A hat jelölt közül Tomiszlav Nikolics a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg, míg a kormányzó pártszövetség, a DOS jelöltjére, Dragoljub Micsunovicsra a polgárok mindössze 35 százaléka adta voksát. Az Új Szerbia nevű párt jelöltje, Velimir Ilics 9,5 százalékot szerzett, a többi három jelöltre összehasonlíthatatlanul kevesebben szavaztak.



Az újbóli fiaskó és Nikolics nem várt sikere alighanem egyik legnagyobb kudarca a hároméves szerbiai demokráciának. Közvélemény-kutatások rendre Micsunovics győzelmét jelezték előre, s noha arra is figyelmeztettek, hogy a radikálisok mindig a vártnál nagyobb számban szavaznak, Nikolics győzelmére senki sem számított.



A kudarc hatalmi vákuumot teremt: az országnak nem lesz sem parlamentje, sem elnöke. Nincs kinek kiírnia az újabb, negyedik elnökválasztást, a kormánynak pedig rendeletekkel kell majd kormányoznia az országot egészen addig, amíg nem alakul meg a december 28-ai előre hozott parlamenti választáson megválasztott új törvényhozás. Az újabb elnökválasztást az új parlamenti elnök írhatja ki, miután átvette a köztársasági elnöki teendők ellátását. (MTI)