Clare Short egykori nemzetközi fejlesztési miniszter, a brit kormány belső kabinetjének volt tagja, aki éppen a háború elleni tiltakozásul mondott le tavaly posztjáról, a BBC rádiónak azt mondta, hogy a brit titkosszolgálat Annan hivatalát is figyelte, jelentéseket szerzett be a főtitkárról, "annak kiderítésére, hogy mi is történik" (a végül soha meg született újabb iraki BT-határozat ügyében).



Szerinte ez a háború előtti időszakban történt, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az új biztonsági tanácsi határozat érdekében rendkívüli nyomást fejtett ki a BT-tagokra. Short azt állította, hogy maga látta a titkosszolgálati átiratokat az ENSZ-főtitkár beszélgetéseiről.



Tony Blair miniszterelnök csütörtökön tartott szokásos havi nemzetközi sajtótájékoztatóján a brit politikai életben vihart kavaró állításról azt mondta: hírszerzési kérdésekben nem hajlandó nyilvánosan állást foglalni, mert azzal a szolgálatokat és az ország biztonságát sodorná veszélybe. Hozzátette viszont, hogy ez a kijelentése "semmiképpen sem értendő az állításban foglaltak igazságtartalmának elismeréseként". Blair - egykori minisztere megnevezése nélkül - "rendkívül felelőtlennek" nevezte azokat, akik hírszerzési ügyeket a nyilvánosság elé tárnak.



A nemzetközi jogba ütközne brit ügynökök bármilyen jellegű kémkedése Kofi Annan ENSZ-főtitkár után - jelentette ki a világszervezet brüsszeli irodájának képviselője. Andreas Nicklisch, az ENSZ-iroda helyettes vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az Annan utáni brit kémkedésről szóló állítások nem érték teljesen váratlanul, mert mindig is gyanították.



"Ez természetesen jogellenes, ugyanakkor fölösleges is, mert az ENSZ tökéletesen átláthatóan és nyíltan működik" - tette hozzá. Nicklisch közölte, hogy Annan New Yorkban tartózkodik és még nem tájékoztatták Short állításáról, amely újabb válsággal fenyegetheti Tony Blair kormányát.



A londoni felsőbíróság egyébként éppen előző nap mentette fel rendkívüli feltűnést keltve Katharine Gun szakfordítót, a brit kormány lehallgató központjának (GCHQ) volt munkatársát. Gun ellen azért emeltek vádat, mert tavaly kiszivárogtatott egy elektronikus levelet, amelyben az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács tagjainak titkos megfigyeléséhez kért brit segítséget az iraki háború előtti vita idején.



Az amerikaiak azt remélték, hogy a brit kémszervezet segítségével meg tudják könnyíteni a háborúhoz szükségesnek tartott új ENSZ-határozat elfogadtatását. Az azonban még a volt GCHQ-alkalmazott kiszivárogtatásából sem derült ki, hogy a britek a főtitkár után is kémkedtek volna. A vád végül nem terjesztett elő bizonyítékokat Katharine Gun ellen. A vezető ügyész közölte, hogy a vád ejtésének pontos okát nem kívánja feltárni.



A csütörtöki The Guardian azonban tudni véli az okot: a vezető baloldali brit napilap értesülése szerint a vád ejtése előtt a védelem olyan bizonyítékokat terjesztett az ügyészek elé, amelyek szerint annak idején a brit külügyminisztérium is megkérdőjelezte az iraki háború törvényességét a fegyveres beavatkozásról intézkedő újabb BT-határozat hiányában.



A védelem képviselője közölte a lappal: a vád ejtéséről szóló döntés előtt figyelmeztették az ügyészeket, hogy bírói úton fogják követelni minden olyan jogi tanács nyilvánosságra hozatalát, amelyet a kormány annak idején az iraki háború törvényességéről kapott. (MTI)