hvg.hu: Hány évig dolgozott a rendőrségnél, és milyen nagy fajsúlyú bűncselekmények történtek munkássága során a megyében, illetve Miskolcon?

Pásztor Albert: A Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Karán szereztem diplomát 1979-ben, és mérnökként kaptam bűnügyi nyomozói állást. 1987-ben bűnügyi alosztályvezetőnek, három év múlva vizsgálati osztályvezetőnek neveztek ki. Második diplomámat a Miskolci Egyetem jogi karán szereztem, 1991-ben, 2000-ben pedig Berta László megyei főkapitány javaslatára Miskolc város rendőrkapitányságának vezetésével bízott meg az országos rendőrfőkapitány. Ami a komolyabb ügyeket illeti, részt vettem a rendszerváltozás utáni első hazai gyermekrablás felderítésében, amikor egy testvérpár egy 8 éves ózdi kislányt tartott fogva és követelt érte válságdíjat. Miskolcon játszódott élesben a Bonnie és Clyde néven elhíresült pár története, akik fegyveres rablásokat hajtottak végre és rendőreinkkel is tűzharcba keveredtek. Ugyancsak tűzharc alakult ki 2002-ben a zálogházi rablók üldözésekor, szerencsére a Skorpió nem találta el egyetlen kollégámat sem. Sok dolgunk volt a futballhuligánokkal is, 2005-ben a Diósgyőr-Újpest mérkőzés után mintegy 250 fővárosi rendbontót vittünk be a kapitányságra.

hvg.hu: Betöltötte az 56. évet, és 32 év szolgálati viszony után kérte a nyugdíjazását. Számos rendőrvezető élt a korkedvezmény lehetőségével, majd őrző-védő céget alakított, kihasználva az ismertségét. Nem gondolt már korábban a nyugdíjba vonulásra?

Pásztor Albert: Nem vagyok küldetéstudatos ember, de úgy gondoltam, hogy miskolci rendőrkapitányként - ismerve a lokális viszonyokat - sokat tudok tenni az ide született emberekért. Ez az állandó készültségi helyzet, a mindennapos feszültség felőrölt, és úgy érzem, hogy mint rendőr elhasználódtam. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a rendőr a szolgálat során mindig az élet árnyékos oldalán áll, de sok esetben olyan jelenségekkel találkozik, amelyeket lélekben nem könnyű feloldani akkor sem, ha magunk vállaltuk ezt a munkát. Ha a legjobb szándékkal dolgozunk, akkor is sok bántás ér bennünket, ami hibázás esetén hatványozódik. Mostanában könnyen ki lehet tekerni a nyakunkat.

hvg.hu: Miskolc rendőrvezetőjeként hogyan ítéli meg a város mostani bűnügyi helyzetét?

Pásztor Albert: A társadalmi viszonyok ismeretében jónak tartom a jelenlegi állapotokat. Ez a megállapítás azonban nem érvényes minden bűncselekménytípusra és minden városrészre.

hvg.hu: Bűnügyi szempontból értékelve mikor volt a mélypont a városban,  és mi lehetett a folyamat elindítója?

Túry Gergely

Pásztor Albert: A mélypont még nem következett be. Sok olyan sajnálatos folyamat zajlik, amelyek egyre erősödő konfliktusokat szülnek. Ezek végkimenetele megjósolhatatlan.

hvg.hu: A türelmi zóna kijelölésében - ami persze érdekeket is sért - élen járt Miskolc. Mi változott az intézkedés óta, kevesebb-e a prostitúcióra épülő bűncselekmény?

Pásztor Albert: Szerintem a prostitúciót ellenőrzött keretek között kell űzni, megszüntetni soha, sehol nem tudták. E területen a rendőrség annyi eljárást tud lefolytatni, amennyit csak akar. A Szinva utcát egyébként külterületi elhelyezkedése miatt jelöltük ki türelmi zónának, ami után Miskolc többi területét tiltott övezetté tudtuk nyilvánítani. Ennek ellenére máig sok esetben kell örömlányokkal szemben intézkedni a Bajcsy-Zsilinszky és a Soltész Nagy Kálmán utcában, bár az új törvényi szabályozás óta már elzárással sújtja őket a bíróság.

hvg.hu: Aztán ott van még a Lyukó-völgyben és még néhány városrészben is működő modern rabszolgatartás, amit szintén kezelni kell.

