Egy amerikai tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek elmondta: hajnalban megbízható hírszerzési forrásból értesültek arról, hogy iraki titkosszolgálati tisztségviselők tanácskozásra gyűltek össze, és a találkozón Szaddám Huszein és két fia is megjelenik. A tanácskozást Bagdad egyik lakóövezetében tartották. Az amerikai középső parancsnokság rövidesen kiadta a parancsot a csapásra. Egyelőre nem tudni, hogy a bombázás követelt-e áldozatokat, de a légi csapás teljesen romba döntötte az épületet.
Bombatalálat érte reggel azt a szállodát is Bagdadban, ahol a külföldi újságírók többsége lakik. Szemtanúk szerint legalább öten megsérültek. A hajnali légicsapásokban találat érte az al-Dzsazíra katari műholdas televízió bagdadi irodáját; a médium egyik munkatársa életét veszette, egy másik pedig megsérült.
Hajnalban, a vezetők elleni csapás előtt fegyverropogás és robbanások zaja hallatszott Szaddám Huszein egyik elnöki palotájánál, amelyet még hétfőn foglaltak el amerikai katonák. A Reuters tudósítója szerint az iraki fegyveres erők indítottak támadást nyugati irányból az épület ellen. Az amerikai katonák válaszul rövid időn belül tucatnyi rakétát lőttek ki az iraki főváros északnyugati részére. Hétfőn egy nap alatt több mint 500 lövedéket, bombát és rakétát lőttek ki Bagdadra az amerikai és brit erők a levegőből, többségüket iraki egységek ellen - közölte egy nevének elhallgatását kérő amerikai illetékes Washingtonban.
Vaklármának minősítették amerikai tisztségviselők a bejelentést öt katona feltételezett mustárgázmérgezéséről. Az Irak középső részén, Bagdadtól délre lévő Nedzsefben öt amerikai katonán fedeztek fel olyan tüneteket, amelyek nyomán mustárgázmérgezésre gyanakodtak, mert erre jellemző tünetek voltak a katonákon, hánytak, és kiütések jelentek meg a testükön. Panaszaik azután jelentkeztek, hogy hétfőn egy iraki lőszerraktárt vizsgáltak meg, ezért kórházba szállították és alaposan kivizsgálták őket. A 101. légi szállítású hadosztály orvosa kijelentette: nem gondolja, a katonákon tapasztalt tünetek mustárgázmérgezéstől származnának, véleménye szerint vaklármáról van szó. Ez volt az első eset a húsz napja tartó iraki háború során, hogy mérgezés gyanúja merült fel amerikai katonák között. Korábban hírügynökségek idéztek egy amerikai hadnagyot, aki szerint az első vizsgálatok eredményei kimutatták a mustárgázt, de ezt további bonyolult vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Tony Blair brit kormányfő és George Bush amerikai elnök első észak-írországi megbeszélését követően Blair szóvivője cáfolta, hogy a két vezető között nézeteltérések lennének a háború utáni iraki rendezés módozatainak kérdésében. Az informális megbeszélés után a szóvivő azt mondta: London, Washington és az ENSZ egyaránt azt akarja, hogy a háború utáni Irakot a lehető leghamarabb az irakiak, és ne az amerikaiak, a britek vagy az ENSZ kormányozza. A brit kormány vezető tisztviselői, élükön Blairrel, az utóbbi napokban ezt többször is nyilvánosan kijelentették, de ez az álláspont nem hivatalos értesülések szerint feszültséget keltett a két szövetséges hatalom között, mivel az amerikaiak állítólag az első, átmeneti időszak után sem szánnának komoly szerepet az ENSZ-nek a rendezésben, főleg a háború előtti biztonsági tanácsi kudarc miatt.
A Perzsa-öböl menti arab országok kuvaitvárosi értekezletükön állást foglaltak amellett, hogy Irakot a háború után maguk az irakiak kormányozzák majd, illetve az ENSZ kapjon vezető szerepet a háború utáni iraki rendezésben. Az értekezlet résztvevői - Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Omán - Irakot tették felelőssé a jelenlegi helyzet kialakulásáért. (MTI)