A Jobbik Magyarországért párt, mely kezdettől fogva mozgalomként is definiálta magáét, miközben a második legerősebb ellenzéki parlamenti párt, s státuszának fogva messzemenő törvényi védelem illeti meg, állandóan provokálja a jogrendszert és az államapparátust.

Hajdúhadháza, 2011. április

Stiller Ákos

A „cigánybűnözés” elleni fellépés ürügyén folyamatos utcai kampányt folytat, aminek eszköze a betiltott, de állandóan alakot változtató, majd Próteuszként feltámadó Magyar Gárda.

Ez a paramilitáris, provokációra szakosodott társaság, pontosabban azok a radikális nacionalisták, akik az etnikai konfliktusok kiélezésére szakosodtak, legújabban polgárőrnek álcázzák magukat. Az országban több helyen is „polgárőr egyesületeket” alakítottak, melyek magukat országos hatáskörrel ruházták fel, ott jelennek meg, ahol saját megítélésük szerint „rendteremtésre” van szükség. Mint a múlt héten, Hajdúhadházon, abban a munkanélküliségtől sújtott, tizennégy ezer lakosú kelet-magyarországi kisvárosban, ahol a kisebbségi probléma már a kilencvenes években igen súlyos volt.

Jártam ott a kilencvenes évek közepén, s máig emlékszem a házakra, melyek közvetlenül a cigánytelep szomszédságában álltak (gondolom, ugyanúgy, ahogy most). Magasított kerítések, tetejükön üvegcserép, szögesdrót, a kertekben vadul vicsorgó kutyák. Tulajdonosaik így kívántak megóvni a kertjük termését, védekezni a „megélhetési” bűnözés ellen, amire minden bizonnyal már akkor megvolt az okuk, mert a rendőrség tehetetlennek bizonyult a „kisebb értékre elkövetett” lopásokkal szemben.

Ebben a környezetben jelent meg most a „Szebb Jövőért” polgárőr egyesület, s kezdett el járőrözni. Egyenruhát viseltek, de nem masíroztak alakzatban. Fekete uniformisuk feltűnően hasonlított a Magyar Gárdáéhoz, de persze ügyeltek arra, hogy ne legyen azonos vele. Érdekelt, mit szólnak ehhez a valódi polgárőrök, ugyanis Hajdúhadházon normális bejegyzett polgárőrség is működik, egy nyugdíjas rendőr vezetésével.

Felhívtam Túrós Andrást, a pártállami időkből ismert országos rendőrfőkapitányt, aki most a 90 ezer főt tömörítő, a rendőrséggel és e helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködő Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Feltételeztem, hogy a valódi polgárőrök majd elítélik a nevükben fellépő provokátorokat, annál is inkább, mert az OPSZ előzőleg több hivatalos közleményt is kiadott a tárgyban. Felhívta a nyilvánosságot, hogy „az elmúlt napokban Gyöngyöspatán különböző elnevezésekkel járőröző civil szervezet és annak tagjai nem tartoznak az OPSZ-hez, és az ott tapasztaltaktól az Országos Polgárőr Szövetség a kilencvenezres tagsága és a 2154 egyesülete nevében elhatárolódik”.

Majd honlapjuk közzétette, hogy az OPSZ-hez „egyetlen egy olyan ’polgárőr’ egyesület sem jelentkezett, amely a gárdához közelálló vagy a gárdához tartozó lenne”. A polgárőrségek ugyanis „politikamentes és pártsemleges egyesületek és kizárólag szakmai alapon szerveződnek. A hatályos törvényeket, az emberi méltóságot, az állampolgári jogokat minden körülmények között tiszteletben kell tartaniuk. Azok az egyesületek, amelyek politikai pártokhoz, szövetségekhez kötődnek, nem lehetnek tagjai a szövetségnek.” És valakinek még kétségei lennének: „Kizárólag az az egyesület számít az OPSZ tagjának, amelyet az adott megyei szövetség tagjai közé vesz. Polgárőr pedig csak az lehet, aki jelentkezik az OPSZ-be vagy ajánlják, valamint a következő feltéteknek eleget tud tenni: büntetlen előéletű, levizsgázik polgárőr alapismeretekből, majd ezután több hónapos polgárőri szolgálatot teljesít.”

Ezután adta hírül az OPSZ honlapja, „hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Benken, Petneházán és Vaján a Nemzeti Őrsereg polgárőr egyesületet alakított. A három említett polgárőr egyesület nem tagja sem a megyei, sem az OPSZ-nek”. De a testület rohamosan romló hírnevének megőrzésére nem jutott más Túrós Andrásék eszébe, mint hogy honlapjukon közöljék: az OPSZ „kezdeményezte a polgárőr név levédését, mivel az elmúlt hónapokban már alakult olyan egyesület, amelyik visszaélt a polgárőr névvel”.

Felhívtam Túrós Andrást, fejtse ki a véleményét a helyzetről, annál is inkább, mert a honlapjukat meglehetősen kevesen olvassák, és a média rövidesen a gárdistákkal azonosítja a polgárőröket. A rendőrtábornok telefoninterjút adott, melyben arról szólt, hogy az OPSZ vezetőségének nagyon behatároltak a lehetőségei, országos problémáról van szó. Kelet-Magyarországon súlyosbodik a helyzet, a Jobbik tagjai a valódi polgárőrség népszerűségét és elismertségét kihasználva, megpróbálják polgárőrnek álcázni magukat. Ehhez az egyesülési törvény alapján joguk van, létrehozhatnak polgárőr egyesületet, és olyan módszereket alkalmaznak, bűnmegelőzésre hivatkozva, melyeket az OPSZ tilt tagjanak.

Erre felvetettem, hogy ha ez így megy tovább, rendfenntartás ürügyén „pártszolgálatosok”, ellenőrzés nélküli „szabadcsapatok” jelennek meg a közterületeken. Vagyis nem érdemes lovagolni a szavakon, a rendőrségnek határozott fellépéssel elejét kell vennie a tudatos zavarkeltésnek, a cigányság elleni uszításnak. Ha már a hatóság korlátozottan képes csak megvédeni a magántulajdont, legalább előzze meg a konfliktusok eldurvulását. És a rendteremtésben a valódi polgárőröknek is részt kellene venniük. Túrós tábornok erre azt fejtegette, hogy az OPSZ semmit sem tehet az ügyben. Csak reményét fejezte ki, hogy az ál-polgárőröket sikerül jobb belátásra bírni, és minél hamarabb olyan jogszabályok születnek, amelyek korlátozzák, illetve lehetetlenné teszik az önjelölt rendfenntartók parádézását, az ellenőrzés nélküli szabadcsapatok vonulgatását. Megismételte: az OPSZ csak annyit tehet, hogy elhatároló közleményeket ad ki, és sürgeti a politikusokat, hogy lépjenek közbe.

Látható, hogy az OPSZ szármára mérhetetlenül kínosak a legutóbbi fejlemények, egyebet se szeretnének, mint hogy legyen már vége tagjaik politikai kompromittálásának. A deklaráltan „politikamentes és pártsemleges” szervezet vezetői remélik, hogy a probléma majd magától megoldódik, hamarosan elmúlik fejük fölül a vész. De ennek semmi jele. Az önkéntes rendfenntartók  járőrözése  feltehetőleg ezen a héten is folytatódik, munkát adva a nagyszámú, helyszínre vezényelt rendőrnek és polgárőrnek. Utóbbiak pedig, ha ez az álarcos bújócska tovább folytatódik, maguk sem tudják majd, hogy valójában kicsodák, miközben az elnökük keresi, de nem találja szavakat.