Pásztor Albert: Mindig vannak kiszolgáltatott csoportok, és lesznek, akik kihasználják őket. Ezek olyan ügyek, amelyekben csak kivételes esetben tudunk eljárást indítani, és ritka a siker. Esetenként illetéktelenül próbál beavatkozni a rendőr és győzködi a kritikus helyzetbe került embert, hogy vigyázzon, mert csicskaként fogják kezelni, de többnyire hiábavaló a munkánk.

hvg.hu: Nem mehetünk el szó nélkül az Avas lakótelepen kialakult állapot mellett sem, ahol sok száz család életét tették pokollá a „fészekrakók”.

Pásztor Albert: Amikor tudomást szereztem a sokak számára elviselhetetlenné vált helyzetről, megerősítettem a városrészben működő rendőrőrsöt, ami így az ország legnagyobb rendőrőrse lett. És ez nem csak látszatintézkedés volt. A panelházas övezetben ezres nagyságrendű a csendháborítás, amely cselekményt a törvénymódosításkor szerettem volna beemelni a bírói, elzárással sújtható szabálysértések közé. Annak lenne visszatartó ereje, de javaslatomat mindeddig nem vették figyelembe.

hvg.hu: A sajtó néhány szegmense önre ragasztotta a „cigányozó rendőrkapitány” jelzőt, mert 2009-ben nyíltan kimondta, hogy a közterületi rablásokat szinte kizárólag cigányok követik el. Ezután felettesei eltávolították a beosztásából, majd több politikai oldal vezetői, Miskolc akkori polgármestere és jókora civil tömeg tüntetést szervezett a hivatalába történő visszahelyezéséért. Akkor senki nem ajánlotta fel, hogy kérje a nyugdíjaztatását?

Pásztor Albert: Önök is tévesen idézik az általam elmondottakat, ahogyan azt számos média teszi. Egy sajtótájékoztatón 2009 januárjában ismertettem az utóbbi 5-6 hét kiemelt bűnügyeit, közöttük a rablásokat, mert azzal tartoztam a nyilvánosságnak. Ott tényként közöltem a durva elkövetési módokat, az elkövetők életkorát és bűnügyi előéletét. Legnagyobb sajnálatomra ki kellett mondanom, hogy az ott felsorolt valamennyi rablás elkövetője cigány származású volt. Ennyi idő távlatában úgy ítélem meg, hogy akkor a miskolci embereket tájékoztatnom kellett arról: hol legyenek körültekintőek, mire ügyeljenek, hogy ne legyenek rablás sértettjei. Lehet, hogy nem szerencsés, ha mindezt egy vidéki rendőrkapitány mondja ki, de tudtam, hogy nálam erre hivatottabbak ezt nem teszik meg. Márpedig az elhallgatás nem fér össze a lelkiismeretemmel és a szakmámmal sem. Emiatt támadtak a belvárosi szalonjogvédők vagy kutatási ösztöndíjjal a „terepre” tévedő szociológusok, antropológusok, szavazatéhes „politikusok”. Akik viszont önfeláldozóan tesznek a cigányságért, azok elfogadták a nyilvánosságra hozott adatokat. Tudták, hogy ezt a problémát felszínre kellett hozni, mert „helyzet van”. Ezután mondta Tölgyessy Péter, hogy a romakérdésben mintha egy gát szakadt volna át. Tele van a magyar sajtó azzal, mit gondolnak értelmiségiek erről a témáról. Utólag örülök, hogy mindezt kiváltottam.

hvg.hu: A nyugdíjaztatásával kapcsolatos cikkek hozzászólásaiból kiderül: komoly népszerűségnek örvend környezetében, de az ország távolabbi pontjain is.

Pásztor Albert: Meghatódtam, amikor a civilek és a pártok kiálltak mellettem, és most is örülök az emberek szimpátiájának. Soha nem tekintettem magam mártírnak, csak olyan sikeres rendőri vezetőnek, aki nem bújt a szabályok mögé, nem várt útmutatást, hanem cselekedett, amikor indokolt volt. Mindezt olyan csoport élén tehettem, amelyre mindig számíthattam, és amelynek tagjai megbízhattak bennem.

hvg.hu: Milyen örökséget hagy maga után?

Pásztor Albert: Van egy ütőképes csapat, amely évek óta egyenletes, jó teljesítményt nyújt.. Utódomnak azt kívánom, hogy minél több területen múljon felül, mert ez a polgárok és a kapitányság érdeke. Ha pedig abból a beosztásból megy nyugdíjba, azt hozzám hasonlóan emelt fővel tudja megtenni. Jómagam október 13-áig a felmentési időmet töltöm, addig állományban vagyok, és ha igénylik a segítségemet, állok rendelkezésre.