Ljudmila Csertova, az iskola igazgatója szerint a minszki hatóságok egyszerűen nem hosszabbították meg a Zsidó Vasárnapi Iskola működési engedélyét. Az igazgatónő nem tudott magyarázatot adni az intézkedésre és hangsúlyozta: az intézmény 75 tanulója semmi rosszat nem tett, "csak Izrael földrajzát, népe történetét és hébert tanult". A Reutersnek nyilatkozó helyi zsidó vezetők a zsidóság elűzésére tett legutóbbi kísérletnek nevezték a döntést. A tízmilliós volt szovjet köztársaságban, amely jövőre az Európai Unióval határos ország lesz, a második világháború előtt 400 ezer zsidó élt. A nácik tízezreket öltek meg közülük és sokan menekültek el a Szovjetunióban tapasztalt antiszemitizmus elől, így a közösség mostanra körülbelül 100 ezer fősre zsugorodott.
A fehérorosz zsidó vezetők bírálták a hatóságokat, mert nem csapnak le határozottan a zsidók és a zsidó temetők elleni támadások elkövetőire, sem a holokausztáldozatok emlékműveit megrongálókra. "Úgy gondolom, politikai döntés született. A zsidó oktatás és a zsidó szervezetek elleni hajsza megkezdődött" - mondta Jakov Bazin, a zsidók jogait védelmező csoport vezetője. A minszki önkormányzat egyik képviselője az oktatási intézmények használatára vonatkozó új jogszabályokkal indokolta az iskola bezárásáról hozott döntést, de nem fejtette ki álláspontját.
Zsidó vezetők a múlt hónapban antiszemitizmussal vádolták meg a fehérorosz oktatási minisztériumot, miután bezárattak egy zsidó tanulmányok címen előadássorozatot kínáló intézményt. Október elején pedig barbárok gyaláztak meg egy vidéki holokauszt-emlékművet Fehéroroszországban. (MTI)