Az Országgyűlés európai integrációs bizottságának szabaddemokrata elnöke, és Európai Parlament magyar megfigyelője szerint elsősorban azokkal a kormányokkal kell tárgyalni, álláspontjuk módosítására bírva őket, amelyek korábban szabad munkavállalást ígértek a magyaroknak.



A politikus emlékeztetett: a szabad munkavállalás akadályozása ugyan nem jelenti a csatlakozási szerződés megsértését, de beárnyékolja az EU-csatlakozást, mert Magyarország belépésének ez lett volna az egyik legfőbb konkrét, az emberek számára is észlelhető haszna.



Szent-Iványi kijelentette: ha a tárgyalások nem vezetnek érvényre, akkor - szintén a csatlakozási szerződés alapján - Magyarország is bevezethet azonos mértékű válaszlépéseket a magyar munkavállalást korlátozó EU-országokkal szemben.



A politikus - egyben az Európai Parlament munkájában részt vevő magyar megfigyelői küldöttség tagja - egyébként is úgy látja, hogy az Európai Unió működésében újabban bizonyos fokú elbizonytalanodás észlelhető, s ez a közvéleményben is tükröződik.



Aggasztó ténynek mondta, hogy elakadt az alkotmányozási folyamat, és szóba került egy "többsebességű Európa létrehozása". Ez - mint mondta - az újonnan belépők számára elfogadhatatlan, hiszen ezzel alighogy bekerülnének az Európai Unióba, máris újból a peremre szorulnának.



Szent-Iványi szerint aggasztó, hogy a tagállamok többsége felmentette Németországot és Franciaországot a stabilitási paktum rendelkezéseinek betartása alól. Ez azt mutatja, mintha valóban kettős mérce lenne az Európai Unióban: Portugáliát annak idején megbüntették deficitjének emelkedése miatt, Németország és Franciaország viszont megúszta ezt.



Az Európai Unió következő, többéves költségvetésének tervezete kapcsán Szent-Iványi István elmondta: elfogadhatatlan hat jelenlegi EU-tagnak az a követelése, hogy a 2007-2013 közötti költségvetés ne lépje túl a jelenlegi szintet, azaz a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékát. Szerinte, ha ez megvalósulna, az európai szolidaritás eszméjének megcsúfolása lenne. Az Európai Bizottság javaslata (amely szerint az EU erre az időszakra átlagosan az összesített GNI 1,15 százalékából gazdálkodhatna) már elfogadható, de csak mint minimális szint: az igazán ideális megoldás az 1,24 százalékos arány elérése lenne. (MTI)