A publicisztika felidézi a történelmi múltat: Magyarország 300 éves harcát a török befolyás ellen, a másfél évszázados megszállást, azt a folyamatos, heroikus ellenállást, amit Európa szimpátiája kísért - írja az euro.hu.



A Kassák-, József Attila- és Graves-díjas költő, író a lap címoldalán is kiemelten jelzett írásában emlékeztet: az ottomán birodalom nem akart megállni Buda váránál, ki akarta terjeszteni hatalmát Bécsre, Rómára és Velencére, a keresztény Nyugatra. Petőcz nem mulasztja el felhívni a figyelmet arra, hogy a déli harangszó a keresztény templomokban máig a nándorfehérvári csata emlékét idézi.



„Nem véletlen, hogy a XVII. század végén a francia arisztokrata hadvezér, Savoyai Jenő vezetésével nemzetközi sereg szabadította fel Buda királyi várát. Ebben a seregben voltak franciák, németek, olaszok, spanyolok és svédek. Ez volt az „európai unió hadseregének” első akciója” – vélekedik Petőcz.



Európa egységét szerinte a közös értékek adják: a zsidó-keresztény és a görög-római kultúra, a francia felvilágosodás és a német romantika. A földrajzi adottságok, az évezredes történelem, az ennek során kialakult mentalitásbeli hasonlóságok, azonosságok jelentik az európaiság gyökerét. „Törökország kívül esik mindezen. Nincsenek közös hagyományaink. Egyetlen egy sem” – állítja a szerző, aki szerint Törökországnak Mexikóhoz hasonló státuszt kell adni, az európai "Egyesült Államok", az Európai Unió mellett.



„Az Európai Unió és Törökország kapcsolata baráti lehet. Se több, se kevesebb.” – zárja írását Petőcz András.