A 33 éves ápolónő keze alatt elhunyt hetedik beteg esetében a másodfokú bíróság is elejtette a vádat. A fellebbviteli testület hétórás vita után csütörtök hajnalban hirdette ki ítéletét. Bár Malevre nővér továbbra is csak két ápoltjának könyörületből való halálba segítését ismerte el, a testület további négy esetben is bizonyítottnak találta a "fekete angyal" kéretlen közreműködését, és tettét gyilkosságnak minősítette.
Az áldozatok hozzátartozói szerint idős rokonaik nem voltak olyan állapotban, hogy bármilyen formában kifejezhették volna szándékukat, ők maguk ilyen kéréssel sosem fordultak Malevre nővérhez. Az ápolónő viszont azzal védekezett, hogy magatehetetlen betegei közvetett utalásaiból úgy vélte, jót tesz, ha megszabadítja a szenvedőket az értelmetlen kínoktól. Malevre kisasszonyt a bíróság örökre eltiltotta ápolónői hivatása gyakorlásától.
A fellebbezési eljárás során a vád és a védelem egyaránt igyekezett elkerülni, hogy a "kegyes halál" kérdéséről Franciaországban ismét fellángolt vita befolyásolhassa a konkrét eset megítélését, az aktív és passzív eutanázia jogilag tisztázatlan kérdése azonban megkerülhetetlenül jelen volt az érvelésekben.
A vádlott egyik ügyvédje a súlyosbító döntés után megpendítette azt a gyanúját, hogy az ápolónő esetében elrettentő példát statuált a párizsi esküdtszék, a törvényileg rendezetlen probléma bűnbakjául tette meg a szerepével éppen a jogi űr és a kérdést tabusító egészségügyi környezet hallgatása miatt megbirkózni nem képes ápolónőt. Hangoztatta, hogy időszerű lenne véget vetni a jogban és a gyakorlatban egyaránt uralkodó szemforgatásnak. Az áldozatok ügyvédje azt emelte ki, hogy a párizsi esküdtszék határozata végképp pontot tett "az irgalmas nővér mítoszára". Véleménye szerint a döntés meghúzta azt a határvonalat, amely az ápolónő által elkövetett bűncselekmény és az eutanázia között húzódik. (MTI)