Az iraki ideiglenes kormányzótanács - azok után, hogy az elmúlt hét végén nem jutott dűlőre az iszlám szerepéről, a nőknek a kormányzaton belüli számarányáról és a kurd autonómiatörekvésekről - a testületen belüli nézeteltéréseket félretéve egyhangúlag hétfőn hajnalban jóvá hagyta a dokumentumot. Az ország új, ideiglenes alaptörvénye kulcsfontosságú lépés az iraki szuverenitás helyreállítását célzó amerikai tervek megvalósítása felé.
Az alaptörvény Irak hivatalos vallásaként ismeri el az iszlámot, amely a jogalkotás forrása is lesz, de nem az elsődleges fundamentuma. Az alkotmányba belefoglalták a szabadságjogokat, például a szólás- és vallásszabadságot is, és a dokumentum célul tűzi ki, hogy a törvényhozás tagjainak legalább negyede nő legyen. Az ideiglenes alkotmány értelmében Iraknak lesz államfője - két helyettessel -, miniszterelnöke és kormánya. Az arab országban föderatív államszerkezetet alakítanak ki, ahogy ezt az ország északi részében élő és az 1991-es öbölháború óta autonómiát élvező kurdok követelték, az egyik tisztségviselő megjegyzése szerint azonban a kormányzótanács nem döntött a kurd autonómia több részletkérdésében. A tanács arab tagjai gyanakvással tekintenek a föderatív berendezkedésre.
Az új alaptörvény 2004 végére, 2005 elejére irányozza elő a választásokat, és az alkotmány mindaddig érvényben marad, amíg - várhatóan 2005-ben - el nem fogadják az ország új, állandó alkotmányát.
(MTI)
Az alaptörvény Irak hivatalos vallásaként ismeri el az iszlámot, amely a jogalkotás forrása is lesz, de nem az elsődleges fundamentuma. Az alkotmányba belefoglalták a szabadságjogokat, például a szólás- és vallásszabadságot is, és a dokumentum célul tűzi ki, hogy a törvényhozás tagjainak legalább negyede nő legyen. Az ideiglenes alkotmány értelmében Iraknak lesz államfője - két helyettessel -, miniszterelnöke és kormánya. Az arab országban föderatív államszerkezetet alakítanak ki, ahogy ezt az ország északi részében élő és az 1991-es öbölháború óta autonómiát élvező kurdok követelték, az egyik tisztségviselő megjegyzése szerint azonban a kormányzótanács nem döntött a kurd autonómia több részletkérdésében. A tanács arab tagjai gyanakvással tekintenek a föderatív berendezkedésre.
Az új alaptörvény 2004 végére, 2005 elejére irányozza elő a választásokat, és az alkotmány mindaddig érvényben marad, amíg - várhatóan 2005-ben - el nem fogadják az ország új, állandó alkotmányát.
(MTI)
