Solana szerint rövid távon az EU-nak négy célt kell kitűznie. Az első a biztonság: az EU kész segíteni a Palesztin Hatóságot a palesztin rendőrség helyzetének javításában, hogy az az eddiginél hatékonyabban harcoljon a terrorizmus ellen, s lépjen fel a rend helyreállításáért.



A második a reformok ügye: Solana szerint az EU minden módon támogatja a Palesztin Hatóságot a reformfolyamat megkezdésében.



A harmadik célkitűzés a gazdasági helyzettel foglalkozik: az EU folytatja gazdasági támogatását, minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy a béke érdekében tett erőfeszítések ne szenvedjenek kárt a pénzforrások hiánya miatt. "Ugyanakkor az EU állampolgárai nem fizethetnek a végtelenségig, ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek el a békéhez" - figyelmeztetett.



Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázai övezetből való izraeli kivonulás csak akkor fogadható el, ha az egy szélesebb körű, az 1967-es izraeli határok mögé való visszatérést jelentő stratégia része: ha nem ez a helyzet, akkor Solana szerint Izrael nem számíthat az EU pénzügyi segítségére.



Végül negyedik pontként a választási folyamat előmozdításáról beszélt: Solana szerint a megszállt területeken megtartandó választások létfontosságúak ahhoz, hogy valóban létrejöjjön a négy nagyhatalom (köztük az EU) által kidolgozott rendezési programban, útitervben szereplő külön palesztin állam, s ehhez segíteni kell a választási folyamatot, egy olyan választási bizottság létrehozását, amelyben minden fél megbízik.



Solana hangsúlyozta, hogy az általa ismertetett célkitűzések összhangban állnak az útiterv elképzeléseivel. Ugyanakkor megfigyelők úgy látják, tervezetének megvalósulását nem csak a palesztinok és az izraeliek közötti bizalmatlanság nehezíti majd, hanem az is, hogy Izrael - alighanem jogosan - túlzott palesztin-barátsággal, elfogultsággal vádolja az Európai Uniót, s hogy az EU fontos kérdésekben egyelőre nem nagyon tud egy hangon beszélni a nemzetközi politikában, ami beszűkíti befolyásolási, nyomásgyakorlási lehetőségeit. (MTI)