Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) november 25-én hozta meg döntését, mellyel figyelmen kívül hagyta az EB német és francia költségvetési hiányra vonatkozó ajánlásait. Németország és Franciaország költségvetési hiánya ugyanis túllépte a stabilitási és növekedési paktumban rögzített limitet, vagyis a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékát. Az EB - a szabályokat alkalmazva - a két országot felügyelet alá akarta helyezni, valamint közkiadásaik csökkentését kívánta előírni számukra. A németek és franciák törekvése, hogy az eljárás ezen – a pénzügyi szankciók bevezetése előtti - állomásait a paktum eljárásrendjének felfüggesztésével elkerüljék, sikerrel járt: Olaszország és Luxemburg támogatásával. Párizs és Berlin kötelezte ugyan magát arra, hogy a bizottság ajánlásait szem előtt tartja, de ez a deficit miatti eljárás részét nem képező külön dokumentumban áll.

A Bizottság azonban az Ecofin döntését megtámadva az Európai Bírósághoz fordul, a testület szerint ugyanis a tagországok egyszerűen felmentették magukat a szignójukkal ellátott szerződés kötelezettségei alól. A bizottság gyorsított eljárást kért a bíróságtól; az ítéletnek 3-6 hónapon belül meg kellene születnie. Erre azonban kevés az esély; mint a francia Libération című napilap szerdai számában megjelent elemzés kifejti, még ha a luxemburgi bírák elfogadják is a bizottság javaslatát, az ügy olyan bonyolult, hogy befejezése fél éven belül nem várható.

Nem ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság a tanács egyik döntését az Európai Bíróság elé viszi, mindeddig azonban ez politikailag kisebb súlyú ügyekben történt. A bíróság egyik - a Libération által megszólaltatott - szóvivője összesen 47, a Bizottság és a Miniszteri Tanács közötti „peres ügyben” hozott ítéletet említ. A legutolsó szeptemberben született, s egy Bulgáriával megkötött közúti áruszállítási megegyezést érvénytelenített. A bíróságnál jobbára a bizottság tesz panaszt, azzal a váddal, hogy a tagországok nem tartják be az uniós jogszabályokat, illetve nem kezdenek uniós direktívákat bizonyos megszabott határidőkön belül. Ám az is előfordul, hogy egyes tagállamok indítanak ügyet a miniszteri tanács döntése ellen. Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök mindenesetre úgy nyilatkozott: nem nyugtalankodik a bírósági döntés miatt, hiszen szerinte „a stabilitási paktum felfüggesztése törvényes volt”.