Hasan Rowhani, a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács vezetője elmondta: a tervezett hét nukleáris központok egyikét az állam mindenképpen el akarja látni uránnal. „Az urándúsítás Irán természetes joga” – szögezte le Rowhani. „Teljes együttműködést várunk el Irántól a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel” – reagált az iráni nyilatkozatra az amerikai külügyminisztérium részéről Lou Fintor szóvivő.



A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa múlt szerdán úgy döntött, nem panaszolja be Iránt az atomsorompó-szerződés megsértése miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. A testület egyhangúan elfogadott határozatában ugyan élesen elítélte, hogy Teherán nem tartotta be mindenben az atomsorompó-szerződésben foglaltakat, de üdvözölte együttműködési készségét, hogy nemzetközi ellenőrzés alatt folytat mindenfajta atomipari tevékenységet.



A NAÜ szerint Irán több mint 18 éven át titokban plutónium és dúsított urán előállításán munkálkodott. A NAÜ határozata szerint nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert akart előállítani azon ipari tevékenysége eredményeként, amelyről nem tájékoztatta az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása felett őrködő nemzetközi szervezetet. A NAÜ azonban felhívta Irán figyelmét arra, hogy az atomsorompó-szerződésben foglaltak jövőbeni nem teljesítése esetén következményekkel kell számolnia.



Az Egyesült Államok szerint Irán békés célú atomenergetikai tevékenységének a leple alatt atomfegyver kifejlesztésén munkálkodott, s ezért Washington szeretett volna olyan határozatot elfogadtatni, amely az ügyet a Biztonsági Tanács elé terjeszti. Az európai államok azonban, mindenekelőtt Németország, Nagy-Britannia és Franciaország hat nap alatt elérték, hogy Washington elfogadja az enyhébb hangvételű határozatot.