Az operatív programokban megjelenő célokra az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250-300 milliárd forint érhető el Magyarország számára 2004 és 2006 között. A források 55-60 százaléka környezetvédelemre, közlekedési infrastruktúrára és vidékfejlesztésre, 25 százaléka kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítésére, tudástársadalommal összefüggő programokra, 20 százaléka pedig a foglalkoztatási, valamint társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos fejlesztésekre jut. Baráth Etele utalt arra, hogy az EU-hoz már több mint 15 éve csatlakozott államok közül is többen képtelenek lehívni a rendelkezésükre bocsátható teljes támogatási összeget.
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NTV) azzal foglalkozik, hogyan váljon Magyarország sikeressé - mondta a kormányfő a parlamentben. Medgyessy szerint a kormány felelőssége az, hogy megteremtse az ország sikerességének feltételeit. A terv első eleme Medgyessy szerint "befektetés a gazdaságba", egy nagyobb igazságosságra épülő elosztási rendszer érdekében. A másik fő irányvonal a "befektetés az emberbe", az esélyteremtés és a korszerű tudás. "A harmadik elem a befektetés a környezetbe annak érdekében, hogy valóban hosszú távon is fenntartható fejlődés legyen Magyarországon, jó, ápolt és egészséges természeti környezetben élhessünk" - mondta a miniszterelnök. A kormányfő beszéde végén arra kérte a parlamentet, hogy a tavasz végéig szülessen egy országgyűlési határozat, amely megerősíti a terv fő irányait.
Herényi Károly (MDF) és Bóka István (Fidesz) hiányolta, hogy a nemzeti fejlesztési tervet a kormány nem vitte a parlament elé. Az átfogó elképzelést Herényi uniós csatlakozási szükségletnek minősítette, de úgy ítélte meg, hogy nem ad választ a magyar társadalom legégetőbb problémáira, s csak viszonylag szűk rétegnek kedvez. Kritizálta, hogy a kormány megszüntette a Széchenyi-tervet, holott szerinte azt be kellett volna építeni a nemzeti fejlesztési tervbe, és így, mint mondta, konszenzust lehetett volna létrehozni. A terv prioritásaival és célkitűzéseivel a Fidesz egyetért, de tervekkel és prioritással "már tele van a padlás" - jelentette ki Bóka István a Fidesz képviseletében.
Az Európai Bizottság Budapesten tárgyaló bővítési biztosa szerint immár semmiféle nehézség nem állhat az EU jövő májusi bővítésének útjába. Günter Verheugen szerint Európa megosztottsága az iraki háború ügyében csak átmeneti jelenség, s kijelentette: a közép- és kelet-európaiak nem akarják, hogy bárki is marakodjon miattuk. "A nyolcak levele vagy a vilniusi felhívás az amerikaiakkal való szolidaritásra átmeneti dolog volt. A kelet-európaiak nem akarják, hogy az egyik oldalon az amerikaiak, a másik oldalon egyes nyugat-európaiak marakodjanak rajtuk. Közös külpolitikát akarnak. Belépésük az EU-ba a közös külpolitikát célzó erőfeszítéseket inkább erősíteni fogja" - mondta az EU bővítési biztosa a Welt című német újságnak adott interjújában. (MTI)