A Parlament Caféban hétfőn, a Sólyom for President felhívást ismertető sajtóértekezleten nagy érdeklődést váltottak ki az utolsóként felszólaló Tölgyessy Péter szavai, hiszen ő Sólyom Lászlóval együtt ott volt a „harmadik köztársaság” alapítói atyái között. Aztán a parlament padsoraiban, előbb az SZDSZ, majd s a Fidesz képviselőjeként belülről is részletesen megismerte a hazai politikai rendszer gyakran üresjáratba kapcsoló, javításra szoruló működését.

Tölgyessy elismerte, Sólyom László „arisztokratikus” köztársasági elnök volt, Göncz Árpád viszont a „népbarát”, Sandro Pertini olasz elnökről vett példát, mindig mosolygott, szívesen simogatta a gyerekek fejét.  Politikai szerepvállalása azonban ellentmondásos volt: aktivista szerepet vállalt 1990 és 1994 között, amikor az MDF vezette koalíció volt kormányon. Amikor az MSZP került hatalomra, szövetségben az SZDSZ-szel, Göncz kifejezetten passzívvá vált, és az maradt 1998 és 2000 között, is, amikor a Fidesz kormányzott. Lehet, hogy Sólyom néha túlzottan arisztokratikusan viselkedett, sőt, bizonyos dolgokban néha egyenesen mániákusnak tűnt, de az alkotmányosság melletti elkötelezettségéhez kétség sem férhetett, s szilárd, autonóm személyiség benyomását keltette. „Vitathatatlanul ő volt a legjobb köztársasági elnök az eddigiek közül. Egy meghunyászkodó személyiség jelölése Sólyom posztjára arculcsapása lenne 1989 szellemségének”, fejtette ki Tölgyessy Péter.

Azt, hogy Sólyom László milyen köztársasági elnök lenne politikai értelemben, az most, a második megbízatása alatt derülne ki, mondta Tölgyessy. Ha ugyanazt a szerepet be tudná tölteni Orbán Viktor mellett, mint amit Gyurcsány és Bajnai mellett, akkor az alkotmány elvárásainak megfelelően viselkedne. Figyelembe kell venni, hogy alkotmány eredetileg nem „protokolláris” elnököt akart, hiszen a „nemzet egységét megtestesítő” államfőről beszél. Ez azt jelenti, hogy miközben „normál üzemmódban” fontos protokolláris és közjogi funkciói vannak, rendkívüli esetekben a köztársasági elnök aktívvá válhat: ha például alkotmányellenes lépésekre kerül sor az országban, szélesebbre nyílnak a köztársasági elnök jogai. Ugyanez történik válsághelyzetekben is. (Sólyom László megpróbált 2006 őszén élni szűkre szabott lehetőségeivel, nem rajta múlt, hogy a szocialista- liberális többségű parlament  bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek, ezzel megágyazott az MSZP 2010-es történelmi választási vereségéhez.)

„Ha Sólyom László hű marad önmagához, akkor nem lesz Orbán Viktor szolgája, hanem a kétharmados parlamenti többséget igyekszik majd kiegyensúlyozni”, szögezte le Tölgyessy.  

Kétségtelen, a köztársasági elnök jelölése, illetve parlamenti megválasztása egyfajta mérce lesz, melynek alapján megítélhetjük, milyen jellegű hatalomgyakorolása számíthatunk a következő kormányzati ciklus alatt.  

Pelle János