Rudolf Schuster azután beszélt erről, hogy találkozottt a Roma Parlament (RP) vezetőivel. Az elnök a roma vezetőket arra kérte: tekintsenek el az autópályák és a határátkelők tervezett blokádjától. Az államfő az őrizetbe vett romáknak nem kíván kegyelmet adni.
Korábban az őrizetbe vett romák azonnali szabadon bocsátását követelte az RP válságstábja, ellenkező esetben úttorlaszokkal elbarikádozzák az ország szép határátkelőhelyeit és az autópályákat. Ladislav Tizik RP-elnök a válságstáb szombati ülését követően nem pontosította a blokád időpontját, nehogy a kormány megakadályozza azt újabb katonák és rendőrök bevetésével.
A Kassán szombaton ülésező válságstáb azt követelte Mikulas Dzurinda kormányától, hogy vonja vissza a 2100 katonát és rendőrt Kelet- és Közép-Szlovákiából, valamint vizsgálják ki a legnagyobb romatüntetés helyszínén Tőketerebesen történteket, mert a hazai és a nemzetközi romaszervezetek szerint a kormány eltúlozta a helyzet súlyosságát, amikor a megerősített rendőri egységeket katonákkal egészítette ki. A pozsonyi Új Szó idézi Jozef Červeňákot, a Roma Parlament aktivistáját, aki szerint bizonyítható, hogy Tőketerebesen a rendőrség túlkapásokat követett el, ezért a történtek kivizsgálását követelik.
A roma szervezetek petíciós akciót indítanak a szociális törvény hatályon kívül helyezése érdekében, és a szomszédos országokban élő romákat a szlovák nagykövetségi épületek előtti rokonszenvtüntetésekre szólítják fel. A belügyminisztérium szóvivője közölte: a 2100 rendőr és katona addig marad a válságövezetekben, amíg fennáll a veszélye újabb fosztogatási és tüntetési hullámnak a romák körében. Az őrizetbe vett romák fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról pedig a független bíróságok, és nem a végrehajtó hatalom dönt.
Időközben – az Új Szó értesülései szerint – vizsgálati fogságba került négy uzsorás Liptovská Tepličkából. A Poprádi Járásbíróság a nyomozók kérésére határozott így. A három férfi és egy nő 1993 óta több mint húszszázalékos kamatra adott kölcsönt romáknak. Egy-egy „ügyfélen” 12-20 ezer koronát kerestek. A nagymihályi nyomozók pedig egy olyan uzsorás ellen tettek vádemelési javaslatot, aki 1998 óta nyolc személytől több mint 1,2 millió koronát vett át uzsorakamatként. Mint ismeretes, a szlovák kormány elsősorban az uzsorásokat hibáztatja a romák körében kialakult szegénységért.
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat Magyar a Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a magyarországi romák szimpátiatüntetésre készülnek. Bár magukkal a fosztogatásokkal természetesen nem értenek egyet, de azokat a szegénység miatt érzett végső elkeseredettség szülte. Ezért vonulnak hétfőn a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége elé.
Korábban az őrizetbe vett romák azonnali szabadon bocsátását követelte az RP válságstábja, ellenkező esetben úttorlaszokkal elbarikádozzák az ország szép határátkelőhelyeit és az autópályákat. Ladislav Tizik RP-elnök a válságstáb szombati ülését követően nem pontosította a blokád időpontját, nehogy a kormány megakadályozza azt újabb katonák és rendőrök bevetésével.
A Kassán szombaton ülésező válságstáb azt követelte Mikulas Dzurinda kormányától, hogy vonja vissza a 2100 katonát és rendőrt Kelet- és Közép-Szlovákiából, valamint vizsgálják ki a legnagyobb romatüntetés helyszínén Tőketerebesen történteket, mert a hazai és a nemzetközi romaszervezetek szerint a kormány eltúlozta a helyzet súlyosságát, amikor a megerősített rendőri egységeket katonákkal egészítette ki. A pozsonyi Új Szó idézi Jozef Červeňákot, a Roma Parlament aktivistáját, aki szerint bizonyítható, hogy Tőketerebesen a rendőrség túlkapásokat követett el, ezért a történtek kivizsgálását követelik.
A roma szervezetek petíciós akciót indítanak a szociális törvény hatályon kívül helyezése érdekében, és a szomszédos országokban élő romákat a szlovák nagykövetségi épületek előtti rokonszenvtüntetésekre szólítják fel. A belügyminisztérium szóvivője közölte: a 2100 rendőr és katona addig marad a válságövezetekben, amíg fennáll a veszélye újabb fosztogatási és tüntetési hullámnak a romák körében. Az őrizetbe vett romák fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról pedig a független bíróságok, és nem a végrehajtó hatalom dönt.
Időközben – az Új Szó értesülései szerint – vizsgálati fogságba került négy uzsorás Liptovská Tepličkából. A Poprádi Járásbíróság a nyomozók kérésére határozott így. A három férfi és egy nő 1993 óta több mint húszszázalékos kamatra adott kölcsönt romáknak. Egy-egy „ügyfélen” 12-20 ezer koronát kerestek. A nagymihályi nyomozók pedig egy olyan uzsorás ellen tettek vádemelési javaslatot, aki 1998 óta nyolc személytől több mint 1,2 millió koronát vett át uzsorakamatként. Mint ismeretes, a szlovák kormány elsősorban az uzsorásokat hibáztatja a romák körében kialakult szegénységért.
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat Magyar a Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a magyarországi romák szimpátiatüntetésre készülnek. Bár magukkal a fosztogatásokkal természetesen nem értenek egyet, de azokat a szegénység miatt érzett végső elkeseredettség szülte. Ezért vonulnak hétfőn a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége elé.
