elnöke, Nagykörű polgármestere fogalmazott ezekkel a szavakkal. És sajnos tényleg az történt, hogy alig egy-két év múlva a döntően vidékfejlesztési programként induló terv árvízvédelmi beruházássá alakult. Ráadásul 2006-tól egyre kevesebb pénz jutott rá az állami költségvetésből. Mondanom sem kell, hogy a Nagykörű melletti árvízi tározó építése is lekerült a napirendről.

hvg.hu: Mind bizonytalanabbá váltak a Vásárhelyi-tervben ígért tájgazdálkodási beruházások is.

Kassai Ferenc : Ez így van. Sőt, a járulékos építkezésekre, például kerékpárutakra, csatornázásra, turisztikai fejlesztésekre a regionális fejlesztési tanácsoknál a településeknek pályázniuk kell – ez újabb lassító tényező.

hvg.hu: Megszűnt a tervet felügyelő kormánybiztosi hivatal is.

Kassai Ferenc : A projekt ezzel óriási lépéshátrányba került. Ez egyenes folyománya volt annak, hogy 2006 és 2007 környékén lelassultak a munkálatok, a gazdasági válság és az eladósodott büdzsé miatt alaposan lefaragták a kiadásokat. A visszafogás következtében nem sikerül munkalehetőségeket teremteni az érintett településeken és vonzáskörzetükben. Nemzetgazdasági kárt okozott, hogy a térségből az elvándorlást emiatt nem lehetett sem megszüntetni, sem megakadályozni. Ezért mondom azt, hogy vissza kell térni - nemcsak a jövő, hanem már a jelen érdekében is -, a Vásárhelyi-terv eredeti céljaihoz, a Tisza-szabályozáshoz és vele karöltve a vidékfejlesztési munkahelyteremtő beruházásokhoz. Nem kampányszerűen és erőltetetten, hanem józan megfontolásokkal. A Vásárhelyi-terv fölgyorsítása elől a következő kormány nem térhet ki.

Dalmáth Lajos